Szögezzük le: az a Matrjoska, amiről szó lesz, nem egy szétszedhető baba, amiben egyre kisebb és kisebb, hasonlóképpen szétszedhető babák vannak, semmi köze a népszerű orosz fajátékhoz. Illetve, jellemző a névválasztás, de erről majd később – egyelőre jeleznem kell, hogy a most tárgyalt Matrjoska egy aljas, minden hájjal megkent orosz álhír-terjesztő csoport neve, ami különösen becstelen, sajtóhamisító módszereiről ismert.
A legutóbbi akcióikat a The Insider leplezte le. Kutatásaik szerint a Matrjoska orosz dezinformációs hálózat elindította első nagyszabású, Moldovát célzó kampányát. A Bot Blocker projekt (@antibot4navalny) szerint, amely megosztotta az eredményeit, a globális médiumok vagy tudományos intézmények küllemét és design-ját utánzó videók kezdtek el keringeni olyan platformokon, mint az X (korábban Twitter) és a Bluesky. Ezek a videók azt állítják, hogy Maia Sandu moldovai elnök 2024. novemberi választási győzelmét kampánya propagandájának köszönheti, és hogy az újraválasztás megnyerése óta politikai ellenfelei módszeres üldözésébe kezdett.
Az egyik videót, amelyet állítólag a francia kormány VIGINUM nevű dezinformációellenes ügynöksége készített volna, a Twitteren osztották meg a következő felirattal: „A VIGINUM többszintű tanulmányt készített a TikTok-on a Sandu-párti propaganda jelenségéről”. A klip azt állítja, hogy napi 1 millió dollárt költöttek a szandu-párti dezinformációs videók gyártására és népszerűsítésére. (Megjegyzendő, hogy a Matrjoska korábbi, Európai Unión belüli akcióit pont a VIGINUM leplezte le, így az orosz propagandistákat és álhír-lovagokat a bosszú is motiválhatta célpontjuk kiválasztásában).
Egy másik, francia nyelvű videóban – amelyet egy francia egyetem professzora által adott előadásnak álcáznak, és amelynek kísérő felirata szerint: „A professzor azt állítja, hogy Maia Sandu korrupcióban érintett és egy korrupt moldovai parlamentet irányít” – Sandut azzal vádolják, hogy politikai repressziós hadjáratot folytat Jevgenyjia Guțul volt gagauziai kormányzóval szemben, akit március végén valóban letartóztattak. Guțult választók megvesztegetésének és a Kreml-barát Șor párt illegális finanszírozásának gyanújával vették őrizetbe. Letartóztatása után Guțul közvetlenül Vlagyimir Putyinhoz fordult, arra kérve őt, hogy gyakoroljon nyomást a moldovai hatóságokra a szabadon bocsátása érdekében.
A videók közül több is említi Veronica Dragalint, a moldovai korrupcióellenes ügyészség korábbi vezetőjét, aki idén februárban önként lemondott. Az egyik hamisított videó azt állítja, hogy Dragalin ígéretet tett arra, miszerint 300 európai médiumnak küld bizonyítékokat, amelyek szerint Maia Sandu kenőpénzt fogadott el és csalással nyerte meg az elnökválasztást. Dragalin még nem kommentálta ezeket az állításokat. Azt mondta, lemondását az indokolta, hogy ellenzi azt a törvénytervezetet, amely a korrupcióellenes ügyészségnek a szervezett bűnözés és a különleges ügyek elleni küzdelemmel foglalkozó hivatallal való egyesítését javasolja egy új, egységes struktúrába, amit „az igazságszolgáltatásra leselkedő veszélynek” nevezett. Dragalin szerepel a La Tribune magazin hamisított címlapján is, amelyet a Matrjoska hálózat terjeszt. (A jobb érthetőség kedvéért: a Matrjoska utánozta az egyébként létező magazint, mintegy meghamisítva annak összes külső jegyét és stílusát).
A korrupció és a politikai ellenfelekre gyakorolt nyomásgyakorlás vádjain kívül az „egyetemi tanárokat” bemutató videók a Kreml propagandájának szokásos narratíváit tartalmazzák. Az egyik azt állítja, hogy Sandu elnök az LMBTQ közösség tagja, és hogy vezetése alatt a „nem hagyományos értékek” Moldovában elkerülhetetlenül kiszorítják a „hagyományos” értékeket. Egy másik videó azt állítja, hogy Sandu „Ukrajna példáját” követve az ortodox egyház feletti ellenőrzésre törekszik – konkrétan a chișinău-i egyházmegye áthelyezésével az orosz ortodox egyháztól a román egyházhoz. A videó készítői szerint ez egy lépés lenne Moldova és Románia teljes egyesülése felé.
