Szele Tamás: Moszkva hangja – Bukarestben

Mint ismeretes, novemberben és decemberben Romániában parlamenti választásokat tartottak, valamint az elnökválasztás első fordulóját is megrendezték, amelyet később semmisnek nyilvánítottak. A győztes jelölt, Călin Georgescu szélsőjobboldali politikus kampánya összehangolt külföldi manipuláció terméke volt. A „román Orbánnak” nevezett Georgescu euroszkeptikus, NATO-ellenes, oroszbarát és ukránellenes narratívákat propagált. Népszerűségének ugrásszerű növekedését huszonötezer TikTok-fiók táplálta, amelyek mesterségesen megnövelték az ismertségét a választások napja előtt.

A választási folyamatot ezt követően újraindították, kezdve a jelöltek újbóli regisztrációjával és ellenőrzésével, miközben az EU vizsgálatot indított a TikTok ellen a romániai választásokba való beavatkozás gyanúja miatt.

Érdekes módon egy, a média megbízásából készült INSCOP-felmérés szerint Oroszország a románok körében az utolsó helyen áll a pozitív megítélés szempontjából. Hogyan talált tehát visszhangra a román társadalomban a Putyin-párti jelölt retorikája? Hogyan szivárog be a propaganda Románia információs terébe? És ami a legfontosabb, hogyan lehet kezelni ezeket a kihívásokat?

E kérdések feltárása érdekében Susana Dragomir politológussal, a stratégiai kommunikáció szakértőjével és a romániai kontextus ismerőjével beszélgetett az ukrán Detector Media tényellenőrző orgánum.

• Mesélne nekünk a hátteréről és jelenlegi munkájáról?
• Jelenleg a kiberkorszakban zajló EU- és Nyugat-ellenes dezinformációról készítem doktori disszertációmat, ezt a témát már több mint hat éve tanulmányozom. A kutatásom 2018-ban kezdődött, és a romániai orosz propagandára összpontosítottam. Ezt megelőzően több mint 11 évig stratégiai és politikai kommunikációs tanácsadóként dolgoztam az Európai Parlamentben. Most stratégiai kommunikációs tanácsadással foglalkozom, miközben folytatom a kutatásaimat.
• Hogyan szivárog be az orosz propaganda Romániába, összehasonlítva más országokkal, például Ukrajnával vagy Moldovával?
• Románia esete egyedülálló. A történelmi feszültségek megnehezítik az oroszbarát érzelmek erősítését – hiszen ilyenek alig vannak. Ehelyett az orosz narratívák célja, hogy EU- és NATO-ellenes érzelmeket keltsenek, gyengítve ezzel a nyugati szövetségekbe vetett bizalmat.

A Kreml által követett stratégia kifinomult. Oroszország a keresztény értékek védelmezőjeként tünteti fel magát, ellentétben az EU-ról alkotott képpel, amelyet gyakran a liberális és LMBTQ-eszmék támogatójaként ábrázolnak.

A közvetítési módok kulcsfontosságúak. Oroszország alternatív médiaplatformokat és szélsőjobboldali közösségi médiabuborékokat használ fel narratívái terjesztésére. Miközben a hivatalos orosz csatornákat lezárták, az alternatív források elszaporodtak. Kutatásom során nagyjából 300 olyan weboldalt azonosítottam, amelyek oroszbarát propagandát terjesztenek Romániában, és gyakran átfedésben vannak EU-ellenes, Ukrajna-ellenes, sőt még oltásellenes tartalmakkal is. Ezek a buborékok a világjárvány idején váltak aktívvá, és azóta áttértek a nyugatellenes narratívákra.

• Ön jelentős tényezőként említette a vallási alapú dezinformációt. Kifejtené ezt részletesebben?
• Az ortodox keresztény narratívákat gyakran kihasználják a propaganda terjesztésére. Ezek a narratívák nagymértékben támaszkodnak Alexander Dugin pánszláv „Harmadik Róma” koncepciójára, amely Moszkvát az ókori Róma jogos utódjának, az EU-t pedig a hagyományos értékeket fenyegető diktatúrának állítja be. (Jóllehet a „harmadik Róma” elve már több száz éves téveszme).

Ezt a propagandát radikális ortodox csoportok, szélsőjobboldali influencerek, sőt egyes magas rangú egyházi tisztségviselők is erősítik. Theodosiusz tomiszi érsek például nyíltan dicsérte az olyan személyiségeket, mint Dugin és Putyin. Eközben a vallási influencerek hálózatai oroszbarát üzeneteket terjesztenek az interneten, gyakran a hagyományos keresztény értékek védelmének álcája alatt.

Ilyen például Kallistrat, egy szerzetes, aki hatalmas online jelenléttel rendelkezik a Facebookon, a YouTube-on és a TikTok-on. Tartalmai ortodox keresztény képanyagot, mémeket vegyítenek EU-, NATO- és Ukrajna-ellenes propagandával. Üzenetei mélységesen nőgyűlölőek, és még erőszakos viselkedésre való buzdításért is címlapokra kerültek.

• Ki irányítja még ezeket a narratívákat?
• A vallási személyiségeken túl a szélsőjobboldali politikai szereplők, például Georgescu, a közelmúltbeli elnökjelölt részvételét is láthattuk. Ő közismert arról, hogy lázító állításokat hangoztat, például azt állítja, hogy a romániai ukrán gyerekek havi 3700 lej támogatást kapnak, míg a román gyerekek csak 249 lejben részesülnek.

Georgescu kampányában a vallási retorika keveredett neofasiszta és nacionalista témákkal. Emellett nagymértékben támaszkodott a mesterséges intelligencia által generált tartalmakra, botokra és személyre szaboott közösségi média-üzenetekre, új precedenst teremtve a dezinformációvezérelt választások számára Romániában.

