Ma meg holnap az Amerikai Egyesült Államok új kormányhivatalával, a DOGE-val foglalkozom, ugyanis érdemes kicsit a körmükre nézni, összegezni eddigi áldatlan tevékenységüket és talán mélyebbre ásni a megszokottnál – elég megdöbbentő eredményekre jutottam a WIRED magazin nyomán. Először lássuk, mit tettek le eddig az asztalra – vagy inkább: mit vettek le róla.
Elon Musk többnyire fiatal, szinte kizárólag mérnökökből és vezetőkből álló DOGE-csapata az elmúlt egy hét folyamán a következőket tette:
- Élesítettek egy olyan weboldalt a „megtakarítások” nyomon követésére, amely napokig nem mutatott semmilyen megtakarítást, és triviálisan egyszerűvé tették, hogy bárki az interneten változtatásokat hajthasson rajta végre.
- Titkos információkat tettek közzé ugyanezen a weboldalon.
- Felhívták a figyelmet arra, hogy véletlenül 7 992 000 000 000 dollárral felduzzasztották a megtakarítások összegét, és megduplázták a pontatlanságukat, mielőtt kijavították volna.
- Kirúgtak több száz embert, akik a nukleáris biztonság területén dolgoztak, majd igyekeztek visszavenni őket, csakhogy az összes munkahelyi e-mail címet és személyi aktát megsemmisítették, így nem tudták, hogyan lépjenek kapcsolatba velük.
- Lényegében ugyanez történt mindenhol, kivéve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának alkalmazottait, akik azon dolgoztak, hogy megvédjék az országot a fenyegető madárinfluenza-válságtól.
- Viszont kirúgtak saját maguktól egy 25 éves mérnököt, aki egy rakás rasszista tweet miatt vált hírhedtté. Aztán gyorsan visszavették.
- Elterjesztettek egy csomó ostoba összeesküvés-elméletet arról , hogy ki kapja a társadalombiztosítási juttatásokat. ( Rendben, ez egyedül Musk volt.)
Ez csak egy kis ízelítő. Ebben még nincs benne az a kár, amely több ezer munkavállaló elbocsátásából származik több kormányzati ügynökségnél, és amelynek következményei egy generáción át akár nyilvánvaló, akár váratlan módon egyaránt visszahatnak majd – nem is beszélve arról a rövid távú hatásról, amelyet a munkanélküliségi ráta önkényes megemelése gyakorol az amerikai gazdaságra. Ebben nincs benne az az alternatív költség, amely abból adódik, hogy több száz kormányzati szerződést és programot dobtak a máglyára.
Ezek azonban csak az igazán, feltűnően ostoba dolgok, amiket a DOGE fátyla mögé bepillantva látunk, ez csak annak megerősítése, hogy ez az egész rombolás valójában olyan ostoba és önkényes, mint amilyennek látszik. Ha kétségeink vannak valamivel kapcsolatban, romboljuk le az egészet, nézzük meg, mi megy tönkre, és feltételezzük, hogy meg tudjuk javítani – talán mesterséges intelligenciával? És ha ez a szövetségi kormányzat, milyen nehéz lehet pótolni és/vagy újjáépíteni?
Az önbizalom szülte hozzá nem értést látjuk munkálni. Ez egy ismerős Szilícium-völgyi gondolkodásmód, ez az ok, amiért a startupok örökké újra feltalálják a buszt, a bodegát, a postát vagy a csőben a lyukat, mákos tekercsben az önindukciót. Ez az a kérlelhetetlen magabiztosság, amit az a téveszme táplál, hogy ha egy dologban okos vagy, akkor mindenben okosnak kell lenned.
A dolgok nem így működnek.
Elon Musk a pénzkeresés vitathatatlan bajnoka, mármint a saját maga számára. Ettől lett gyakorlatilag az Amerikai Egyesült Államok vezérigazgatója? Nagyon rossz ötlet volt. Sőt, őszintén szólva zavarba ejtő.
Nézzük csak meg azokat az elbocsátásokat. A DOGE először az úgynevezett próbaidős alkalmazottakat vette célba, gyakran tekintet nélkül a képzettségükre vagy a szerepük szükségességére. Ebben az esetben, mi az a próbaidős alkalmazott? Olyan ember, aki kevesebb mint egy éve, vagy néhány esetben kevesebb mint két éve van a pozíciójában. Ez persze jelenti az újonnan felvetteket, de a tapasztalt munkavállalókat is, akik nemrégiben váltottak részleget vagy léptették elő őket.