Eddig összesen tíz videót tettek közzé – négyet létező, jelentős médiumok tartalmának álcázva, hatot pedig színlelt tudományos előadásként –, valamint egy hamisított magazinborítót. A Bot Blocker projekt szerint korábban csak egy, a Matrjoska-hálózathoz kapcsolódó, Moldováról szóló hamis videót azonosítottak. Az a videó, amelyet 2024 júniusában terjesztettek román nyelven, közszolgálati közleménynek volt stilizálva, amelyet állítólag online mozikban vetítettek. A videó a fogyatékkal élőkkel és az LMBTQ személyekkel szembeni toleranciát hirdette, de célja az volt, hogy megijessze a nézőket, és az „európai” értékek ellen fordítsa őket.
A Kreml dezinformációs erőfeszítései ellenére Sandu tavaly novemberben 55,35%-kal megnyerte az elnökválasztást a szavazás második fordulójában. De ez még nem a történet vége. A moldovai parlamenti választásokat 2025 szeptemberére tervezik, és Alexandru Musteață, a Moldovai Információs és Biztonsági Szolgálat (SIS) vezetője máris figyelmeztetett, hogy Oroszország megpróbálhat beavatkozni a referendumba.
„A stratégiájuk az volt, most is az, és 2025-ben is az lesz, hogy az Oroszországi Föderációval kapcsolatban álló vagy annak titkos támogatását élvező személyek és szervezetek beszivárognak a politikai környezetbe, azzal a céllal, hogy megszerezzék az ellenőrzést a parlament és következésképpen egyéb állami intézmények felett is. Ez a stratégia a politikai és választási korrupcióra, dezinformációra és manipulációra, valamint az utcai akciókra és rendbontásokra támaszkodik” – mondta Musteață egy tavaly december 12-i kormányülésen.
Aljas módja ez az álhírterjesztésnek, propagandának, hiszen úgy működik, hogy már meglévő orgánumok külsejét, tipográfiáját, grafikus felületét utánozzák le tökéletesen, sőt, eredeti tartalmuk egy részét is átveszik a hírhamisítók, és emellé töltik fel a saját, hazug tartalmaikat. Amivel nem csak azoknak ártanak, akik hisznek nekik, hanem a célba vett sajtótermékek hitelét is porig rombolják. Azt, amin a médiumok munkatársai éveket, de inkább évtizedeket dolgoztak – gondoljunk bele, milyen nehéz a közönség bizalmát elnyerni, mennyi munkába, időbe, küszködésbe kerül, és mennyire könnyű – akár egy perc alatt is – elveszíteni azt. Enyhe büntetés volna ennek a brigádnak az egyszerű börtön, kényszermunkát érdemelnének, mégpedig a sarkkör fölött, amondó volnék.
De miért pont Matrjoska a nevük? Miért jellemző ez?
Először is azért, mert a bizalmat keltő felület alatt van valami más is, tehát az álhírek álcázására utalnak, kissé oroszosan. De arra már nem gondoltak a csoport névadásakor – vagy talán nem is tudtak róla –, hogy az eredeti Matrjoska-baba sem ősi, szláv találmány és népi jellegzetesség. Nem ősi, mert a legelső 1890-ben készült a milliomos Szavva Ivanovics Mamontov játékmanufaktúrájában, a babát a játékkészítő Szergej Maljutyin tervei alapján Vaszilij Zvjozdocskin készítette, és nem orosz, sőt, nem is szláv, mivel Mamontov egy Japánban tett útjáról hozott ilyen babákat a feleségének, Honsú szigetéről, ahol ezeket Kokesi-babáknak hívják. Igaz, nem rakhatóak egymásba, de ugyanúgy esztergált, festett, lakkozott fából készülnek, hengeres a testük… az ötletben annyi volt Maljutyiné, hogy az egyiket lehessen belerakni a másikba. Különben Japánban sem olyan nagyon ősiek ezek a játékok, ott sem készítettek ilyent a 19. század előtt – viszont az elsőség mindenképpen az övék. De mostanra már mindenki az „ősi orosz tradíció” részének hiszi a matrojska-babákat. Kicsit olyan ez, mintha valaki a magyar kártyát gondolná folklorisztikusnak: a kártya ötlete talán kínai vagy perzsa, a lapokon látható figurák svájciak, tehát milyen a kártya? Magyar…
Mindenesetre a Matrjoska-csoportra jellemző a neve, hiszen lopott ötleteket, lopott és álcázott külsőt használ, és a gyanútlan olvasó nem is tudja, hogy több rétege van a termékeiknek.
Vannak a kultúrtörténetben jó és rossz babák szép számmal, de egy biztos: a most taglalt Matrjoska a leggonoszabb közülük.
Reméljük a közönség minél előbb kinő a babázásból.
Forrás: https://theins.ru/en/news/280763
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Zóna nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.
Szele Tamás