„Putyin-barát jegesmedve
Donald Trumppal szeretkezne
Heveskedne begerjedve
De nincsenek még megesketve”
Kérem, először is cáfolattal kell kezdenem. Nem, ismétlem, egyáltalán nem igaz, hogy Moszkvában terjed ez a bökversike. Már csak azért sem terjed, mert ezt a zöngeményt én találtam ki olyan három perc alatt, és oroszul egyáltalán nem hangzik ilyen jól. Viszont tény, hogy a Kremlnek jól jönnek Trump hagymázas birodalmi látomásai, mert elterelik az orosz állampolgárok (majdnem alattvalót írtam) figyelmét a tragikusan romló gazdasági helyzetről. Elemezzük egy kicsit, Andrej Percev nyomán mindkét kérdést, mármint először Grönland ügyét, utána meg a bankbetétek esetleges befagyasztását.
A Kreml megpróbálja a maga javára fordítani Donald Trump megválasztott amerikai elnök retorikáját, aki területi követeléseket fogalmazott meg Grönland (mely Dánia része), Kanada és Panama vonatkozásában. Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov megpróbált párhuzamot vonni Trump Grönland annektálására vonatkozó tervei (Trump eddig a sziget feltételezett megvásárlásáról beszélt Dániától, a terület lakóinak állítólagos kívánságára hivatkozva) és Ukrajna több régiójának Oroszország általi annektálása között. Mint Peszkov kifejtette:
„Ha azt mondják, hogy fontos figyelembe venni a lakosság véleményét, akkor nekünk is el kellene gondolkodnunk az Oroszországi Föderáció négy új régiója lakosságának véleményén, és ugyanilyen tiszteletet kellene tanúsítanunk ezen emberek véleménye iránt.”
Népszerű és kormánypárti Telegram-csatornák szerint Oroszország nyerhet Trump kijelentéseivel: területi követelései állítólag segítik a krími népszavazás elismerését, és olyan szakadékot teremtenek Európa és az Egyesült Államok között, amelyet a Kreml a maga javára fordíthat. Az állami RIA Novosztyi hírügynökség honlapján is megjelentek olyan cikkek, amelyek azt sugallják, hogy Trump keményen felléphet az USA jelenlegi szövetségeseivel szemben (és hogy ezek a lépések Oroszországnak kedveznek). Ezt az optimista retorikát a legkönnyebb magának Vlagyimir Putyinnak lesz eladni. Az orosz elnök régóta hurráoptimista világnézetet vall: nem veszi észre az orosz gazdaság nehézségeit, csak a (nagyrészt képzeletbeli) sikereit látja. Ugyanez vonatkozik az orosz hadsereg előretörésére is a fronton: Putyin kitüntetéseket osztogat a katonáknak, ortodox kereszteket osztogat a katonai egységek parancsnokainak (a saját monogramját véseti a láncszemekre), de nem veszi észre a katonai veszteségeket, és nem fejezi ki nyilvánosan sajnálatát a sok elvesztett emberélet miatt. Ezért beszélhet maga az államfő is azokról az „előnyökről”, amelyeket Trump terjeszkedési tervei állítólag hoznak.
Ugyanakkor a Kreml kihagyja Trump nyilatkozatainak azokat a részeit, amelyekben azzal érvel, hogy szeretné ellenőrizni Grönlandot, mert az Északi-sarkvidéken „mindenütt” orosz és kínai hajók tartózkodnak, és hogy a Panama-csatorna amerikai ellenőrzésére szükség van Kína ellensúlyozására. Még ha feltételezzük is, hogy Trump elmegy a végsőkig (ami nem túl valószínű), lépései Oroszország számára nem „előnyöket”, hanem új problémákat és veszteségeket hoznak. Az orosz vezetés komoly reményeket fűz az Északi-sarkvidékhez, befektet az északi-tengeri hajózási útvonalba, és féltékenyen figyeli más államok próbálkozásait, amelyek megpróbálják megvetni a lábukat a térségben. Az Egyesült Államok által ellenőrzött új sarkvidéki területek hipotetikus megjelenése, még ha az orosz északi terjeszkedés megfékezése lenne is a céljuk, egyértelműen nem segítené, hanem akadályozná a Kremlt és új problémákat okozna. Ugyanez mondható el Trump azon kísérleteiről is, hogy korlátozza Kína, Oroszország legfőbb szövetségese befolyását (legalábbis Putyin így látja ezt a kapcsolatot). Trump Kína-ellenes retorikájának támogatása valószínűleg legalábbis zavart, de leginkább neheztelést fog okozni a kínai vezetésben.
Ennyit a magas Északról és a jegesmedvékről, valamint vélt, ám heves vágyaikról: most térjünk rá az orosz bankbetétek befagyasztásának jóval reálisabb veszélyére.