• Ez azt jelenti, hogy a közösségi média a dezinformáció fő csatornája?
• Nem teljesen. Az orosz propaganda a közösségi médiába és a hagyományos csatornákba is beszivárog. Egyes újságírók és médiaplatformok e narratívák közvetítőjeként szolgálnak.

Sokkal fontosabb kérdés a médiafelügyeleté. A román hatóságoknak nem sikerült hatékonyan szabályozniuk az információs teret. Orosz ügynökök „társadalmi térképezést” végeztek, és azonosították a román társadalom sebezhető pontjait, például a gazdasági egyenlőtlenségeket, az intézményekkel szembeni bizalmatlanságot és a gyenge oktatási rendszert. Ezeket a hiányosságokat aztán kihasználják a megosztó narratívák terjesztésére.

Ezen túlmenően a román választási rendszer a választások során nyolcvanötezer (85 000) kibertámadásnak volt kitéve. Ez nem elhanyagolható probléma. Ez egy igazi háború. Egyre erősebbé és legyetlenebbé válik, és a mi válaszunknak is hasonlóan erősnek kell lennie. Ehhez NATO-szintű megközelítésre van szükség. Pozitív fejlemény, hogy a közelmúltban Brüsszelben azt szorgalmazták, hogy a NATO-országok GDP-jük 3%-át a védelemre fordítsák. Legyünk tehát optimistábbak, és reménykedjünk, hogy még képesek leszünk az önvédelemre.

• A szélsőjobboldali jelölt sikere a romániai választásokon sokakat megrázott. Mi erről a véleménye?
• Mint sokan, én sem számítottam arra, hogy Georgescu győzni fog az első fordulóban. Azt gondoltam, hogy Simeon, egy másik szélsőjobboldali jelölt fog nyerni. De Georgescu kampánya rávilágított a romániai polarizáció mértékére.

Sikerét a közösségi médiában történő személyre szabott célzás mesteri alkalmazása segítette. Minden egyes demográfiai csoportot célzott üzenetekkel tápláltak: a vallásos csoportoknak a hagyományos értékekhez való visszatérést ígérték, a nőknek azt mondták, amit hallani akartak, a fiataloknak pedig a remény és a változás narratíváját kínálták. Ilyen szintű társadalommérnöki tevékenységre még nem volt példa Romániában.

• Hogyan tud Románia és az EU fellépni ez ellen a hibrid hadviselés ellen?
• A reaktív megközelítésről a proaktív megközelítésre kell áttérnünk. Először is, az oktatás kulcsfontosságú. Az iskolákban médiaműveltséget és kritikus gondolkodást kell oktatni, de ezek az erőfeszítések időbe telnek.

Másodszor, a végrehajtás kulcsfontosságú. Azoknak, akik szándékosan dezinformációt terjesztenek és ellenséges külföldi érdekeket szolgálnak, jogi következményekkel kell szembenézniük. Ez már nem csak a híresztelésről vagy a cáfolat előtti terjesztésről szól, hanem az elszámoltathatóságról is.

Harmadszor, az EU-nak újra kell gondolnia kommunikációs stratégiáját. A jelenlegi kommunikáció túlságosan technikai alapú, elitista és a nagyközönség számára nem igazán vonzó. Az EU-nak közvetlenül a polgárokhoz kell szólnia, kiemelve a tagság kézzelfogható előnyeit olyan módon, hogy az átlagemberek számára érthető legyen.

Végül pedig el kell fogadnunk, hogy háborúban állunk – egy hibrid háborúban. A reaktív megközelítés nem működik. A közösségi média gyorsabban fejlődik, mint ahogyan szabályozni tudjuk, és az olyan platformok, mint a TikTok és a Telegram a dezinformáció táptalajaivá váltak.

• Mi a helyzet a tágabb értelemben vett geopolitikai következményekkel?
• Románia helyzete nem elszigetelt. Ez része Moszkva szélesebb körű stratégiájának, amelynek célja egy oroszbarát övezet létrehozása Ukrajna körül. A Moldovában, Grúziában és más szomszédos országokban zajló dezinformációs kampányok hasonló mintát követnek, céljuk Ukrajna elszigetelése és a nyugati szövetségesek destabilizálása.

Románia kulcsszerepet játszik Ukrajna támogatásában, mivel kereskedelmi folyosókat és stratégiai együttműködést biztosít. Oroszország számára Románia bomlasztása gyengíti ezt a támogatást, és nagyobb hozzáférést biztosít számukra olyan stratégiai területekhez, mint a Duna-folyosó.

• Mi lesz holnap?
• Ez egy új hidegháború, és rá kell ébrednünk a hibrid hadviselés realitásaira. Európának foglalkoznia kell a belső sebezhetőségével, beleértve a társadalmi egyenlőtlenséget, a korrupciót és az oktatás hiányát, miközben ezzel egyidejűleg meg kell erősítenie védelmi képességeit.

Az EU-nak gyorsan fel kell lépnie a határain belüli orosz befolyással szemben is. Ez magában foglalja a pénzügyi folyamatok nyomon követését, az orosz ügynökök leleplezését és a káros narratívák terjesztéséért felelős platformok felelősségre vonását.

Végső soron nem csak Romániáról vagy Ukrajnáról van szó. Hanem a demokratikus értékek túléléséről egy kifinomult és könyörtelen ellenféllel szemben.

Nos, a jelek szerint a háború már zajlik, ha még nem is fizikai síkon. Most már csak egyet tehet Európa: meg kell nyernie.

Forrás: https://en.detector.media/post/disinformation-is-a-weapon-and-we-are-at-war-an-expert-on-hybrid-threats-in-romania

A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Zóna nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.

Szele Tamás