Úgy tűnik, a DOGE nem csak, hogy nem érti ezt, de nem is adta jelét annak, hogy meg akarja érteni. Jogi szempontból ezeket az alkalmazottakat a legkönnyebb kirúgni, így ők mentek el. Még a próbaidő hosszát is megváltoztatták emiatt – egy év szolgálati időről kettőre –, hogy a Nemzeti Tudományos Alapítvány megtisztítását felgyorsítsák.
Kell egyfajta pökhendi arrogancia ahhoz, hogy egy startup-céget a dicsőségig repítsenek. De az Egyesült Államok nem egy startup. A szövetségi kormány azért létezik, hogy megtegye mindazokat a dolgokat, amelyek meghatározásuk szerint nem nyereségesek, amelyek a közjót szolgálják, nem pedig a befektetők profitját védik. (A startupok túlnyomó többsége ráadásul kudarcot vall, amit az Egyesült Államok nem engedhet meg magának.)
És ha nem hisz a közjóban ez a szervezet? Akkor átsiklik a tönkretétel tényén. A likvidátzorok ügynökségről ügynökségre vándorolnak, és a törvény által megengedett maximális pusztítást hajtják végre. A DOGE költséges, kínos hibái a vakmerő nihilizmus melléktermékei; ha a mesterséges intelligencia el tud adni egy pizzát, akkor természetesen képes a jövő biztosítására is a General Services Administration kötelékében.
Ami még rosszabb, hogy mindez nem segít a DOGE-nak abban, hogy az állítólagos küldetését teljesítse. Mi a hatékony abban, ha olyan embereket rúgnak ki, akiket aztán újra fel kell venni? Milyen költségmegtakarítást jelent néhány ezer szövetségi alkalmazott az F–35-ös programhoz képest?
Egyáltalán miről van szó? Mi ennek az átszervezésnek a célja?
Két lehetséges magyarázat van erre a zűrzavarra. Az egyik az, hogy Muskot és a DOGE-t nem érdekli a kormányzat vagy a hatékonyság, de nagyon is érdeklik az adatok, amelyeket a különböző ügynökségektől begyűjthetnek. A másik az, hogy egy csomó állítólag tehetséges programozó valóban egy magasabb állami célnak próbált eleget tenni, de a gyakorlatban csütörtököt mondtak.
Musknak volt egy ritka, őszinte pillanata a múlt hét végén, amikor négyéves kisfiával és Donald Trump elnökkel együtt jelent meg az Ovális Irodában. „Hibákat fogunk elkövetni” – mondta. „De gyorsan fogunk cselekedni, hogy kijavítsuk a hibákat.”
Ebben félig-meddig igaza van. A hibákat már sikerült elkövetni.
A SpaceX mérnökei jelenleg az FAA-n belül dolgoznak: A SpaceX mérnökei állítólag hétfőn egyszerűen körbejárták a Szövetségi Légügyi Hatóságot. Valójában néhányan már előzőleg is az ügynökségnél dolgoztak egy olyan program keretében, amelynek célja a „fogyatékkal élők foglalkoztatási lehetőségeinek növelése”.
Létezik egy ötven éves adatvédelmi törvény, amely megállíthatja a DOGE-t. Legalább nyolc per van folyamatban az úgynevezett Kormányzati Hatékonysági Minisztériumnak az érzékeny adatokhoz való állítólagos hozzáférésével kapcsolatban, amelyek az 1974-es, Watergate által inspirált adatvédelmi törvényen alapulnak. De ez nem bombabiztos megoldás.
Ráadásul még a DOGE alkalmazottai sem tudják, hogy igazából ki vezeti a DOGE-t. A Fehér Ház minden látszat ellenére ragaszkodik ahhoz, hogy a DOGE-t nem Elon Musk irányítja. Az amerikai DOGE szolgálatának alkalmazottai sem kapnak egyenes választ arra, hogy ki az igazi főnökük.
De ha nem Elon Musk irányítja ezt a folyamatot, akkor kicsoda? Ezzel fogok foglalkozni holnap.
Szele Tamás