Tegnap óta mindenképpen Donald Trump az Egyesült Államok új elnöke, ezt már a macska sem kaparja ki, mert letette az esküt. Az első intézkedései hajmeresztőek voltak, de erre is számítottunk, ezeket elemzi most az egész világsajtó, és kicsit mintha megfeledkeznénk arról, hogy az adminisztrációja sem ígérkezik akármilyennek: valóságos alkalmatlansági casting végeredményeként születhetett meg a felelős posztokra jelöltek névsora. Ezzel foglalkozik a The Insider tanulmánya.
Az amerikai szenátus megkezdte a Donald Trump kormányának jövőbeli kulcspozícióira pályázó jelöltek meghallgatását. A január 20-i beiktatás után sorra hagyják majd jóvá őket, de van egy probléma: számos pályázó komoly kérdéseket vet fel a szenátorok, még a republikánusok körében is. A jelöltek nem rendelkeznek tapasztalattal és szakértelemmel a rájuk bízott területeken, és sokan közülük nem szakmai eredményeikről, hanem tévés szerepléseikről váltak ismertté, amelyek gyakran elég botrányosak voltak.
Köztük van a Pentagon lehetséges vezetője, Pete Hegseth, az Egészségügyi Minisztérium lehetséges vezetője, az egyébként oltásellenes aktivista Robert Kennedy Jr, a Nemzeti Hírszerzés várható igazgatójelöltje, Tulsi Gabbard, aki valótlanságokat terjesztett az állítólag Ukrajnában működő amerikai biolaborokról, és az FBI valószínűsíthető vezetője, Kash Patel, aki összeesküvés-elméleteket hangoztat a „mélyállamról”, és azt ígérte, hogy „múzeummá” változtatja az FBI washingtoni irodáját. A szenátusban a republikánusoknak elég szavazatuk van ahhoz, hogy feltétel nélkül jóváhagyják a jelölteket, de minden azon a néhány politikuson múlik majd, akik máris kifejezték kételyeiket.
Második kísérlet a „washingtoni mocsár lecsapolására”
Amikor Donald Trump 2016-ban először indult az elnökválasztáson a Republikánus Párt színeiben, kívülállóként pozicionálta magát, és azt ígérte az amerikaiaknak, hogy lecsapolja a politikai intézményrendszer „washingtoni mocsarát”. Elég hamar kiderült azonban, hogy ez nem is olyan egyszerű. Trumpnak, akinek sem politikai tapasztalata, sem saját csapata nem volt, így a „mocsarat” képviselő mainstream republikánusokra kellett támaszkodnia.
Ez gyakori konfliktusokat eredményezett Trump és adminisztrációjának tagjai között, amelyek nagy visszhangot kiváltó lemondásokkal és elbocsátásokkal végződtek. Ugyanakkor a republikánus mainstream egyfajta fékek és ellensúlyok szerepét töltötte be, amely megóvta Trumpot a legkockázatosabb és legkiugróbb lépésektől, mint például Irán bombázása, csapatok küldése a Black Lives Matter tüntetések feloszlatására vagy az elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
A Fehér Házból való távozása óta Trumpnak nemcsak a Republikánus Párt irányítását sikerült megtartania, hanem újra elnökké is választották, ami előtte csak Grover Clevelandnek sikerült 1892-ben. Újra felépítette a kívülálló képét, akivel szemben a demokraták állnak, akik állítólag ellopták tőle a választást, és a mélyállammal szövetségben politikai jellegű büntetőügyeket indítottak ellene.
Trump most ismét azt ígérte, hogy megtisztítja a washingtoni bürokratikus rendszert, és a hivatalnokokat hűséges támogatóira cseréli le. Bár a lojalitás tekintetében egyértelműen minden rendben van, nehéz ideológiailag homogénnek nevezni leendő kormányát. Találhatunk benne „héjákat ”és izolacionistákat, a szabadkereskedelem támogatóit és a protekcionizmus híveit egyaránt. Wall Street-i milliárdosok és Szilícium-völgyi technoliberálisok ülnek keresztény nacionalisták és volt demokraták mellett.
