Tegnap bemutattam, hogyan is áll Moldova a dezinformáció elleni harccal – nos, elmondható, hogy nemes szándékban és tisztánlátásban nincs hiány, legalábbis a műveltebb, európai szintű szakemberek és egyes politikusok részéről –de mi a helyzet a tettekkel? Nos, az aktív cselekvés terén mutatkoznak még bizonyos hiányosságok, ahogy a szocialista brigád naplója írná.
„A Központ láthatatlan, vagy legalábbis – a munkája nem látható”
„A Központ nem annyira látható, vagy legalábbis a munkája nem látható, bár a különböző konferenciákon, rendezvényeken, fórumokon mindig részt vesz Revenco asszony és elmagyarázza a Központ munkáját. A sajtóban kevesebbet láttam erről. Jelenleg nincs olyan honlapjuk, amelyhez hozzáférhetnénk. Úgy gondolom azonban, hogy ez egy átmeneti állapot, hamarosan megjelenik ez a weboldal, és több kérdésre is választ kapunk majd – mit csinál a Központ, vagy mit csinált 2023-tól mostanáig. Úgy gondolom, hogy az elemzéseik nagyon jók, és az, hogy forgatókönyveket is kidolgoztak, nagyon hasznos dolog. Most nagyon sokat számít, hogy milyen intézkedéseket hoznak bizonyos események megelőzésére, többek között a közelgő választásokkal kapcsolatban. Ha ezekből az elemzésekből és forgatókönyvekből le lehet vonni bizonyos tanulságokat, akkor nagyon jó, hogy nem maradnak csak elméleti értékelések, amelyek valahol kihasználatlanul maradnak” – mondta Rodica Panța szakértő.
Beszámolt balti országok, különösen Észtország tapasztalatairól a dezinformáció elleni küzdelemben, és arról, hogy egy stratégiai kommunikációra összpontosító intézmény hogyan tud fellépni a külső propaganda, jelen esetben az Oroszországi Föderáció propagandája ellen.
„A balti államok minden bizonnyal sikeres példát jelentenek számunkra. Észtországban 2007 körül a kutatók és a civil társadalom egyaránt elkezdte javasolni az állami intézményeknek, hogy létre kellene hozni ezt a fajta stratégiai kommunikációt, és így is történt. Később intézményesítették. Észtországban a stratégiai kommunikáció a védelmi minisztérium hatáskörébe tartozik. Tehát nincs külön központjuk, mint Moldovában (…) Nagyon sikeresek voltak, különösen az észtországi orosz ajkú lakossággal kapcsolatban. A kezdeti szakaszban abban voltak érdekeltek, hogy meggyőzzék őket: fogadják el Észtország NATO-csatlakozását, majd az Európai Unióhoz való csatlakozását. Kezdetben az oroszul beszélők számára készítettek tartalmakat, illetve róluk rendelkeztek információkkal, később a tartalomgyártást lecsökkentették, és az észt nyelv népszerűsítését helyezték előtérbe, hogy megteremtsék azt a nemzeti identitást, amire szükségük volt” – mondta.
„Mindent felgyorsítottunk, amennyire csak tudtunk, de az elvárások gyakran irreálisak”
Ana Revenco, a Stratégiai Kommunikációt Elősegítő és Dezinformáció Elleni Központ igazgatója szerint az intézmény működik – de nem teljes kapacitással.
„Annak érdekében, hogy ne vesztegessük az időt, amíg fel nem veszünk minden embert, amíg az összes infrastruktúra készen nem áll, már sok akciót elindítottunk. Egy ilyen intézmény felállítása általában több évet vesz igénybe. Gondoljunk csak bele, mit jelent a nulláról kezdeni: kialakítani a belső eljárásrendet, azonosítani, kiválasztani és szakosítani az embereket, szoftvereszközöket és munkamódszereket fejleszteni, intézményközi szakértői platformokat működtetni. Mindent felgyorsítottunk, amennyire csak tudtunk, de az elvárások gyakran irreálisak. Az ütemterv szerint haladunk, sőt, némileg megelőztünk néhány saját magunk által kitűzött határidőt” – mondta Revenco.
