Érdekes tervezetet bocsátott vitára a bukaresti belügyminisztérium. Maga a rendelkezés nagyon is helyénvaló, de nem lehet véletlen, hogy pont most tiltják meg a román fegyveres erők tagjainak a zsoldostevékenységet. Először is lássuk a PressOne nyomán, miről is van szó. 

A román kormány börtönbüntetés terhe mellett meg akarja állítani a rendőrök és a hadsereg kádereinek magánhadseregekbe való átvándorlását.

• A bukaresti belügyminisztérium nyilvános vitára bocsátott egy sürgősségi rendelettervezetet, amely a törvény azon kiskapuit kívánja bezárni, amiken keresztül lehetővé vált, hogy a honvédelmi, közrendvédelmi és nemzetbiztonsági rendszer alkalmazottai átlépjenek Horațiu Potra* magánhadseregébe.*Ezt a nevet jegyezzük meg, később jelentősége lesz.
• A korrekció több, a biztonsági rendszerben dolgozók jogállását szabályozó törvényre is vonatkozik majd, és kifejezetten meg kívánja tiltani a katonai magáncégek számára történő munkaerő-kölcsönzést, még az érintettek nyugdíjba vonulása után is, 2-7 év szabadságvesztéssel szankcionálva a cselekményt.
• A román állam költségén harci feladatokra kiképzett szakszemélyzet átvándorlása a Horațiu Potra zsoldosvezér tulajdonában lévő katonai magáncéghez az elmúlt években komoly biztonsági aggályokat vetett fel.
• A román hadsereg, rendőrség, csendőrség és más rendvédelmi és biztonsági intézmények 2022 óta több száz fegyverest biztosítottak Potra cégének, akik a Kongói Demokratikus Köztársaságban harcoltak.

A sürgősségi rendelettervezet (OUG) indoklásában szerepel, hogy a normatív aktus kezdeményezői „a honvédelmi, közrendvédelmi és nemzetbiztonsági rendszer intézményei”, és annak kidolgozásában részt vett a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, az SPP, a STS, a SIE és a SRI (a román titkosszolgálat) is.

A tervezet által módosítani kívánt három törvény a honvédelmi, közrendvédelmi és nemzetbiztonsági rendszer intézményei személyzetének fő kategóriáira, nevezetesen a katonákra, rendőrökre és börtönőrökre vonatkozó jogállást szabályozza, és egy sor tilalmat kíván bevezetni számukra.

„Tekintettel arra, hogy a társadalmi helyzet folyamatosan változik, és ez meghatározza, hogy az állami intézményeknek állandóan alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz, valamint figyelemmel a román állam szomszédságában zajló fegyveres konfliktusok által meghatározott legújabb nemzetközi összefüggésekre, sürgős intézkedésekre van szükség, amelyek azonnali megoldást kínálnak a minőségi közszolgáltatások biztosítására, valamint a közrend és a nemzetbiztonság fenntartása iránti óhaj teljesítésének garanciáját jelentik”

– áll a dokumentum indoklásában. A kezdeményezők érvelése szerint az érintett intézmények katonai és biztonsági tevékenységekre szakosodott személyzetet képeznek ki, ám a magánszervezetek parancsnoksága alatt álló katonai vagy védelmi missziókban való részvétel „befolyásolhatja a román állam iránti lojalitást, különösen, ha e szervezetek érdekei eltérnek a nemzeti érdekektől vagy ellentétesek azokkal”.

„A katonaság, a rendőrség és a büntetés-végrehajtás tisztjeinek az alkotmányhoz és a román államhoz kell lojálisnak lenniük, nem pedig magánvállalkozásokhoz vagy -csoportokhoz. Az aktív katonai és rendőri állomány speciális kiképzést kap a fegyverhasználat, a harci taktika és a beavatkozás terén, és a konfliktusos környezetben való felügyelet nélküli működés lehetősége a román állam szolgálatában szerzett tudás és tapasztalat átadásához vezethet a katonai vagy akár terrorista magáncégek számára, különösen, ha a fegyveres konfliktusban részt vevő csoportok kiképzői vagy harcosai lesznek.

A katonaság, a rendőrség vagy a börtönök tisztjeinek nemzetközi katonai konfliktusokban való részvétele katonai vagy biztonsági magáncégek alkalmazottaiként komoly kockázatot jelent abból a szempontból, hogy radikalizációs tevékenységeknek lehetnek kitéve, esetleg háborús vagy egyéb súlyos bűncselekmények elkövetésében vehetnek részt.”. (Részlet a Románia biztonsági és közrendvédelmi rendszerében dolgozók jogállását szabályozó törvényekről szóló sürgősségi kormányrendelet indoklásából).

A kezdeményezők azzal érvelnek, hogy azok a körülmények, amelyek között a román haderő struktúráinak alkalmazottai vagy e struktúrák tartalékosai részt vettek az afrikai hadszíntéren, „megnyitották az utat a félkatonai csoportokkal vagy nemzetközi bűnszervezetekkel való veszélyes kapcsolatok előtt”, amelyeket „később a nemzeti érdekek ellen vagy a feladataik ellátásának kárára használhattak volna fel”.

„Ezért a katonatisztek, rendőrök vagy börtönőrök fegyveres konfliktusokban zsoldosként való részvétele valószínűleg hatással van azon szervezetek műveleti kapacitására, küldetéseire és személyzetére, amelyekhez tartoznak. Ezenkívül ez a román állam közvetett szerepvállalásaként értelmezhető, és hatással lehet Románia nemzetközi megítélésére, diplomáciai szankciókat vonhat maga után, vagy az érintett államokkal való kapcsolatok elmérgesedéséhez/romlásához vezethet. A fentiek fényében, a katonaság, a rendőrség és a büntetés-végrehajtás tisztjei lojalitásának és politikai semlegességének megerősítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is kizárólag a nemzeti érdekek szolgálatában álljanak, ki kell egészíteni az e személyzeti kategóriákra vonatkozó tilalmakra vonatkozó szabályozási keretet.” (Újabb részlet a kormányrendelet indoklásából)

A rendelet első cikkelye módosítja a rendvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 360/2002-es törvény több cikkelyét és bekezdését, köztük a 45. cikkelyt, amely jelenleg bizonyos jogok és szabadságok gyakorlásának korlátozását szabályozza.