Donald Trump az elmúlt években minden bizonnyal növelte személyes ellenőrzését a Republikánus Párt felett, de ez az ellenőrzés még nem korlátlan. Ezt jól mutatta a megválasztott elnök sikertelen döntése, mellyel Matt Gaetz volt floridai kongresszusi képviselőt akarta kinevezni igazságügyi miniszterré.
Gaetznek rossz híre van a pártban, és rendszeresen összeütközésbe került a mérsékeltebb republikánusokkal. Ő volt az, aki 2023 őszén bizalmatlansági szavazást kezdeményezett Kevin McCarthy képviselőházi elnök ellen. Aktivizmusa és botrányos viselkedése irritáló volt. Kollégái panaszkodtak, hogy Gaetz olyan nők meztelen fotóival hencegett, akikkel lefeküdt.
Végül a magánélete miatt nem kerülhetett az Igazságügyi Minisztérium élére. Az etikai bizottság megállapította, hogy Gaetz rendszeresen drogozott a partikon, és fizetett nőknek a szexért, egyik partnere pedig ráadásul még kiskorú is volt.
Több republikánus szenátor világossá tette, hogy nem fogja támogatni Gaetzet, viszont mivel Trump munkatársainak előnye a demokratákkal szemben a szenátusban minimális, a politikusnak vissza kellett vonnia jelölését.
Több más botrányos figura jóváhagyása szó szerint egy hajszálon függ.
Legalább négy, a Trump-kormányzat befolyásos pozícióira pályázó jelölt találkozott republikánus szenátorok ellenállásával, akiknek szavazata nélkül nem fogják megerősíteni őket. Ők: a Pentagon lehetséges vezetője, Pete Hegseth, a HHS várható vezetője, Robert Kennedy Jr, a nemzeti hírszerzés igazgatójának jelölt, Tulsi Gabbard és az FBI reménybeli vezetője, Kash Patel.
Részeges lovag a Pentagonban
A védelmi miniszter vezeti a legnagyobb tárcát, amelynek költségvetése több mint 800 milliárd dollár, és több mint 700 ezer ember tartozik az irányítása alá – az összes szövetségi tisztviselő közel egyharmada, nem számítva az 1,3 millió katonát. Így sokakat meglepett, hogy Trump a konzervatív Fox News műsorvezetőjének, Pete Hegsethnek ajánlotta fel a posztot.
Hegseth több mint egy évtizedet töltött a hadseregben, harci bevetéseken szolgált Irakban és Afganisztánban, két Bronzcsillagot szerzett, de soha nem volt még egy gyalogos szakasznál nagyobb egység parancsnoka, nemhogy hatalmas szervezetek irányításában szerzett volna tapasztalatot.
Hegseth ezt a hiányosságot bőven pótolja a Trumphoz való hűségével. Már 2016-ban is támogatta a megválasztott elnököt, és a Fox Newson hevesen védte őt.
Az „Amerikai keresztes hadjárat” és a „Háború a harcosok ellen” című könyveiben Hegseth azt írta, hogy az USA-nak nem kellene tiszteletben tartania a genfi egyezményt, és nehezményezte az „iszlamista Törökország” NATO-tagságát. A hadsereget és a rendőrséget választásra buzdítja egy jövőbeli polgárháborúban, amelyet a baloldali ideológia elleni „szent háborúként” ír le. Hegseth maga is a jeruzsálemi keresztet és a „Deus Vult” keresztes jelszót tetováltatta a testére, ami miatt kitiltották Biden beiktatásának őrzéséből, szélsőségesnek minősítve személyét.
Hegseth jelölése a Pentagon élére Pandora szelencéjét nyitotta meg – az őt érintő korábbi botrányokról szóló történetek száma szó szerint tucatnyira rúgott. Az újságírók felidéztek egy kaliforniai rendőrségi nyomozást, ahol Hegsethet szexuális erőszakkal gyanúsították. Akkor nem emeltek vádat ellene, de csak azért, mert megállapodást kötött az őt nemi erőszakkal vádoló nővel. Hegseth édesanyja viszont úgy tűnt, hogy őt vádolta, amiért megcsalta és megalázta két volt feleségét, bár később visszavonta a vádakat.