A központ igazgatója elmondta, hogy az intézménynek van egy speciális támogató szolgáltatása az információs háborúban részt vevő állami intézmények számára.
„Anélkül, hogy helyettesítené őket, anélkül, hogy diktálná, mit és hogyan tegyenek vagy mondjanak, a Központ létrehozza az intézmények közötti együttműködési rendszereket, elemzi a nyilvánosság információs terét, majd analíziseket és elképzeléseket biztosít a kampányokhoz vagy stratégiai kommunikációs iránymutatásokhoz, elemzi a társadalmi és strukturális folyamatokat, és ajánlásokat tesz az ellenálló képességet erősítő intézkedésekre. Emellett eszközöket vagy szabványokat dolgozhat ki a kommunikáció vagy a kommunikációs válságkezelés nyomon követésére, elemzésére és megtervezésére, és az eredményeket más intézmények számára is elérhetővé teszi.”
„A felszínes siker után futni, hogy megmutassuk: dolgozunk – nem a legjobb megoldás”
Az intézmény igazgatóját arról is kérdezték, hogy hiányoznak-e azok a nyilvános platformok, amelyeken keresztül a központ kommunikálja munkáját a polgárok felé.
„Eddig a munkánkat arra összpontosítottuk, hogy megteremtsük a stratégiai kommunikációhoz szükséges alapokat állami szinten, a közös cselekvési keretbe integrált eszközökkel és mechanizmusokkal. A felszínes siker után futni, hogy megmutassuk, miszerint dolgozunk, nem a legjobb megoldás. Idővel mindenki látni fogja, hogy mit sikerült elérnünk ilyen rövid idő alatt. Nem csak a képeken akartunk jól kinézni. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk, hogy a profi munkát nem lehet hamarjában végezni. Különösen a hírszerzés terén, ahol meg kell győződnünk arról, hogy minden eszköz és protokoll jól átgondolt, kimért és jogi szempontból is kidolgozott, a felvett embereink pedig képzettek, és rendelkeznek a megfelelő tudással és készségekkel. Mivel ez egy új terület a nemzetbiztonsági rendszerünk számára, alapvetően a nulláról indulunk, eszközöket és munkamódszereket hozunk létre. Azt is meg kellett tanulnunk, hogy egy szervezet felépítése hosszú távú folyamat, függetlenül a területtől. Tehát becsaphatnánk a közvéleményt napi 10 poszttal, de nem ez a célunk és nem is ilyen a munkamorálunk” – mondta Ana Revenco.
Ana Revenco elmondta, hogy a félretájékoztatás, a manipuláció és az információs beavatkozás veszélyt jelent minden állam biztonságára, és ebben a kérdésben nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi konszenzus is van.
„Elemzéseinkben és fellépésünkben abból a közös felfogásból indulunk ki, hogy a dezinformáció és az információs manipuláció célja társadalmunk megosztása a társadalom és az állam belső feszültségeit és meglévő gyengeségeit kihasználva. Egy olyan időszakban, amikor abszolút mindenki azt mondja, hogy a dezinformáció mindenhol a demokráciát destabilizáló és támadó veszélyt jelent, elmondhatjuk, hogy nem találtunk egyetlen, minden helyzetben alkalmas és hatékony megoldást. Ezért a mi megközelítésünk a stratégiai kommunikációt helyezi előtérbe a reakció helyett. A nyilvános kommunikáció eredményei nem születnek meg egyik napról a másikra. Oroszországban évtizedek óta folyik a hiedelmek, vélemények és attitűdök megváltoztatása. Azt várni, hogy egy év alatt valaki meg tudja változtatni ezt a helyzetet, naiv és veszélyes dolog. Irreális elvárásokat támasztani ugyanolyan veszélyes, mint a tétlenség, sőt talán még veszélyesebb, mert csalódás következhet belőle” – mutatott rá Revenco.
