Régi és rossz emlékű fogalom a revolver-újságírás, körülbelül a tizenkilencedik század második és a huszadik század első felében dívott ez a fajta bűncselekmény – mert a sajtóhoz nem sok köze volt. Annál több a zsaroláshoz: zuglapok álhírlapírói azért követeltek annak idején nagyobb összegeket gazdag emberekről, hogy ne írjanak róluk kompromittáló dolgokat, akár igazak lettek volna az állításaik, akár nem.
Ezt a módszert fedezte fel újra a nigériai Yahoo Boys nevű szélhámosbanda, bár pontosabb lenne kóklerszindikátusnak nevezni őklet, ugyanis úgy létszámban, mint képzettségben és fantáziában alaposan felülmúlják a hagyományos csalók bűnszövetkezeteit – nem csodálkoznék, hogy ha a nigériai GDP szabad szemmel is látható hányadát ők termelnék. Velük foglalkozott a WIRED magazin nemrég.
Elég nagyban űzik az ipart. A „Yahoo Boy” nevű szélhámosbanda a CNN-nek és más médiumoknak adja ki magát, hogy olyan videókat készítsen, amelyekkel megzsarolhatja áldozatait.
Amikor úgy érzik, hogy találtak egy áldozatot, akitől pénzt követelhetnek, mindenféle aljas módszert bevetnek, hogy megkapják, amit akarnak. Gyakran folyamodnak zsaroláshoz – és folyamatosan újabb és újabb fondorlatosabb módszereket dolgoznak ki, hogy ezt beépítsék a csalásaikba. Az utóbbi hónapokban a kiberbűnözők tovább fokozták zsarolási kísérleteiket, és valósághűnek tűnő „hírvideókat” készítettek, amelyekben azt állítják, hogy áldozatukat bűncselekmény miatt körözik.
A nyugat-afrikai, valószínűleg nigériai székhelyű csalók, akik a Yahoo Boys nevű, igen kiterjedt szervezet égisze alatt tevékenykednek, egyre többször küldtek zsaroló videókat az áldozataiknak, amelyekben valószínűleg mesterséges intelligenciával generált híradó-anyagokat használnak, hogy az áldozatokra nyomást gyakoroljanak. A WIRED által készített elemzés szerint a kiberbűnözők a Yahoo Boys Telegram-posztjaiban amerikai székhelyű televíziós csatornáknak adja ki magát, és oktatóanyagokat oszt meg a zsarolóvideók elkészítéséről.
A videók hátborzongató sémát követnek. Az egyik videó például a CNN logóját és márkajelzését használja a hírszervezet megszemélyesítésére, a képernyő alján pedig a „friss híreket” jelző szöveg látható. A képernyőn egy valószínűleg mesterséges intelligencia által generált hírolvasó beszél.
„Jó napot! A nevem Kristina Lawson, New Jerseyből jelentkezem” – mondja a műsorvezető a közel egy perces klipben. „Most érkezett: Hiteles jelentést kaptunk egy nyugtalanító incidensről.” A hamisított műsorvezető azt mondja, hogy egy „fiatal hölgy” jelentkezett, aki azt állítja, hogy egy idősebb férfi szexuálisan bántalmazta. A videóban megnevezik a férfit, aki a zsarolás célpontja, és egy fénykép is megjelenik róla a képernyőn.
A WIRED által látott más videókban különböző hírolvasók és hírcsatornák nevei szerepelnek, de ezeken a potenciális zsarolási célpontokról szemléletesebb fotók is láthatóak, köztük meztelen és explicit képek. Az egyik „híradó”-klipben a képernyő ketté van osztva, az egyik oldalon egy férfi arcát ábrázoló fotó látható, a másik oldalon pedig egy rövid bejátszás, amelyen állítólag maszturbál.
David Maimon, a SentiLink csalásokkal foglalkozó részlegének vezetője és a Georgia Állami Egyetem professzora, aki decemberben vette észre először a „CNN” nevében közölt hamis videót, azt mondja, hogy a csalók az elmúlt hónapokban számos „nyugtalanító” változtatást hajtottak végre zsarolási taktikájukban, többek között megpróbálják megalázni az embereket, és valószínűleg az angol nyelvű országokon kívül élőket veszik célba.
