Mint azt a francia titkosszolgálati források feltárták, Călin Georgescu volt, majd eltiltott romániai elnökjelölt és reménybeli miniszterelnök lánykori neve Diana Iovanovici Șoșoacă és saját magának szülte George Simiont, aki majd újjászüli őt. Na jó, ez utóbbi túlzás, de az előző állításnak van alapja. A G4Media című román lap részletes elemzést közöl a tavalyi orosz beavatkozásról a romániai választásokba.

Az a helyzet, hogy a román titkosszolgálatok (SRI) szerint Oroszország a felelős a 2024. novemberi elnökválasztás idején a romániai választási infrastruktúra elleni kifinomult kibertámadásokért, amelyek során 33 különböző országból több mint 85 ezer támadást indítottak – derül ki a Mediapart című tényfeltárásra szakosodott francia portál által közzétett vizsgálatból. A Mediapart szerint a támadásokata a Vlagyimir Putyin közeli munkatársa, Szergej Nariskin által vezetett orosz külügyi titkosszolgálat, az SZVR koordinálta. Az orosz művelet célja az volt, hogy jelöltjük bejusson az elnökválasztás második fordulójába (ezt a célt Călin Georgescu elérte), és megszerezze a parlamenti helyek 30 százalékát. Így történt, hogy a 2024-es romániai országgyűlési választásokon a három szélsőséges párt, az AUR, az SOS és a POT a parlamenti helyek több mint 30 százalékát kapta meg.

A Mediapart nyomozásának főbb megállapításai:

– Az orosz beavatkozást már 2023-ban megtervezték, azzal a céllal, hogy egy olyan szuverenista jelöltet támogassanak, aki később leállíthatja Románia Ukrajnának nyújtott támogatását. Ez kezdetben Diana Soošoaca lett volna, majd Călin Georgescut választották helyette.

– A TikTok-on 25 000 összehangolt fiók bevonásával és a platform algoritmusát kihasználva hatalmas astroturfing-kampányt folytattak Călin Georgescu javára, és sikerült elérniük, hogy az 1% alatti támogatottságú jelöltből a szavazatok 23%-ával az első forduló győztese váljon.

– Több mint 130, fejenként 8 millió feliratkozóval rendelkező influencert toboroztak, hogy közvetve népszerűsítsék a jelöltet az „ideális jelöltről” szóló videókon keresztül, amelyek kommentszekcióit aztán elárasztották Georgescu-párti üzenetekkel.

– Miután az alkotmánybíróság érvénytelenítette a választásokat, Oroszország dezinformációs kampányt szervezett, amelyben a döntést „államcsínynek” állította be, hogy aláássa a közvélemény demokratikus folyamatokba vetett bizalmát – ezt a taktikát más európai országokban is próbálták már alkalmazni.

A részletek

A Mediapart által megszerzett információk szerint, amelyek a francia közigazgatás csúcsán dolgozó forrásokra hivatkoznak, Románia azonosította Oroszországot, mint az azóta törölt választások idején elkövetett kibertámadás felelősét. Ami a TikTok-on végrehajtott „masszív” beavatkozási műveletet illeti, azt állítólag Moszkva már egy évvel előbb megtervezte – és egy másik jelöltnek kellett volna kedveznie.

A 2024. december 6-i választási eredményeket, amelyeken meglepő módon a szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu győzött, az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A bírák a két nappal korábban titkosítás alól feloldott román hírszerzési jelentésekre támaszkodtak, amelyek a Georogescu mellett kampányoló, a TikTok platformon megfigyelt kibertámadásokat és manipulációkat jeleztek.

Hivatalosan a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a titkosítás alól feloldott dokumentumokban csupán egy „állami szereplő” által vezetett műveletet említ anélkül, hogy kifejezetten megnevezte volna Oroszországot.

Nem hivatalosan azonban az SRI az európai partnerekkel folytatott eszmecseréiben már Moszkváról beszél. Olyannyira erős a gyanú, hogy a Kreml beavatkozott egy uniós tagállam választásaiba, hogy a rendkívül érzékenynek minősített információ a franciaországi Élysée-palotába is eljutott – erősítette meg egy francia minisztériumi forrás.

A SRI által észlelt legterhelőbb mozzanat: kibertámadás az elnökválasztási szervereket befogadó informatikai infrastruktúra ellen. Ez egy nagyszabású és rendkívül kifinomult akció volt. Több mint 85 000 kibertámadás zajlott, amelyeket „többek között a választás napján” indítottak 33 különböző országból. A támadók fejlett anonimizálási módszereket alkalmaztak, amelyek miatt nyilvánvalóan lehetetlen azonosítani őket.

Amit a román szolgálat nem hozott nyilvánosságra, és amit a Mediapart most felfedett, az az, hogy az SRI-nek mégis sikerült egy térképszervereket veszélyeztető támadást az APT29-nek tulajdonítani, amely „Cozy Bear” vagy „The Dukes” álnéven is ismert, és az SZVR, az orosz külföldi hírszerző szolgálat hackeregysége – nem tévesztendő össze az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU APT28-ával, amelyet Franciaország nemrég a MacronLeaks-adatszivárgás és -hamisítás felelőseként nevezett meg.