„Nálunk sok minden hanyagságból történik”
Valeriu Pasa, a „Watchdog” közösség elnöke és a Stratégiai Kommunikációt Elősegítő és Dezinformáció Elleni Központ Tanácsának civil társadalmi tagja visszautasítja azok kritikáját, akik szerint a Központ nem hoz látható eredményeket. Szerinte még egyes közjogi méltóságok sincsenek tisztában a Központ valódi feladataival.
„Hallottam mindenféle panaszt a képviselőktől, a kormánypárti képviselőktől, bár az ellenzéktől kevésbé. Eleinte, amikor még egy alkalmazottja sem volt ennek a központnak, már azt kérdezték: mit művel ez a központ? Szégyellem magam az ilyen képviselők miatt. Megmondom őszintén: a PAS európai parlamenti képviselői egyszerűen szégyenletesen viselkednek bizonyos helyzetekben.
Egyhangúlag megszavazták ezt a törvényt. Egyhangúlag megszavazták az igazgató kinevezését. Egyhangúlag megszavazták ennek a koncepciónak a jóváhagyását, és – a mai napig nem értik, hogy mit szavaztak meg. Szóval ez szomorú, de sajnos sokat elmond az európai parlamenti képviselőink minőségéről. Kis kivétellel, azt hiszem, a PAS-frakcióban két olyan ember van, aki valamennyire érti, hogy miről szól ez a Központ, és mi a megbízatása. Ők nem tudom mire várnak. Amikor megkérdeztem őket: »De olvastátok a törvényt, amit megszavaztatok?«, nem válaszoltak.Tudja, hogy miért?
Mert el sem olvasták. Nálunk sok minden hanyagságból történik” -mondta a Központ Tanácsának tagja. Pasha azt mondja, hogy bár a témával kapcsolatban voltak találgatások, ő nem kap fizetést a munkájáért.
„A tanácsnak felügyeleti szerepe van, a vezetői döntés joga viszont a közigazgatásé. Jóváhagyjuk a munkaterveket, jóváhagyjuk a jelentéseket, véleményezünk bizonyos irányelveket, ami a Stratégiai Kommunikációs Központ felelőssége. Év elején volt egy tanácsülés, nemrég volt egy másik, ahol bemutattak egy tevékenységi jelentéstervezetet, és én tudom ezeket a dolgokat, mert nem napi szinten számolnak be nekem arról, hogy mi történik, tehát van egy nagyon világos formátum, amikor kommunikálnak” – mondta Valeriu Pasha.
„Becslések szerint az Oroszországi Föderáció idén mintegy 150 millió dollárt fektetett a választásokba, vagyis a moldovai belügyekbe való beavatkozásba”
Valeriu Pasha azt állítja, hogy az Oroszországi Föderáció hibrid háborúja Moldova ellen nem 2022-ben, Ukrajna megszállása után kezdődött, hanem sokkal korábban, „még a függetlenség kikiáltása előtt”. „A társadalom folyamatos polarizálása, a közvélemény befolyásolása az orosz médián keresztül, a politikai pártok illegális finanszírozása, az energetikai zsarolás, az embargók bevezetése – mindezek az itteni lakosság befolyásolására tett kísérletek. Ezért van az, hogy az újabb kontextusban nem igazán beszélünk a klasszikus értelemben vett dezinformációról: itt valótlanságokat terjesztenek. Erről a „FIMI” (külföldi információs manipuláció és beavatkozás) nevű jelenségről beszélünk, amelynek célja, hogy ne egyszerűen véleményeket provokáljanak a társadalomban, hanem tetteket, vagyis azt, hogy az emberek hogyan szavaznak a választásokon, és hogyan reagálnak az eseményekre” – mondja Pása.
A szakértő megjegyezte, hogy a társadalomban a dezinformáció veszélyének kérdése az utóbbi időben Moldova számára prioritássá vált.