Az erőszak és a szex nem volt minden. Hegsethet volt kollégái azzal vádolták, hogy elsikkasztotta az általa vezetett veterán civil szervezetek költségvetését. Leggyakrabban azonban a részegeskedéséről beszéltek: Hegseth néha annyira berúgott, hogy ki kellett vinni a rendezvényekről. A rendszeres alkoholfogyasztásáról szóló pletykákat a Fox News több munkatársa is megerősítette. Hegseth a republikánus szenátoroknak megígérte , hogy abbahagyja az ivást, ha rá szavaznak, de legalább hatan közülük mégis kételkednek ebben. Olyan pletykák is felröppentek, hogy Trump esetleg leváltja Hegseth-et, és a Pentagon vezetői posztját Ron Desantis floridai kormányzónak ajánlja fel.
Hegseth jelölése ügyében azonban éppen január 14-én tartottak meghallgatást a szenátusban. Ott a Fegyveres Erők Bizottságának korábbi vezetője, a demokrata Jack Rick egyenesen azzal érvelt, hogy a médiában Hegseth-ről megjelenő jelentésekhez hasonló hírek, valamint saját botrányos kijelentései kizárnának minden katonát abból, hogy a hadseregben bármilyen vezető pozíciót betöltsön, nemhogy a Pentagon élére kerülhessen.
„Az ön célja, ahogy én látom, az, hogy a hadsereget átpolitizálja, hogy megfeleljen az ön sajátos álláspontjának” – ezekkel a szavakkal támadta meg Jack Rick a védelmi minisztérium potenciális vezetőjét. Más demokrata szenátorok a vezetői tapasztalat hiánya, házasságtörése és részegeskedése miatt bírálták. Hegseth válaszul az összes vádat a baloldali média szándékos lejárató kampányának nevezte. A republikánusok a tapasztalatlanságát és a tévés munkáját hozták fel előnyként, és Trumphoz hasonlították.
Külön téma volt a nők szerepe a hadseregben. Korábbi nőgyűlölő kijelentéseivel ellentétben Hegseth a meghallgatáson egyetértett azzal, hogy a nők csak szigorú kiválasztási folyamat után szolgálhassanak a harci egységekben. Egy hónappal korábban még azt mondta, hogy ez elfogadhatatlan.
Hegseth a meghallgatáson nagyon általános ígéreteket tett, például azt, hogy vissza akarja hozni a hadseregbe a „katonai ethoszt”, csökkenteni akarja a bürokráciát, javítani akarja a minisztérium hatékonyságát és a fegyveres erők harckészültségét. Amikor arról kérdezték, hogy lobbizik-e azért, hogy a civilek megöléséért elítélt katonák kegyelmet kapjanak, Hegseth nem válaszolt közvetlenül, de bírálta a bevetési szabályokat, mert azokat „washingtoni jogászok” írják.
Az ilyen retorika – érvelnek ugyanezek a jogászok, de az amerikai hadsereg veteránjai is – tévhiteket kelthet a katonák körében azzal kapcsolatban, hogy milyen szabályokat kell betartaniuk, és hogy jelenteniük kell-e a bajtársak bűncselekményeit.
Senkit sem lep meg, hogy a leendő Pentagon- vezető el fogja törölni a hadseregben a faji és nemi kvótákat, amelyek bevezetésével a Biden-kormányzatot vádolta. Azt ígéri, hogy minden jelenlegi tisztet átvilágít, hogy alkalmas-e a beosztására. Vagy, ahogy egyesek mondták, átfogó tisztogatást fog végezni.
Hegseth korábban azt mondta, hogy Charles Brown, a vezérkari főnökök vezetője azért kapta meg az állását, mert afroamerikai, Lisa Franchetti admirális, a haditengerészeti műveletek főnöke pedig azért, mert nő. Konzervatív altisztek már összeállítottak egy listát 20 tábornokról és admirálisról, többnyire nőkről, akiknek elbocsátását követelik.