Az APT29 a 2016-os amerikai elnökválasztás idején a Demokratikus Nemzeti Bizottság elleni hackertámadást tartja a legfontosabb akciójának.

A Mediapart szerint a román hírszerző szolgálatok olyan információkhoz is hozzájutottak, amelyek azt igazolják, hogy az elnökválasztásba való „nagyszabású” beavatkozás stratégiáját a Kreml 2023 végétől kezdve tervezte és alkalmazta.

Ennek érdekében – szintén a SRI szerint – Oroszország kezdetben az elégedetlenség szítását tervezte, ügyelve arra, hogy ne terjesszen nyíltan oroszbarát arratívátt. Inkább a belpolitikai problémák, például a korrupció, az infláció vagy az ukrajnai háborúnak az országra gyakorolt állítólagos negatív hatásainak hangúlyozására törekedett.

A terv második fázisa azt tartalmazta, hogy az elégedetlenkedők szavazatait egy szuverenista jelöltre irányítják át. A Kreml választása eredetileg Diana Iovanovici Șoșoaca szélsőjobboldali képviselőre, az SOS Románia párt vezetőjére esett volna. Csakhogy a román alkotmánybíróság 2024. október 6-án, nyilvános indoklás nélkül eltávolította őt az elnökjelölti listáról, ami izgalmat váltott ki az országban, sőt, egyesek az állam cselszövését vélték felfedezni, amellyel a közvélemény-kutatásokban előretörni kezdő jelöltet akarták kiiktatni.

Az alkotmánybíróság ráadásul azt is megtiltotta neki, hogy május 4-én újra induljon, azzal vádolva Șoșoacát, hogy a „demokratikus értékekkel” ellentétes kijelentéseket tett, és veszélyeztette Románia európai uniós és NATO-tagságát.

Mindenesetre 2024 októberének elején, miután Diana Iovanovici Șoșoacă kiesett a versenyből, a Kremlnek új favoritot kellett találnia, aki győzelme esetén képes lenne végrehajtani a kívánt programot: az Ukrajnának nyújtott segélyek leállítását. A SRI szerint Moszkva Călin Georgescut választotta. A 62 éves volt köztisztviselő az utolsó pillanatban jelentkezett jelöltnek, nem mutatott be kampányköltségvetést, és nem szervezett gyűléseket. Nem is volt rá szüksége.

Călin Georgescu 2024. november 24-én hatalmas meglepetést okozott azzal, hogy az elnökválasztás első fordulójában a szavazatok közel 23 százalékát (vagyis több mint 2 millió szavazatot) szerezte meg. Négy héttel korábban a közvélemény-kutatások a potenciális szavazatok kevesebb mint 1%-át jósolták neki.

Georgescu egy „kifinomult” astroturfing-kampány (ez egy olyan technika, amelynek célja egy téma mesterséges felduzzasztása a közösségi hálózatokon) kedvezményezettje volt, amelyet a TikTok-on futtattak, és amely lehetővé tette számára, hogy növelje népszerűségét – olvasható részletesen a Viginum, a külföldi digitális beavatkozás elleni francia figyelőszolgálat jelentésében.

Fiókja feliratkozóinak és megtekintéseinek száma két hét alatt megháromszorozódott. A jelölthez kapcsolódó hashtagek is elképesztő népszerűségnek örvendtek, például a #CalinGeorgescu, amely a jelentések szerint hét nap alatt több mint 73 millió megtekintést gyűjtött. Kiemelkedő eredményekről van szó. Bár a kínai közösségi hálózat nagyon népszerű Romániában (a lakosság közel fele használja), „csak” 9 millió ember látogatja.

A manőver alapja közel 25 000 TikTok-fiók összehangolt mozgósítása volt, amelyek két héttel az első forduló előtt különösen aktívak lettek. A román titkosszolgálatok szerint ezek a fiókok egyedi IP-címeket használtak a platformhoz való csatlakozáshoz, és nem lehetett ugyanahhoz a hálózathoz kötni őket.

A román közigazgatás által titkosítás alól feloldott dokumentumokból az is kiderül, hogy számos Discord-csatorna és Telegram-csoport létezett (némelyik már 2022 szeptemberében készen állt), amelyek pontos utasításokat terjesztettek a közönségüknek arra vonatkozóan, hogy milyen tartalmakat osszanak meg, valamint irányelveket arra vonatkozóan, hogyan manipulálhatják a TikTok algoritmusát anélkül, hogy a moderációs eszközök ezt észlelnék.

Például azt javasolták, hogy a megosztott videókat módosítsák, mondjuk egy emoji vagy egy saját mondat hozzáadásával, hogy ne duplikátumnak, hanem eredeti tartalomnak tűnjenek. Azt is javasolta, hogy más jelöltek publikációi alá írjanak Călin Georgescunak kedvező kommenteket, vagy használják az általa használt hashtageket a saját publikációikban.