A rendőröknek tilos lesz olyan feladatot ellátni vagy szolgáltatást nyújtani a magánszektorban, amely katonai vagy magánbiztonsági jellegű tevékenységgel jár fegyveres konfliktus sújtotta területeken, valamint tilos lesz katonai vagy magánbiztonsági cégek vagy szervezetek számára fegyveres konfliktus sújtotta területeken toborzási, képzési vagy tanácsadói tevékenységet végezni, kivéve a román állami hatóságok által megbízottakat.

A kormányrendelet következő cikke a katonai állomány jogállásáról szóló 80/1995. sz. törvényre vonatkozik. Itt a kezdeményező kifejezett rendelkezések beillesztését kéri abba a cikkbe, amely a békeidőben szolgálatot teljesítő katonai személyzet azon jogáról szól, hogy legfeljebb 4 évre fizetés nélküli szabadságot kérhessen. A javasolt változat kimondja, hogy:

„az a személy, aki a fizetés nélküli szabadságot vagy annak meghosszabbítását jóváhagyta, elrendelheti a fizetés nélküli szabadság megszakítását, ha tudomására jut az érintett katonai alkalmazott által elkövetett egy vagy több olyan cselekmény, amely a 28-30. cikk rendelkezéseinek megsértését jelentheti.”

Ez bizony szigorú, bár nem példa nélküli. Magyarországnak is van hasonló törvénye, bár az is igaz, hogy nagyon ritkán alkalmazzák: ugyan még az a csoda, hogy Romániában csak most vezetik be. De ki ez a Horațiu Potra, hogy külön rendelettel kell megfékezni?

Ő bizony elég sötét figura, Prigozsin mioritikus paródiájának mondanám. Medgyesen született, Szeben megyében, 1988-ban vették fel a temesvári egyetem villamosmérnöki karára, bár végül csak 2009-ben végzett – Szebenben és a jogi karon. Időközben, 1992 és 1997 között a Francia Idegenlégióban szolgált, majd a katari emír biztonsági szolgálatát vezette, később, 2002-2003-ban Ange-Félix Patassé elnök gárdájának oktatója volt a Közép-afrikai Köztársaságban, ahol kapcsolatba lépett a csádi Mahamat Garfával és Mahamat Abbo Sileckkel, a közép-afrikai Abdoulaye Miskine-nel és a kongói Jean-Pierre Bembával . „Henry hadnagy” álnéven ismerték. François Bozizé emberei fogságába esett, de sikerült megszöknie, és a francia hadsereg evakuálta. Különböző megbízók mindenféle zászlaja alatt végigszolgálta Afrikát, aztán elvileg hazaköltözött, de ez nem zavarta abban, hogy 288 román zsoldost küldjön tavaly novemberben a Kongói Dempokratikus Köztársaságba, közelebbről Goma városába (akiket később az M23 gerillaszervezet elfogott és hazaküldött).

Ő maga nem tartott harcosaival, ugyanis fontosabb dolga volt Bukarestben: Călin Georgescu biztonsági főnöke volt. Mint ilyen, nem mehetett volna Kongóba akkor sem, ha akar, az elnökválasztás botrányba fulladt első fordulója idején – aztán, amikor kiderült, hogy Georgescu eredményét megsemmisítik, húsz zsoldossal elindult Bukarestbe megdönteni a kormányt, csak a rendőrség elfogta őket még az autópályán. Valahogy szabadlábra vergődött, és egy idén február 26-i komoly házkutatás után, melynek során nagy teljesítményű fegyvereket találtak a házában – sőt, még egy aknavetőt is tartott otthon, bizonyára nem tudott aknavetés nélkül elaludni, megértem, néha nekem sem megy – sietősen Dubajba távozott.

A mostani rendelet világosan mutatja, hogy Dan Nicușor elnök és a mostani kormány nagyon is tisztában van a romániai demokráciát fenyegető veszélyekkel, és nem csak Potrától és bandájától szeretne egyszer s mindenkorra megszabadulni, hanem annak a lehetőségét is igyekeznek meggátolni, hogy a zsoldosvezér Dubajból újjáépítse magánhadseregét. Sőt, azt akarják, hogy legyen ez tilos mindenki másnak is, ami tökéletesen érthető.

Potra ugyan sosem fog felérni az elhunyt Prigozsinhoz, aki nála ezerszer jobb szervező és üzletember volt, de így sem veszélytelen valaki: lám, külön rendeletet kell hozni ellene!

Hogy aztán ennek a rendeletnek mi lesz a sorsa, azt a jövő és a közvita dönti el.

Potra mindenesetre Dubajban üldögél, és ha tudna magyarul, azt dudorászná a vele tartó embereivel együtt, miszerint:

„Mi vagyunk a zsoldosok,
kezünk sose dolgozott,
kardot-lándzsát hordozott,
ruhánk mégse foltozott!

Sziklakőből az ágyunk,
puha ágyra nem vágyunk!
Senki fiát nem szánjuk,
ha meglátjuk, levágjuk!

Csiszi-csiszi köszörű.
ez az élet gyönyörű
Hova lépünk nem nő fű,
kardunk borotvaélű!”

 

Szele Tamás