Hölgyeim és uraim, a Wagner Maliból úgy megy, mintha jönne, jóllehet meg sem moccan, és ez olyan világszám, amit Senki Alfonz sem lenne képes utánuk csinálni. Moszkva tulajdonképpen „a maga nevére íratta” a Wagnert Prigozsin halála után, de arra nem gondolt, hogy ennek nem csak kellemes következményei lehetnek. A kellemetlenekről szól a Moscow Times legújabb tanulmánya. 

A hírhedt Wagner-csoport magán katonai cég június 6-i bejelentése, miszerint befejezi három és fél éve tartó mali bevetését, fontos fejlemény az orosz zsoldosvilág életében. Azonban még ha egy orosz zsoldoscsoport távozik is, az oroszok afrikai jelenléte nem szűnik meg.

A Kreml a 2023-as drámai eseményeket követően átvette az ellenőrzést a Wagner-műveletek felett, főként Afrikában. A Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni rövid életű lázadás után, amelynek következtében valószínűleg a Kreml volt felelős Jevgenyij Prigozsin magánrepülőgép-szerencsétlenségben bekövetkezett haláláért, valamit tenni kellett a megmaradt szervezettel.

A Wagnert lényegében átszervezték egy új egységgé, melynek neve Afrika Korpsz. Így annak ellenére, hogy a Wagner bejelentette távozását Maliból, nem világos, hogy valóban távoznak-e orosz zsoldosok az országból. Van rá esély, hogy helyette az Africa Korpsszal kötnek új szerződést az ország vezetői.

Az Afrikai Hadtest az orosz védelmi minisztérium közvetlen irányítása alatt áll. Ez csökkenti annak kockázatát, hogy a zsoldosok szembefordulnak Moszkva érdekeivel, de új biztonsági réseket is teremt. Moszkva most már közvetlenül és nyilvánosan felelős az Afrikai Hadtest tevékenységéért, beleértve az emberi jogok megsértését, a kudarcokat és a megbízó országok destabilizálását. Azzal, hogy Oroszország bevonta a funkcióit a házon belülre, elvesztette azt a plauzibilis tagadhatósági lehetőséget, amelyet a Wagner-csoport biztosított számára.

A RAND nemrégiben közzétett jelentésében megállapította, hogy az orosz zsoldosok jelenleg egyértelműen jelen vannak hat afrikai országban, bár nem minden kliensállamot adtak át az Afrikai Hadtestnek. A legjelentősebb tény az, hogy a Wagner-csoport nevét 2023 után is használták Maliban, annak ellenére, hogy egyes zsoldosok az Afrikai Hadtesttel kötöttek szerződést. Ez lehetővé tette Oroszország számára, hogy kihasználja a Wagner által az országban kialakított szoros kapcsolatokat, miközben megvédte Moszkva hírnevét válsághelyzet esetén, vagy ha szükségessé vált az erők kivonása.

A Közép-afrikai Köztársaságban a Wagner-erők továbbra is tevékenykednek, bár Moszkva a nagyobb ellenőrzés érdekében lecserélte a vezetés egy részét.

Ezzel szemben Líbia teljes egészében átállt a Wagnerről az Afrikai Hadtestre. Niger és Burkina Faso 2024-ben, a Wagner utáni időszakban írta alá első szerződéseit. Szudánban a helyzet kétértelműbb. Bár a Wagner és az Afrikai Testület tevékenységéről vannak jelentések, formális struktúrájuk nem egyértelmű.

Ezek a katonai tevékenységek elsősorban a jelenlegi rezsimek hatalmon tartását célozzák a felkelő vagy terrorista csoportokkal szemben. Emellett a helyi fegyveres erőket is kiképzik és tanácsokkal látják el, és egyes országokban elkísérik őket a műveletekben is.

Ezeknek a tevékenységeknek az eredményei vegyesek.

Úgy tűnik, hogy a zsoldosok taktikájának brutalitása és a biztonság javulásának elmaradása csökkenti ezeknek az országoknak a stabilitását. Nemcsak az iszlamista csoportok által elkövetett gyilkos támadások száma nőtt meg, hanem az orosz zsoldosok is hozzájárultak az erőszak kialakulásához.

A túlzott erőfitogtatás és az emberi jogok megsértése stratégiájuk tudatos részét képezi. Az Afrikai Hadtest személyzete, akárcsak Wagner előttük, civileket támad és kínoz meg a felkelések leverése ürügyén.