A Yahoo Boys csalói jellemzően több száz embernek küldenek üzeneteket az interneten, miközben az ellenkező nem tagjainak adják ki magukat, és közösségi médiaprofilokról lopott képeket használnak. Mindenféle típusú csalással foglalkoznak, de azoknál, amelyek zsarolással járnak, gyakran megpróbálnak kapcsolatot kiépíteni a potenciális áldozattal, és kompromittáló információkat – leggyakrabban meztelen képeket – szerezni. Majd magasabb fokozatba kapcsolnak.
„Egy bizonyos ponton felfedik a személyazonosságukat, miután megszereztek mindent, amire szükségük van, és ezután kezdik meg a zsarolást” – mondja Maimon. Pénzt követelnek, és azzal fenyegetőznek, hogy ha nem fizetnek, akkor a képeket közzéteszik az interneten, vagy elküldik az áldozat családtagjainak és barátainak. „Az egyik módszer, amelyet annak érdekében alkalmaznak, hogy a zsarolás reális legyen, az, hogy elkészítik azokat a hírklipeket, amelyeket elküldenek az áldozatoknak, és bizonyos értelemben arra ösztönzik őket, hogy fizessenek a zsarolásért” – mondja. „Megpróbálják őket stresszhelyzetben, sürgősségi körülmények között hozott, elhamarkodott döntésekre kényszeríteni”.
A Yahoo Boys csalói széles körben használják a Telegram közösségi médiaplatformot szerveződésre, egymással való csevegésre, valamint piactérként, ahol tudást és oktatóanyagokat árulnak a különböző típusú csalások működtetéséről. A WIRED által látott „hírek” videói a jelek szerint valós áldozatok adatait és képeit tartalmazzák, bár az eseteket nem lehetett közvetlenül ellenőrizni.
Brian Mason, a kanadai Edmonton rendőrségének munkatársa, aki csalások ügyében nyomoz és csalások áldozataival dolgozik, azt mondja, hogy látott már olyan eseteket, amikor hamis CNN-közvetítésekről készült videókat vagy képernyőképeket küldtek az áldozatoknak. „Úgy néz ki, mint egy tipikus CNN-adás” – mondja Mason. „Nagyon, nagyon meggyőző”. Mason szerint ezt a megközelítést használták a szexuálisan kompromittáló csalásoknál is, amelyek általában tinédzsereket céloznak meg, és öngyilkosságok sorozatával hoznak összefüggésbe.
Mason azt mondja, hogy látott már olyan eseteket, amikor a híradóklipek hamisan azzal vádolják az átverés áldozatait, hogy kiskorú lányokkal beszélgettek, és emiatt a rendőrség keresi őket, vagy elfogatóparancsot adott ki ellenük. „Ez pánikba ejti az áldozatot, mert most saját magát látja ebben a közvetítésben, holott ez egy képernyőfelvétel abból az időből, amikor valójában a saját webkamerájáról beszélgetett a csalóval” – teszi hozzá Mason. A hatás potenciálisan arra késztetheti az illetőt, hogy pénzt küldjön vagy kövesse a csalók utasításait.
A Telegram szóvivője, Remi Vaughn a WIRED-nek elmondta, hogy a csalók csatornáin megfigyelt tevékenységek sértik az alkalmazás szabályait, és azt sugallta, hogy a vállalat fel fog lépni az ilyen csatornák ellen.
„A csalásra buzdító tartalmakat a Telegram szolgáltatási feltételei kifejezetten tiltják” – mondja Vaughn. „Az egyedi AI és a gépi tanulási eszközökkel felruházott moderátorok proaktívan figyelik a platform nyilvános részeit, és fogadják a felhasználók és szervezetek jelentéseit, hogy naponta több millió káros tartalmat távolíthassanak el”.
Tavaly a Telegram több mint egy tucat Yahoo Boys-csatornát távolított el, miután a WIRED beszámolt nyilvános tevékenységükről; a csalók azonban még mindig jelen vannak a platformon és más közösségi médiaplatformokon, köztük a Facebookon, a WhatsAppon és a YouTube-on is.
