Most, mikor a világ attól zeng, hogy hol és mikor fog találkozni Putyin és Zelenszkij valamiféle békekötés céljából, felnőtt emberek vesznek össze azon, hogy ez történhet-e Budapesten, és ha igen, miért nem, mi gondolkodjunk el egy kicsit azon a Moscow Times nyomán, hogy mi lesz, ha ez a Nagy Randi elmarad? Mi akadálya lehet ezeknek a tárgyalásoknak? Nos – elég sokféle előkerülhet, ha a felek is úgy szeretnék.

Akárhogy is a négyszemközti találkozó lehetőségéről harsognak a szalagcímek, a megbeszélés bizony könnyen elmaradhat.

Donald Trump amerikai elnök a múlt héten Alaszkában Putyinnal tartott csúcstalálkozója után, valamint a hétfői fehér házi megbeszéléseken Zelenszkijjel és európai vezetőkkel tárgyalva arra ösztönözte a két politikust, hogy találkozzanak.

A 2022-es, Moszkva és Kijev közötti béketárgyalások kudarcba fulladtak, és a nyár elején megújult tárgyalások sem hoztak áttörést.

De vajon három és fél évvel az Ukrajnát sújtó, rengeteg halálos áldozatot követelő orosz invázió után a két háborúzó állam vezetői végre leülnek-e a tárgyalóasztalhoz?

Most azokat a tényezőket vizsgáljuk meg, amelyek meghiúsíthatják a találkozót.

A diplomáciai akarat hiánya

Zelenszkij és Putyin valójában csak egyszer találkozott személyesen, 2019 decemberében Párizsban, a kelet-ukrajnai háború rendezéséről szóló normandiai formátumú tárgyalásokon, Németország és Franciaország vezetőivel együtt.

A két vezető 2022, vagyis a teljes körű invázió kezdete óta nem állt közvetlen kapcsolatban egymással.

Miután hétfőn telefonon beszélt Putyinnal, Trump kijelentette, hogy „megkezdte a tárgyalásokat egy találkozó megszervezéséről, amelynek helyszínét még nem határozták meg” az orosz és az ukrán vezető között. A Fehér Ház kedden bejelentette, hogy a két vezető közötti kétoldalú csúcstalálkozó tervezése „folyamatban van”, és „számos lehetőséget” vitatnak meg.

Zelensky a hétfői washingtoni tárgyalások után jelezte, hogy kész találkozni Putyinnal, de csütörtökön kijelentette, hogy csak akkor fog találkozni az orosz vezetővel, ha Ukrajna szövetségesei megállapodnak Kijev biztonsági garanciáiról, amelyek megakadályozzák egy jövőbeli orosz támadást.

Moszkva álláspontja azonban ennél sokkal kevésbé egyértelmű.

A Kreml nem erősítette meg, hogy folynak-e az előkészületek, vagy hogy Putyin egyáltalán hajlandó-e találkozni Zelenszkijjel, kedden csak annyit közöltek, hogy „fontolóra veszik a közvetlen tárgyalások szintjének emelését”, részleteket azonban nem árultak el.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán megerősítette, hogy Putyin telefonon egyeztetett Trumppal, és beleegyezett abba, hogy „megfontolja az ukrán kérdéssel kapcsolatos tárgyalások szintjének növelését”.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a két vezető találkozóját „a legapróbb részletekig meg kell tervezni”, hogy elkerülhető legyen a „helyzet romlása”, de hozzátette, hogy Moszkva „bármilyen formában kész együttműködni”.

Ivan Sztupak, az ukrán parlament nemzetbiztonsági bizottságának tanácsadója szerint „Ukrajnában konszenzus van arról, hogy a háborúnak véget kell vetni”, de szerinte Oroszország nem fog „találkozót tartani pusztán a találkozó kedvéért”, és „valószínűleg el fogja húzni a vitát, és elkerüli a megbeszélést Zelenszkijjel”.

„Először is sok papírmunkát kell elvégezni, legalább meg kell állapodnunk abban, hogy miről fogunk egyezkedni… Csak ezután lehet megtervezni a két elnök jövőbeli találkozóját” – mondta Sztupak, az ukrán biztonsági szolgálat volt tisztje a The Moscow Timesnak.

A potenciális találkozó időpontját még nem rögzítették. Friedrich Merz német kancellár kedden kijelentette, hogy a tárgyalásokra a következő két héten belül kerülhet sor.

A helyszín is bizonytalan, különösen mivel Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság körözi.

Svájc külügyminisztere kijelentette, hogy országa mentességet biztosít Putyinnak, ha béketárgyalásokra érkezik az országba. Magyarország is felajánlotta, hogy helyszínt biztosít a találkozóhoz.

Putyin állítólag hétfői telefonbeszélgetésében javasolta Trumpnak, hogy a tárgyalásokat Moszkvában tartsák, mire Zelensky nemet mondott.

Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalásokra egy semleges európai vagy ahhoz közeli országban kerüljön sor, Kijev szerint Svájc, Ausztria vagy Törökország lenne a megfelelő helyszín.