De ezek a terrorizmusellenes műveletek ehelyett eszkalálódó és válogatás nélküli erőszakot eredményeznek. 2024 második felében az orosz zsoldosokkal együttműködő mali fegyveres erők legalább 32 civilt öltek meg szándékosan, és több mint 100 házat gyújtottak fel Közép- és Észak-Maliban. Emellett 2025 januárjában önkényesen kivégeztek legalább 10 embert, köztük nőket és egy kétéves gyermeket.

Most, hogy Moszkva közvetlenül ellenőrzi ezt a személyzetet, a Kreml számára egyre nehezebbé válik tagadni a felelősséget az atrocitásokért. Egy elemzés, amely a RAND vállalat számára készült, megállapította, hogy az emberi jogok megsértése miatti nyugtalanság az egyik legjelentősebb téma, amely befolyásolja az orosz zsoldosokkal kapcsolatos közhangulatot. Ez különösen jelentős negatív hangulatot keltett azokon a területeken, ahol ezek az erők jelen voltak.

Az Afrikai Hadtest közvetlen tulajdonlása akkor is rossz fényt vet Moszkvára, ha a zsoldosai teljesen eredménytelenek. Az Afrikai Hadtest állításaival ellentétben a biztonsági helyzet az általuk ellenőrzött országokban romlott, mióta az ENSZ és a nyugat-afrikai erők helyébe léptek. Az iszlamista csoportokhoz köthető halálos áldozatok száma 2024 első felében rekordot döntött Maliban, Nigerben és Burkina Fasóban. Közel egy évtized óta először érték el a támadások Mali fővárosát, Bamakót.

Ami még rosszabb, egyes szakértők becslése szerint a mali erők és az orosz zsoldosok 2024-ben több civil halálesetért lesznek felelősek, mint az iszlamista csoportok. A civilek ugyanis jobban félnek attól, hogy az orosz zsoldosok ölik meg őket, mint a dzsihadista csoportoktól.

Ez nem maradt észrevétlen Oroszország ügyfelei körében sem. Az olyan sikertelen biztonsági műveletek, mint a 2024. júliusi Tinzawaten-támadás egyaránt a mali katonák és az orosz zsoldosok halálához vezettek. Nem meglepő, hogy a mali katonatisztek fegyelmezettebb partnereket akarnak, mint az orosz zsoldosokat, akik nem képesek betartani az ígéreteiket.

A tágabb régió stabilitása is veszélyben van. Időnként a zsoldosok műveletei átterjednek a szomszédos országokra, például Mauritániára és Csádra, megsértve azok szuverenitását és kockáztatva a destabilizációt. Üzleti modelljük ciklikus: ahelyett, hogy az orosz zsoldosok kiépítenék azon országok védelmi kapacitását, ahol tevékenykednek, inkább bizonytalan légkört teremtenek, majd nélkülözhetetlennek állítják be magukat.

Továbbá az, hogy Moszkva továbbra is prioritásként kezeli az Ukrajna elleni háborúban részt vevő állományt, rávilágít az orosz zsoldosok megbízhatatlanságára az afrikai országok tekintetében. Alig néhány hónappal azután, hogy az Afrikai Hadtest Burkina Fasóba érkezett, az erők egy részét visszahívták Oroszországba, és ezzel hiány keletkezett a biztonsági szolgáltatásokban, amelyek ellátására szerződést kötöttek velük.

Az afrikai kormánytisztviselők gyakran hivatkoznak terrorista csoportok jelenlétére vagy erőszakos lázadók fenyegetésére, hogy ezzel indokolják az Afrikai Hadtest vagy a Wagner-csoport zsoldosainak az országukba való bevonását. Az erőszak, az emberi jogok megsértése, az instabilitás és a zsoldosok taktikájához kapcsolódó negatív közhangulat azonban azt mutatja, hogy jelenlétük nem javítja, hanem súlyosbítja a biztonsági problémákat.

Egyelőre nem világos, hogy mi vezetett végül a Wagner bejelentett távozásához Maliból. Az azonban világos, hogy a zsoldoscsapatok irányításának átvétele Moszkvát teszi közvetlenül felelőssé ezekért a hibákért és visszaélésekért, ami potenciális sebezhetőséget jelent az orosz kormány számára.

Tulajdonképpen egy ősi orosz közmondás foglalja össze a legjobban az afrikai problémakört: „Aki megveszi a kucsmát, megveszi a tetűt is”.

Ez ennyire egyszerű.

 

Szele Tamás