„Mondjuk azt, hogy nagy előrelépést értünk el? Nem, még nagyon messze vagyunk attól. Tanulunk, mi több, nagyon kemény körülmények között kell tanulnunk, az egész világon egyetlen államot sem sújtottak még ilyen intenzitású dezinformációval. Nézzék csak meg, mi történt ebben az évben. Becslések szerint az Oroszországi Föderáció idén mintegy 150 millió dollárt fektetett be a választásokba való beavatkozásba, a moldovai belügyekbe való beavatkozásba. Ez a bruttó hazai termék több mint 1%-a. Csak hasonlítsuk össze azzal, ami most Romániában történik, ahol az oknyomozó újságírók csak most hozzák felszínre az Oroszországi Föderáció egyes akcióit – a reklámkampányokról, mindenféle közösségi médiabotok segítségével. Viszont ezeknek a hibrid műveleteknek az intenzitása Romániában gyerekjáték ahhoz képest, ami Moldovában történt. De látjuk, hogy ez milyen jelentős hatással van az ottani választásokra. Tehát rájövünk, hogy valójában mi Moldovában nem is állunk olyan nagyon rosszul” – jegyezte meg Valeriu Pasha.
A dezinformáció és az információmanipuláció elleni küzdelem az Európai Unió és tagállamai számára az egyik legsürgetőbb kérdés – állítja az Európai Bizottság.
Igazgatói pályázat
2024. december 16-án Maia Sandu aláírta a Stratégiai Kommunikációt Elősegítő és Dezinformáció Elleni Központ igazgatói posztjára pályázó jelölt kiválasztására irányuló nyilvános versenyvizsga megszervezésével és lebonyolításával foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló rendeletet.
A bizottság újságírókból, a civil társadalom képviselőiből, parlamenti képviselőkből és a Moldovai Köztársaság Elnöki Hivatalának képviselőiből áll:
- Elnök: Igor Zaharov – a Moldovai Köztársaság elnökének európai ügyekkel és stratégiai kommunikációval foglalkozó tanácsadója.
- Tagok: Marcela Adam – parlamenti képviselő, a Parlament Kulturális, Kutatási, Ifjúsági, Sport- és Médiaügyi Bizottságának tagja. Adrian Băluțel – a Moldovai Köztársaság elnökének kabinetfőnöke. Vitalie Călugrăreanu – újságíró. Victoria Olari – projektkoordinátor a Stratégiai Kezdeményezések Intézeténél.
A Bizottság a Központ igazgatói posztjára pályázó jelölt kiválasztására irányuló nyilvános versenyvizsgát a Stratégiai Kommunikációt Elősegítő és Dezinformáció Elleni Központ igazgatói posztjára pályázó jelölt kiválasztására irányuló nyilvános versenyvizsga megszervezéséről és lebonyolításáról szóló rendelet rendelkezéseinek megfelelően szervezi és bonyolítja le.
Márpedig ez a lényeg… Aztán, ha lesz igazgató, lesznek tán alkalmazottai is, ha lesznek alkalmazottai, majd tarthatnak sok-sok okos értekezletet, akárki meglássa, alig nyolc-tíz év, és azt is kidolgozzák, mi is lenne nekik valójában a dolguk, de azt nemkülönben, miért lehetetlen ellátni a valódi feladatukat és miért kell azzal foglalkozzanak, ami éppen jólesik nekik… Hát, ebből sem lesz dezinformáció elleni szerv egyhamar.
Igaz, mi, magyarok ne nagyon reklamáljunk. Nálunk még az ilyen szerv ötlete sem merült fel mindezidáig, de még javaslat szintjén sem.
Moldova legalább megpróbálja. Igaz, rosszul: de akkor is, próbálkozik.
Attól tartok, mire kitanuljuk, hogyan lehet hatékonyan harcolni a dezinformáció ellen, már régen le leszünk győzve.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Zóna nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.
Szele Tamás