A tárgyalások legitimitása

Annak ellenére, hogy aláírt egy rendeletet, amely 2022-től gyakorlatilag megtiltotta a Putyinnal folytatott tárgyalásokat, Zelenszkij májusban Isztambulba hívta az orosz vezetőt.

Az ukrán béketervezet, amelyet a kijevi delegáció vitt magával a júniusi kétoldalú tárgyalásokra Törökországba, szintén javasolt egy vezetői csúcstalálkozót a békeszerződés legfontosabb pontjainak egyeztetése céljából.

A Kreml, amely régóta törekszik arra, hogy változást kényszerítsen ki Ukrajna vezetésében, többször kijelentette, hogy Zelenszkijt illegitim elnöknek tekinti, arra hivatkozva, hogy mandátuma 2024-ben lejárt. Ukrajna elhalasztotta az elnökválasztást a megszállás után bevezetett rendkívüli állapot miatt.

„Nem számít, ki vezeti a tárgyalásokat, még akkor sem, ha a kijevi rezsim jelenlegi vezetője. Én akár találkozni is hajlandó vagyok, de csak akkor, ha ez a záró szakasz – nem azért megyek oda, hogy ott üljünk és vég nélkül vitatkozzunk a dolgokon, hanem hogy pontot tegyünk az ügy végére” – mondta Putyin júniusban.

„De ez a pont, ez az aláírás a törvényes hatóságoké kell, hogy legyen. Különben, tudják, jön a következő vezetés, és minden egyezményt kidob az ablakon. Ez elfogadhatatlan – komoly kérdésekről van szó. Ezért nem utasítom el, de a végső tárgyalások előtt még előbb sok munkát kell elvégezni” – tette hozzá.

Területi érdekek

Az orosz–ukrán vita egyik legfontosabb pontja az, hogy a békeegyezményben milyen státuszt kapnak a Moszkva által elfoglalt területek.

Oroszország jelenleg Ukrajna területének kevesebb, mint egyötödét ellenőrzi, beleértve a keleti Luhanszk és Donyeck régiók nagy részét, valamint a déli Zaporizzsja és Herszon régiók egy részét, a Krím- félszigeten kívül, amelyet Oroszország 2014-ben annektált.

Kijev következetesen fenntartja, hogy soha nem fogja elismerni Oroszország fennhatóságát a megszállt területek fölött.

Ezek a területek mindkét ország alkotmányában sajátjukként szerepelnek, ami tovább nehezíti a kompromisszum lehetőségét.

Trump hétfőn azt javasolta, hogy Ukrajna adja fel az Oroszország által annektált Krím-félszigetet, és jelezte, hogy a megállapodás „némi cserét, területi változtatásokat” jelentene a két ország között.

Zelenszkij kijelentette, hogy a megszállt területek kérdését kifejezetten a Putyinnal folytatandó közvetlen tárgyalások során fogják megvitatni.

A harctéri realitások

A Putyin–Zelenszkij csúcstalálkozó kilátásai akkor merültek fel, amikor Oroszország fokozta offenzíváját a frontvonalon.

Bár Oroszország előrenyomulása lassú és nehézkes, valamint a háború három és fél éve alatt a frontvonal összességében alig változott, „katonai szempontból Oroszországnak vannak jobb kilátásai” – mondta Sztupak.

Az amerikai Institute for the Study of War szerint az orosz erők a közelmúltban előrenyomultak a Donyeck régióban, miközben folytatták a támadó műveleteket Szumiban és Harkivban, valamint korlátozott támadásokat indítottak Herszonban.

Közvetlenül a hétfői Trump– Zelenszkij tárgyalások előtt az orosz támadások miatt 14 ember halt meg Ukrajnában, többek között egy harkivi lakótelepen.

Oroszország csütörtökön több száz drónnal és rakétával támadta meg Ukrajnát, amit Kijev július közepe óta a legnagyobb mértékű csapásnak nevezett.

Maria Sznyegovaja, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának oroszországi és eurázsiai szakértője azt állította, hogy Moszkva homályos nyilatkozata a tárgyalások „szintjének emeléséről” válaszul egy konkrét javaslatra, mely Putyin és Zelensky találkozójáról szült, nem a Kreml valódi szándékait tükrözi.

„A Kreml most ismét csak időt akar nyerni, hogy folytathassa offenzíváját” – mondta Sznyegovaja. És valószínűleg igaza is van: Putyin mintha egyáltalán nem lenne tárgyalós kedvében. Ami érthető is: nem számíthat arra, hogy Zelenszkij a keblére öleli, majd elmennek egy kicsit medvén lovagolni, tigrisre vadászni a tajgába. Zelenszkijnek minden oka megvan a haragra és ezt nem is titkolja el.

Ja, kérem, kedves Vlagyimir Vlagyimirovics: a diplomáciai tárgyalások, főként hadban álló országok vezetői esetében nem pásztorórák a kies pagonyban.

 

Szele Tamás