Miközben a Pentagon Hegsethre és az új Trump-kormányzatra készül, egy magas rangú védelmi tisztviselő szerint nem tesznek lépéseket a Biden-kormányzat politikájának védelmében, talán azért, mert a hadsereg szempontjából „nincs mit megvédeni”. A leendő védelmi miniszternek tehát meglesz a lehetősége arra, hogy bármilyen politikai irányelvet visszavonjon, amit csak jónak lát.
Oltásellenes az Egészségügyi Minisztériumban
Sokkal kevésbé volt váratlan ifjabb Robert Kennedy előzetes kinevezése az Egészségügyi Minisztérium élére. Ő egy prominens, a Demokrata Párthoz közel álló politikai klánból származik, de saját családjában páriává vált, amikor úgy döntött, hogy kihívja Joe Bident az előválasztásokon, majd önjelölt elnök-aspiráns lett. Kennedy egyszerre ajánlotta fel támogatását Kamala Harrisnek és Donald Trumpnak egy kormányzati pozícióért cserébe, és Trump, Harrisszel ellentétben, elfogadta ezt.
Bár Kennedy korábban a környezetvédelmi jog vezető szakértője volt, és sok időt töltött az ipari szennyezés elleni küzdelemmel, leginkább arról ismert, hogy szót emelt az oltások ellen. Ez sok republikánusnak tetszik, akik között a koronavírus-járvány idején hasonló nézetek terjedtek el.
Szerinte egyik oltóanyag sem biztonságos, és kijelentette, hogy a vakcinák különböző betegségeket, köztük autizmust okoznak. Kennedy tanácsadója, Aaron Siri, aki segít neki az egészségügyi minisztérium kulcspozícióiba való kinevezések előkészítésében, bírósági úton próbálta visszavonatni különböző oltóanyagok, köztük a gyermekbénulás elleni oltóanyag engedélyezését, és Kennedy maga is azt mondta, hogy ez az oltóanyag több embert ölt meg, mint maga a gyermekbénulás. Tagadja továbbá a HIV és az AIDS közötti kapcsolatot, és azt állítja, hogy az 5G és a Wi-Fi hálózatok rákot okoznak és „károsítják a DNS-t”.
Az amerikai egészségügyi minisztérium több mint 80 000 embert foglalkoztat. Kennedy pedig valószínűleg komolyan tervezi a beígért tisztogatásokat a DHS által irányított FDA, CDC és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) személyzete körében. De talán még a lemondásoknál és kinevezéseknél is fontosabb lehet Kennedy hosszú távú befolyása az orvosi kutatásra és a szövetségi vakcinapolitikára. Vele együtt Marty Macari és Dave Weldon veszi át a Food and Drug Administration (FDA) és a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) vezetését, akik szintén megkérdőjelezték számos vakcina hatékonyságát.
Már mintegy 17 000 orvos írta alá azt a levelet, amelyben követelik, hogy Kennedyt ne nevezzék ki a DHS élére, rámutatva a tapasztalat és a képzettség hiányára, valamint az oltásokkal kapcsolatos hozzáállására. Egy másik nyílt levelet egészségügyi szakemberek és akadémikusok koalíciója tett közzé, köztük a Yale és a Harvard egyetemek munkatársai. Ebben a szerzők egyenesen azt írják: „A megalapozatlan, radikális meggyőződések jelentősen alááshatják a közegészségügy gyakorlatát az egész országban és világszerte egyaránt”.
Igaz, ellentétben a védelmi minisztériumban dolgozó Hegseth-tel, Kennedynek nem lesz könnyű dolga. Az USA szövetségi állam, és az oltási kérdések, akárcsak a víz fluoros kezelése, amelynek betiltásával Kennedy fenyegetőzik, az államok saját hatáskörébe tartoznak.
