Kémregény következik, csak éppen nem Ludlum írta, nem is Graham Greene, sőt még Szimonov sem – egyszerű, valós tényekből áll össze a hajmeresztő történet, ami arról szól, mi mindenre nem képesek az orosz szolgálatok a szabad sajtó ellen. Bár az is meglátszik az eseményekből, mennyire hajlamosak az amatőrizmusra mostanság ezek a moszkovita gumitalpúak.
Hriszto Grozev valószínűleg Vlagyimir Putyin rémálma mostanság, hogy Navalnij már elhunyt. Nem állítom, hogy az orosz cár jobban tart a tényfeltáró újságírótól, mint Zelenszkijtől, de legalábbis annyira gyűlöli, mint Ukrajna elnökét, és kétségtelen, hogy Grozev párszor annyi borsot tört az orra alá, hogy még most is prüszköl tőle. Ugyanakkor ne feledjük, hogy Grozev és Dobrohotov valósággal iskolát teremtettek a huszonegyedik századi tényfeltáró újságírásban a Bellingcat és a The Insider segítségével: korszerű, a legmodernebb technikát felhasználó vizsgálataik sebészi pontossággal tárják fel a legsötétebb, legaljasabb titkokat is. Természetes hát, hogy sokan szomjaznak a vérükre, amint az is, hogy Putyin bérgyilkosokat küldött ellenük. Más kérdés, hogy hiába: a bérgyilkosok kezdők voltak és emiatt – le is buktak. Az esetet a Meduza összefoglalója nyomán ismertetem.
Március 7-én a londoni központi büntetőbíróság, az Old Bailey esküdtszéke bűnösnek talált három bolgár állampolgárt Oroszország javára végzett kémtevékenységben. A feltételezett bűnszövetkezet további három tagja szintén ítéletre vár. A The Insider, amelynek munkatársai, Hristo Grozev és Roman Dobrohotov után kémkedtek a vádlottak, részletesen utánajárt az ügynek (egyes részletei már korábban is ismertek voltak).
Az orosz biztonsági szolgálatok 2020. december 14-én – azon a napon, amikor a The Insider a Bellingcat projekttel együtt közzétette az Alekszej Navalnij megmérgezéséről szóló nyomozás eredményeit, megnevezve az Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatának és a Speciális Technológiák Központjának (NII–2) a bűncselekményben részt vevő munkatársait – elkezdték megszervezni a Hriszto Grozev elleni megfigyelési műveletet. A The Insider orosz biztonsági szolgálatokon belüli forrása szerint az erre vonatkozó utasítás személyesen Vlagyimir Putyintól érkezett.
Ugyanennek a napnak az estéjén Jan Marsalek, a Wirecard pénzügyi startup volt operatív igazgatója, aki melleleg az FSZB Belső Biztonsági Igazgatóságának ügynöke, üzenetet írt egy régi ismerősének, a bolgár Orlin Ruszevnek (ezt a mostani nyomozás alapját képező ügy vádlottjainak levelezésében találták meg). Utóbbi informatikára szakosodott, és segített megszervezni olyan személyek megfigyelését, akik így vagy úgy az orosz biztonsági szolgálatok érdeklődésére tartottak számot. Marsalek ezúttal azt kérte, hogy gyűjtsenek össze minden fellelhető információt Grozevről.
Ugyanezt a feladatot adta egy másik társának, Martin Weissnek, az osztrák hírszerző szolgálat, a BVT egykori tisztjének. Weiss már a beosztottjával, Egisto Ott-tal folytatott levelezésében is úgy hivatkozott Grozevre, mint „volt CIA-ügynökre”, aki „most szabadúszóként dolgozik”. Az Insider azt sugallja, hogy a művelet eredeti feladata éppen a CIA-kapcsolat felkutatása volt, hiszen néhány nappal később, december 17-én maga Putyin nevezte „az amerikai titkosszolgálatoktól származó anyagok legalizálásának” a Navalnij megmérgezésével kapcsolatos vizsgálatot. (Megjegyzés: ismereteink szerint Hriszto Grozevnek soha nem volt köze a CIA-hoz, semmilyen szinten).
2021. január végén Hriszto Grozev és az akkor még Moszkvában élő Roman Dobrohotov hivatalosan is az FSZB megfigyelésének célpontjává vált. Március végén, amikor Dobrohotov visszatért Oroszországba egy külföldi üzleti útról, a seremetyevói repülőtéren őrizetbe vették „az európai koronavírus-helyzetről való kikérdezés” ürügyével. Az újságírótól két telefont és egy laptopot koboztak el, miközben az FSZB emberei kihallgatták. Később egy független ellenőrzés megállapította, hogy a készülékeket sikertelenül törték fel. A laptop házába pedig egy nyomkövetőt helyeztek el, amely követte a mozgását.
Grozev szoros megfigyelése – Orlin Ruszev és Egisto Ott csoportjai által egyidejűleg végezve – 2021 áprilisában kezdődött. Júliusban Marsalek Ruszevvel folytatott levelezésében azt állította, hogy az újságíró elrablásának és Moszkvába szállításának lehetőségéről is tárgyaltak. Ugyanakkor az orosz biztonsági szolgálatok állítólagos ügynökének egyik bűntársa azt mondta, hogy csoportja megfigyelte Grozevet Burgasz közelében, ahol éppen nyaralt.
Néhány nappal később Dobrohotovnak is meg kellett volna látogatnia kollégáját Bulgáriában, de terveit meghiúsította, hogy július 28-án az FSZB emberei (egy rágalmazási ügy kivizsgálásának ürügyén) házkutatást tartottak a lakásán. Az újságírót nem tartóztatták le, és két nappal később egy erdőn keresztül sikerült átlépnie az orosz–ukrán határt.