A Telegram orosz szekciója, amely az ország egyik legfontosabb alternatív információterjesztő csatornájává vált, a lakossági bankbetétek esetleges befagyasztásáról szóló pletykákat tárgyalja. A Faridaily Telegram-csatorna szerint az oroszok által fenntartott betétek volumene tavaly 17,6%-kal, 53,9 billió rubelre nőtt. Ez az összeg összemérhető a költségvetés bevételeivel. Az inflációs környezetben az emberek úgy próbálnak pénzt megtakarítani, hogy magas betéti kamatok mellett bankokban helyezik el vagyonukat. Ezek a kamatok viszont a Központi Bank magas (jelenleg 21%-on tartott) irányadó kamatlábához igazodnak. A Faridaily forrásai cáfolják, hogy az orosz hatóságok a betétek befagyasztását terveznék, ugyanis ez komolyan befolyásolná az ország vezetésének népszerűségét. A befagyasztásról szóló pletykák a Központi Bank vezetője, Elvira Nabiullina elleni információs kampány részei lehetnek. A nagyvállalatok képviselői nem elégedettek a döntéseivel – a magas kamatok miatt a hitelek megfizethetetlenné váltak, és még a költségvetési szerződésekhez kötött iparágak is a jövedelmezőség határán működnek. De annak ellenére, hogy a feltételezett befagyasztás valószínűsége csekély, még mindig aktívan vitatják a tervét, és a róla szóló posztokat rengetegen olvassák és meg is osztják azokat.
Ez azt jelzi, hogy a polgárok általában nem bíznak a hatóságokban, és nem várnak tőlük semmi jót. A szociálpolitikai szolgáltatások közönsége beszélhet bármennyit a Vlagyimir Putyinba vetett „bizalomról” (a hivatalos adatok szerint az oroszok 78%-a „bízik Putyinban”), de az oroszok leggyakrabban és leglelkesebben a hatóságok azon terveiről vitatkoznak, melyek szerint valamit be akarnak tiltani vagy el akarnak venni tőlük. Még a legvalószínűtlenebb forgatókönyveket is teljesen reálisnak tartják. Putyin politikai pályafutása során gyakran mondta, hogy amíg ő van hatalmon, addig Oroszországban nem emelik a nyugdíjkorhatárt. A Kreml azonban a 2018-as elnökválasztás után szinte azonnal megtette ezt a lépést (nem meglepő módon Putyin programjában nem szerepelt ilyen záradék). A nyugdíjkorhatár emelése miatt a kormány megítélése zuhant, és a Kreml jelöltjei a döntést követően az ország négy régiójában elvesztették a kormányzóválasztásokat. Az ország vezetői nagyjából ugyanezt a forgatókönyvet használták fel az adóemelésre és a YouTube blokkolására (az oroszok sok audiovizuális tartalmat fogyasztanak online).
Most az Állami Duma elnöke, Vjacseszlav Volodin fenyegetőzik a „destruktív videojátékok” betiltásával (a legtöbb videojáték valószínűleg ebbe a fogalomkörbe fog tartozni), és Telegram-csatornájának kommentszekciójában megkapja a közvélemény megérdemelt mértékű haragját. A szakértők szerint a betétek befagyasztásáról szóló pletykák már tavaly november-december elején is elérték a válaszadók 19 százalékát. Az általuk megkérdezettek 11%-a gondolta úgy, hogy az orosz hatóságok valóban ilyen terveket fontolgatnak, 40% kételkedett a létezésükben, 49% pedig nehezen tudott válaszolni a kormány szándékainak komolyságára vonatkozó kérdésre, vagyis ezek az emberek gyanakodtak leginkább arra, hogy a Kremlnek lehetnek ilyen tervei. A hatóságokkal szembeni gyanakvás és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság növekvő aggodalomhoz vezet az orosz társadalomban. A betétek befagyasztásáról szóló pletykák is részei ennek az új balsejtelemnek. A Kreml nem tud mit kezdeni ezzel: minden cáfolat csak a pletykák és félelmek újabb hullámát váltja ki. Az orosz hatóságok a bizalmatlanság légkörében lépnek be 2025-be. Ha nem fagyasztják be a betéteket, a lakosság félelmei új területen nyilvánulnak majd meg: az emberek egy új mozgósítási hullámtól, az adók újabb emelésétől vagy új tiltó intézkedésektől fognak tartani.
Nos, az, hogy a lakosság nem bízik az orosz kormányzatban, valamiért nem meglepő. Az elmúlt ezer év folyamán az orosz nép vezetői vajmi keveset tettek azért, hogy alattvalóik bízzanak bennük, vagy egyáltalán megkedveljék őket. De ha befagyasztják a lakossági bankbetéteket, akkor érdekes helyzet áll elő, ugyanis Putyin saját, külön ragadványnéven fog bevonulni az orosz történelemkönyvekbe.
Ahogy volt Rettegett Iván, Nagy Péter, Bölcs Jaroszláv és Elátkozott Szvatopolk, úgy lesz majd Tolvaj Vlagyimir is.
Szele Tamás