A Telegram-csatornákon megosztott üzenetekből kiderül, hogy a csalók gyorsan fejlesztik a módszereiket, új technológiákat használnak, és széles körben megosztják vagy értékesítik egymás között a tippeket. Amikor például az emberek a hónap elején a TikTok tervezett amerikai betiltása előtt alternatívaként a kínai Rednote-ra váltottak, a Yahoo Boys azt ajánlotta, hogy célozzák meg azokat az embereket, akik csatlakoztak az alkalmazáshoz.
Az egyik Telegram-csatornán belül, amelynek 10 000 feliratkozója van, egy csaló külön üzenetsorozaton keresztül magyarázta el a hamis hírvideók és újságok címlapjainak lemásolásához szükséges lépéseket. „A zsarolómunkában két különböző típusú módszert követhetünk, amelyek a következők: TV-hírek és írott újságok” – áll az első üzenetében.
A további üzenetekben példákat mutattak be a híradó szövegkönyvébe illeszthető szövegre, amely szerint az állítólagos áldozatot „azzal vádolják, hogy beleegyezés nélkül meztelen képeket és videókat terjesztett”. A bemutatót követő csalónak mindössze annyit kell tennie, hogy behelyettesíti az áldozat nevét és lakóhelyét, és hozzáadja az esetleges képeket.
Az oktatóprogram olyan címeket javasol a hírcikkekhez, mint például: „Helyi férfit vádolnak online zsarolással és zaklatással”. Az útmutató felsorolja az amerikai televíziós hírcsatornák, a kábeles hírcsatornák és a „speciális hírcsatornák” listáját is – 17 ilyent sorolt fel az ABC News-tól és a Fox News-tól kezdve a C-Spanon át az Al Jazeera America-ig. Egy másik kiberbűnöző megosztott egy videót egy zsarolószkripteket és hamis hírek létrehozásához szükséges oktatóanyagokat tartalmazó mappáról.
Néhány hamisított hírvideóban a bemondó egy mesterséges intelligencia által generált avatárnak tűnik, bár nem lehetett megállapítani, hogy milyen szoftvert használtak a klipek létrehozásához. A Telegramban megosztott oktatóanyagok azonban azt is mutatják, hogy a szélhámosok nem mindig használnak kifinomult technológiát. Egyes alkalmazások, amelyeket ajánlanak, egyszerű „mémgenerátorok”.
Tavaly a WIRED arról is beszámolt, hogy a Yahoo Boys gyakran alkalmazza a deepfake arccserélő technológiát, hogy videohívásokat kezdeményezzenek a célpontjaikkal, és így megpróbálják „bebizonyítani”, miszerint hamis személyazonosságuk valódi. Maimon azonban rámutat egy, a Yahoo Boy-csalók által megosztott aggasztó videóra is, amelyen egy potenciális áldozat videót készít, hogy bocsánatot kérjen, amiért megkérdőjelezte a csaló hamis személyazonosságát.
A videón belül a nő azt mondja: „Őszintén sajnálom, hogy szélhámosnak neveztem”, és arra kéri a csalót, hogy fogadja el a bocsánatkérését. Az illető azt mondja, reméli, hogy a jövőben találkozhat azzal a személlyel, akiről azt hiszi, hogy szerelmes belé, mielőtt elkezdene levetkőzni, hogy „jóvá tegye” a korábbi vádaskodást. „Szerintem a videó elküldése után az következett, hogy rögtön megzsarolták őt” – magyarázza Maimon – „és persze közzétették az általuk használt piacokon is a felvételt”.
Nos, elképesztő, mi mindenre rá lehet venni az embereket zsarolás útján. Vagy legalábbis a legtöbb embert. Az értelmesebbek (és az újságírók) azonban tudják az alaptételt:
„Ami egyszer már kiment adásba, azt a Jóisten sem tudja eltüntetni.”
Szóval, utólag csak cáfolni lehet, egy adást meg nem történtté tenni nem.
De a leghelyesebb azonnal abbahagyni minden kommunikációt ilyen esetben és értesíteni a rendőrséget is.
Ha igaz, amivel a zsarolók próbálkoznak, ha nem.
Szele Tamás