A Kreml szócsöve a titkosszolgálatok élén
Tulsi Gabbard egy másik volt demokrata, aki helyet kaphat a Trump-kormányzatban. Neki ajánlotta fel Trump a nemzeti hírszerzés igazgatói posztját. Ebben a szerepkörben 18 különböző hírszerző ügynökség munkáját koordinálná, és ő lenne a felelős az összes hírszerző ügynökség napi hírszerzési tájékoztatójának elkészítéséért, amelyet az amerikai elnök minden reggel megkap.
A törvény azt javasolja, hogy a nemzeti hírszerzés igazgatója aktív katonai szolgálatot teljesítő vagy a hadsereg hírszerző szerveinél szerzett tapasztalattal rendelkező személy legyen. Gabbard elvben továbbra is a hadsereg tartalékosa: 2003 óta szolgált a hadseregben, többek között Irakban egy egészségügyi egységnél és a katonai rendőrségnél. 2013-ban a Demokrata Párt színeiben beválasztották a kongresszusba, ahol 2021-ig képviselte Hawaiit. Gabbard a párt balszárnyához hajlott, 2016-ban támogatta Bernie Sanders szenátor elnökválasztási kampányát, négy évvel később pedig maga is megpróbált indulni az elnökválasztáson. A kongresszusból való távozása után azonban egyre konzervatívabb álláspontra helyezkedett, és 2024-ben Donald Trumpot támogatta.
Gabbardot sokat bírálták külpolitikai kérdésekben elfoglalt álláspontja miatt. Ellenezte az Egyesült Államok szerepvállalását a szíriai fegyveres konfliktusban, és 2017-ben még az akkori elnökkel, Bassár el-Aszaddal is találkozott. Egy interjúban megkérdőjelezte, hogy a szíriai hadsereg vegyi fegyvereket vetett be, bár ezt utólag visszavonta.
Gabbard korábbi kampánystábja és támogatói szerint rendszeresen nézte a Russia Todayt. Saját nyilatkozatai gyakran tükrözték az orosz propagandamédia által terjesztett anyagokat. Például nem sokkal azelőtt, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, Gabbard azt mondta, hogy Biden megakadályozhatta volna a harcokat azzal az ígérettel, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz.
Magát Ukrajnát „korrupt, úgynevezett demokráciának” nevezte, és azzal vádolta az amerikai hatóságokat, hogy biolaboratóriumok hálózatát működtetik a területén, és rendszerváltást szerveznek Oroszországban. Gabbard beszédeinek részleteit rendszeresen vetítették az orosz állami médiában, és Vlagyimir Szolovjov propagandista Oroszország egyetlen „elvtársának” nevezte őt Trump csapatából.
Ebben a pozícióban Gabbard lehet a felelős a hírszerzés és a nemzetbiztonsági apparátus tisztogatásáért, amelyet Trump megígért. A Nemzetbiztonsági Tanácsban, amelynek tagja a nemzeti hírszerzés igazgatója is, a hivatalba lépő kormányzat képviselői már megkezdték az alkalmazottak kikérdezését arról, hogyan szavaztak a választásokon, és kinek adományoztak pénzt.
Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Walz még azt is megígérte, hogy aki nem felel meg az átvilágításon, azt kirúgják. A hírszerzési tisztviselők leginkább attól tartanak, hogy Gabbard cenzúrázhatja az Oroszországot kritizáló hírszerzési értesüléseket, és megvonhatja a vizsgálatok finanszírozását. Egyes hírszerzési tisztviselők titokban a lemondásukat fontolgatják, ha Gabbard lesz az új főnökük.
Több mint száz nemzetbiztonsági szakember, aki Obama, Trump és Biden elnökök alatt dolgozott a nemzetbiztonságban, aláírta azt a levelet, amelyben azt követelik, hogy Tulsi Gabbardot ne nevezzék ki a nemzeti hírszerzés igazgatójának, valamint elfogultsággal és Oroszország támogatásával vádolják.