Ami segített a TikTok ajánló algoritmusában a jelölthez kapcsolódó tartalmak népszerűsítése során, olyannyira, hogy Goergescu nevét a 9. helyen álló trenddé tette világszerte. A kínai platform ezt „tömeges politikai gerillakampánynak” minősítette.

A manipuláció további felerősítése érdekében több mint 130 influencert toboroztak, akik fejenként több mint 8 millió feliratkozót képviselnek, hogy „akarva-akaratlanul” – mint a Viginum fogalmaz – ismertséget biztosítsanak Georgescu jelöltnek.

Az influencereket azzal bízták meg, hogy a jelölt nevének említése nélkül sugározzanak videókat, amelyekben arra buzdítják a választókat, hogy menjenek el szavazni. A videóüzeneteikben leírták az „ideális jelöltől” elvárt tulajdonságokat, és előre meghatározott hashtageket osztottak meg. Miután videóikat közzétették, a fiókok összehangolt hálózatai elárasztották a komment-teret a Călin Georgescu támogatására felszólító üzenetekkel, amelyet úgy mutatták be őt, mint aki rendelkezik az „ideális jelölt” tulajdonságaival.

A Román Hírszerző Szolgálat egy titkosítás alól feloldott jelentésében azt állította, hogy a beszervezett influencerek egy részével a FameUp romániai marketingplatformon keresztül vették fel a kapcsolatot, amely a TikTok-on és a YouTube-on hirdetési kampányokat indítani kívánó hirdetőket kapcsolja össze influencerekkel, akik aztán díj ellenében közvetítik reklámjaikat. Másokat állítólag a dél-afrikai FA Agency kommunikációs cégen keresztül kerestek meg e-mailben, amely videónként 1000 eurós díjazást ajánlott.

2024. december 13-án a Le Monde című napilap közzétett egy tanulmányt, amely szerint a dél-afrikai FA Agency cég állítólag egy olyan „cégkonstelláció” része volt, ami egy ukrán reklámügynökséghez kapcsolódik. Ennek tulajdonosa nyíltan támogatta hazáját az orosz agresszióval szemben. A Snoop szerint pedig az Európa-barát Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelynek tagja Klaus Iohannis leköszönő elnök is, a TikTok-on egy kommunikációs kampányt finanszírozott, amelynek során 130 influencert bérelt fel a FameUp platformon keresztül.

A kormánypárt a marginalizált Georgescut próbálta népszerűsíteni más, a közvélemény-kutatásokban jobban szereplő szélsőjobboldali jelöltek rovására? A FameUp-ot működtető cég tagadja ezt, mondván, hogy a választási részvételre buzdító kampány tartalmát a hackerek eltérítették. Ezek a bizonytalanságok azonban a Viginum szerint megakadályozzák, hogy a Georgescu-párti kampány mögött álló irányítót lehessen megnevezni.

Amikor viszont a választások elmaradtak, „Oroszország és szövetségesei” egy európai hírszerző szolgálat szerint „tömegesen és összehangoltan” terjesztettek a közösségi hálózatokon egy olyan narratívát, amely a román hatóságokat „államcsíny” elkövetésével vádolta, egyes publikációkat olyan fotómontázsok kísértek, amelyek harckocsik jelenlétét mutatták romániai városokban, a történteket a „demokrácia végének” nevezve, és megvádolva a NATO-t és az Egyesült Államokat az összeesküvésben való részvétellel. Ezt az álhírt a túlzásoktól megtisztítva a szélsőjobboldali mozgalmon túl is átvették, és a civil társadalomban is elterjedt.

Ez arra késztette a francia Viginum szolgálatot, hogy jelentésének következtetésében azt írja, hogy „a manipulációs kampány által okozott egyik fő kár a választóknak a választási folyamatok megbízhatóságába vetett bizalmának megrendülése volt”.

Ez a veszély nem csak Romániát fenyegeti. Az elmúlt hónapokban „erőszakos”, „az orosz elnöki adminisztráció által irányított” beavatkozási műveleteket észleltek több európai országban, ahol választásokat tartottak. Franciaország is célkeresztbe került – írta a Mediapart.

Így lett tehát Șoșoacából Georgescu, Georgescuból Simion, aki majd ki akarja nevezni Georgescut miniszterelnöknek – három marionettbáb táncol egymással Bukarestben Moszkva drótjainak végén.

Még szerencse, hogy nem kötelező Simionra szavazni.

Nicusor Dan – az ellenjelölt – viszont nem Moszkva bábja.

Forrás: https://www.g4media.ro/breaking-cum-au-sustinut-o-serviciile-secrete-ruse-pe-diana-sosoaca-si-au-mutat-sprijinul-catre-calin-georgescu-operatiunea-serviciului-rus-svr-a-inceput-in-2023-si-a-continuat-cu-campaniile-tiktok.html

A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Zóna nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.

 

Szele Tamás