Közben Grozev bulgáriai követése sem járt sikerrel. Ruszev csoportja szem elől tévesztette, vagy időnként hamis nyomokat követett – például egy olyan házat figyeltek meg, amelyet összetévesztettek az újságíró ingatlanával, holott ő csak rövid időre bérelt ott egy szobát az Airbnb platformon keresztül.
Augusztusban Dobrohotov és Grozev az ukrajnai Kárpátokban találkozott. Eközben a The Insider SZBU forrása szerint egy helyi bűnözői csoport is „parancsot” kapott Moszkvából, hogy rabolják el Dobrohotovot és vigyék Oroszországba. Ez a terv sem valósult meg: a hónap végén az újságíró Bécsbe költözött, ahol Grozevtől nem messze rendezkedett be.
Ugyanakkor az utóbbi lakását már Marsalek és Ruszev emberei is figyelték. A The Insider szerint a csoportban legalább öt bolgár állampolgár dolgozott: a 43 éves orvosi küldönc Biser Dzsambazov, 33 éves barátnője Katarina Ivanova, akit asszisztensként foglalkoztattak egy orvosi laboratóriumban, a 39 éves lakberendező Tyihomir Ivancsev, volt barátnője 30 éves kozmetikus Vanya Gaberova, és a 32 éves volt MMA-harcos Ivan Sztojanov. Mivel a felsoroltak közül egyik sem volt kiképzett ügynök, a megfigyelés is eredménytelen volt.
Nemcsak Ausztriában figyelték meg Grozevet. 2021 szeptemberében a csoport több tagja egyazon járaton repült az újságíróval Valenciába a Bellingcat csapatának találkozójára (az „Amadeushoz”, a világ legnagyobb jegyfoglalási rendszerét üzemeltető alkalmazáshoz való hozzáférésnek köszönhetően, amelyhez a jogosultságot a Swissport alkalmazottja adta el nekik), ugyanabban a szállodában szálltak meg, és Marsaleknek elküldték a megfigyelés célpontjáról készült fotókat. Nem sokkal később Katarina Ivanova is követte Dobrohotovot. Az újságíró Budapestről Berlinbe repült, Marsalek beosztottja pedig a vele szomszédos ülésen ült, és rejtett kamerával videót rögzített róla. A német fővárosban Dobrokhotov eltűnt Ivanova látóköréből.
2022 júniusában a megfigyelés meghozta az első „érdemi” eredményt: a montenegrói Redkollegija díjátadó konferencián Grozev szobájából elloptak egy mobiltelefont, de a készüléken nem voltak tárolt adatok. Ugyanebben a hónapban az újságíró bécsi lakásából elloptak egy laptopot. Grozev szerint az orosz biztonsági szolgálatok kezébe került néhai édesanyja régi készüléke, amelyen szintén nem voltak érzékeny vagy fontos információk.
Ugyanezen év augusztusában Marsalek és Ruszev levelezésükben egy újabb akcióról – Dobrohotov elrablásáról – kezdtek tárgyalni. Az újságíró ekkor már az Egyesült Királyságban élt. Marsalek és Ruszev azt tervezték, hogy csónakkal elrabolják és nemzetközi vizeken átadják az orosz biztonsági szolgálatoknak. Ennek alternatívája Dobrohotov meggyilkolása volt. Ruszev azt javasolta, hogy rendezzenek meg egy „balesetet a zuhanyozóban”, Marsalek azonban brutálisabb megtorlást szorgalmazott:
„Talán élve elégethetnénk az utcán – permetezzük le valami szupererős savval, VX-szel, mint az észak-koreaiak. Vagy ricinnel.”
A hónap közepén Marsalek tájékoztatta bűntársát, hogy az orosz biztonsági szolgálatok nem hagyták jóvá az emberrablás ötletét, túl kockázatosnak tartva azt. Levelezésében Ruszev ragaszkodott ahhoz, hogy szerinte „sokkal »hatékonyabb« és erőteljesebb üzenet lenne Dobrohotov megölése”, Sztyepan Bandera és Leo Trockij szovjet ügynökök általi meggyilkolásának példáját követve. Marsalek így válaszolt:
„Egyetértek. Bár a jégcsákány a tegnap fegyvere. Inkább egy pörölyt használjunk, a Wagner stílusában. Majd továbbítom a feljebbvalóinknak.”
Azonban 2023 januárjában Ruszev teljes csapatát, beleértve őt magát is, letartóztatták az Egyesült Királyságban. Hogy ebben mennyi része volt a Bellingcat és a The Insider felderítő csapatának, azt egyelőre nem tudjuk, de csodálkoznék, ha nem segítették volna az illetékes brit szerveket. Most tehát börtönbe kerül a teljes merénylőhálózat, de ez nem jelenti azt, hogy Grozev és Dobrohotov nyugodtan alhatnak: ahol ennyi bérgyilkos akadt, akad ott több is, állandóan óvatosaknak kell maradniuk.
Azért van ebben valami szomorkás. Elképzelem, ahogy Lev Davidovics Trockij mereng a túlvilágon: „Azt még értem, hogy én kimentem a divatból az eszméimmel együtt. De hogy már a jégcsákány is a tegnap fegyvere, az mégiscsak felháborító.”
Trockij mellett pedig szomorúan bólogat gyilkosa, Ramón Mercader. Mellkasán tompán meg-megcsillan a „Szovjetunió Hőse” érdemrend.
Szele Tamás