„Gabbard egyes múltbeli tettei megkérdőjelezik, hogy képes-e pártatlan hírszerzési jelentéseket készíteni az elnök, a kongresszus és az egész nemzetbiztonsági apparátus számára” – áll a levélben. Néhány republikánus szenátor is kérdéseket vetett fel vele kapcsolatban, a demokraták pedig a hírszerzési tisztogatásokról szóló információk követelésével próbálják késleltetni a jelölésének elbírálását. De egyelőre ezt a jelölést Trump nem törölte.
Nagy tisztogatás az FBI-nál
Trump más ügynökségeknél is előlépteti a lojális híveit. Az FBI jelenlegi vezetője, Christopher Ray 2027-ig töltheti be a posztját, de miután Trump közölte, hogy elbocsátja (2017-ben ő maga nevezte ki), bejelentette, hogy még a beiktatás előtt lemond. Ray helyére Trump a 44 éves Kash Patel ügyvédet tervezi kinevezni. Korábban ügyészként dolgozott az igazságügyi minisztériumban, mielőtt Devin Nunes republikánus képviselő és a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke tanácsadója lett. Patel vele együtt írta az úgynevezett Nunez-jegyzőkönyvet, amely azzal vádolta az FBI-t, hogy törvénytelenül kémkedett Trump és kampánya után.
2019-ben Patelt kinevezték az elnök Nemzetbiztonsági Tanácsába, ahol Richard Grenell akkori hírszerzési igazgatóval (aki most Trump különleges megbízottjaként veszi át az elnöki posztot) együtt hatalmas megszorításokat tervezett. Ezután kinevezték a Pentagon új vezetőjének gondnokává, a 2020-as választások után pedig Trump fontolóra vette, hogy Patelt a CIA vagy az FBI helyettes vezetőjévé nevezi ki. Akkoriban Gina Haspel CIA-igazgató fenyegetőzött lemondással, William Barr volt igazságügyi miniszter pedig emlékirataiban azt írta, hogy amikor értesült Trump terveiről, azt mondta neki: „Csak a holttestemen keresztül”.
Trump távozása után Patel a néhai Wagner-alapító Jevgenyij Prigozsin stílusában több gyermekmesét is kiadott. Az egyikben, amelynek címe „A király elleni összeesküvés”, a „Donald királyra” leselkedő gonosztevő Hillary Clinton kissé leplezett alakjában jelenik meg, míg Cash egy „A kiváló felfedező” becenevű varázsló személyében leplezi le az alattomos összeesküvést.
Trumphoz hasonlóan Patel is meg van győződve arról, hogy az ország legtöbb bűnüldöző és belbiztonsági ügynökségét meg kell tisztítani az elfogultságtól, és felelősségre kell vonni Trump és szövetségesei üldözése miatt, amit ő „alkotmányellenes cirkusznak” nevez. Kormányzati gengszterek című könyvében Patel arról írt, hogy tisztogatásokra van szükség az FBI vezetésében, amelyet „fenyegetésnek” nevezett a nemzetre nézve, valamint az iroda washingtoni főhivatalának bezárásáról, amelyet „a mélyállam múzeumává” kellene alakítani. Végül, a Steve Bannonnal, Trump egykori tanácsadójával készített interjúban Patel megígérte, hogy kíméletlenül üldözni fogja azokat a kormánytisztviselőket, akik újságíróknak szivárogtatnak ki információkat, és megváltoztatja a törvényt, hogy könnyebb legyen az újságírók ellen eljárást indítani.
Az FBI átvételével Patel az egyik legpolitikusabb vezető lesz, aki hajlandó bármit megtenni, amit Trump parancsol. Az Irodát fegyverré alakíthatja azok ellen, akiket politikai ellenségeinek és belföldi kritikusainak tart. Az Egyesült Államok történelmében volt már hasonló precedens: az FBI első igazgatója, J. Edgar Hoover idejében, aki közel fél évszázadon át vezette az FBI-t, ügynökök kémkedtek baloldali aktivisták és afroamerikai polgárjogi vezetők után.
„Nem hiszem, hogy az emberek igazán felfogják, hogy egy FBI-igazgató, akit semmi sem korlátoz, milyen hatalmas lehet” – mondta Frank Figliuzzi, az FBI korábbi helyettes vezetője. Ő is úgy véli, hogy Patel befolyásolhatja a titkos adatokhoz való hozzáféréshez szükséges ellenőrzéseket.
Patel kinevezését bírálta Charles Kupperman, az első Trump-kormányzat volt nemzetbiztonsági tanácsadóhelyettese is, aki a közvetlen főnöke volt: „Teljesen alkalmatlan a munkára. Nem hiteles. Abszolút szégyen az amerikai állampolgárok számára, hogy egyáltalán fontolóra veszik egy ilyen személy kinevezését”.
Patel néhány éves igazgatósága is komoly, hosszú távú károkat okozhat tehát az intézménynek. Az egyik legfontosabb módja annak, hogy egy igazgató gyakorolja befolyását, a vezető ügynökök előléptetése: az osztályvezetőktől az osztályvezetőkig, a felelős különleges ügynökökig, az igazgatóhelyettesekig és vezetői asszisztensekig. Az ezekre a pozíciókba történő toborzás évtizedekig befolyásolja a hivatal működését.
Szenátusi tanácskozás és hozzájárulás
Hegsethnek, az ifjabb Kennedynek, Gabbardnak és Patelnek legalább 50 szenátor beleegyezésére lenne szükségük a kabinetpozíciók betöltéséhez – a szavazategyenlőséget pedig csakis J.D. Vance republikánus alelnök „törhetné meg”. A republikánusok jelenleg 53 szenátusi hellyel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy megengedhetik maguknak, hogy legfeljebb három kormánypárti szenátor támogatását elveszítsék. Lisa Murkowski, Susan Collins és John Curtis mérsékelt republikánus szenátorok korábban szkeptikusan nyilatkoztak Gabbarddal, Hegseth-tel és Kennedy Jr.-ral kapcsolatban. A szenátus korábbi republikánus vezetője, Mitch McConnell, aki többször bírálta Trumpot és politikáját, szintén ellenezheti a kinevezéseket.
Nem valószínű azonban, hogy a szenátus a szavazás során blokkolni fogja Trump javasolt jelöltjeit. Erre nagyon ritkán kerül sor: legutóbb 1989-ben tagadta meg a szenátus George H. W. Bush védelmi miniszteri jelölését, amikor az alkoholizmussal és számos szexuális afférral vádolt John Towert akarta kinevezni.
Gyakrabban előfordul, hogy a szenátorok előre figyelmeztetik az elnököt, hogy a jelöltje nem fogja megkapni a szükséges számú szavazatot, ahogy ez Matt Goetz esetében is történt. Az elmúlt fél évszázadban a 21 kinevezett közül 17-en azért vonták vissza a kabinetbe való kinevezésüket , mert a saját pártjuk ellenezte jelölésüket. Közülük mindössze három pályázó bukott meg szexbotrányok miatt, ötöt pedig azzal vádoltak, hogy illegális bevándorlókat vagy munkavállalási engedély nélküli embereket alkalmaztak törvénytelenül.
Ez jó előjel lehet Trump számára: ifjabb Kennedyt, Gabbardot és Trump többi jelöltjét eddig nem vádolták meg illegális tevékenységgel. Másrészt a korábbi elnökök még soha nem neveztek ki ilyen szokatlan hátterű embereket a közigazgatásukba, így nincs precedens arra sem, hogyan fognak velük bánni.
Nincs, nem is lehet kétségünk afelől, hogy a csillagok jelen állása szerint a fentebb említett hölgyek és urak megkapják a zsíros állást, melyre pályáznak. Már csak Donald Trump személyes hiúsága miatt is: ő ugyanis nem ajánlhat alkalmatlan jelöltet, ha mindenki más annak is látja az embereit, akkor mindenki más hülye, nem ő.
Én csak egyet nem értek. Ha ilyenek Trump barátai, mi szüksége van ellenségekre?
Pedig igénye, az lehet rájuk: szorgos munkájával nap, mint nap újakat szerez.
Szele Tamás