A kínai fővárosban megtartották azt a katonai felvonulást, amit a világ egyik fele várt, másik fele meg tartott tőle, ugyanakkor nem lettünk sokkal okosabbak a látott műszaki csodáktól – ezek a parádék általában amolyan „haditechnikai divatbemutatók”, persze nem az egyenruha szabásáról szólnak, hanem ilyenkor szokták a nagyhatalmak bemutatni a legfrissebb szabású kis (és nagy) csipkés, habos-babos harceszközeiket.
Amiből aztán sokat tanulnak a többi nagy- és kisebb hatalmak. Aztán van, hogy a divatbemutató botrányosra sikerül, ilyen volt a Donald Trump és az amerikai fegyveres erők születésnapja alkalmából megtartott idei felballagás, mert felvonulásnak nehéz volna nevezni (mentse a helyzetet, hogy az Egyesült Államok katonai kultúrájának nem jellemző része a parádézás, ezelőtt utoljára 1991-ben rendeztek ilyesmit) vagy a legendás díszszemle a Vörös téren, amikor lefulladt a hipermodern Armata harckocsi motorja, pont a Lenin-mauzóleummal szemben, a GUM áruház előtt, és nem volt képes megmoccanni sem. A helyzetet akkor és ott a helyi narrátor mentette meg – már, amennyire lehetett – azzal, hogy bemondta a hangszórókba: előre megtervezett eseményről volt szó, melynek során egy haditechnikai eszköz elvontatását gyakorolták. Ez ugyan nem volt igaz, de legalább mondott valamit. Az Armata parancsnokának és legénységének sorsáról nincs tudomásom, de hát Muszkaföldön lassan jár a posta, a sarkkörön túl meg még lassabban.
Mindenesetre a mai divatbemutatón, bocsánat, díszszemlén nem volt semmiféle gikszer. Lássuk, hogyan mutatja be a történteket a The Washington Post tudósítása.
A kínai vezető, Hszi Csin-ping, Oroszország és Észak-Korea vezetőinek kíséretében szerdán erőteljes erődemonstrációt tartott, bemutatva az új generációs fegyvereit, és ezzel azt üzente: Kína felemelkedik, hogy megmérkőzzön az Egyesült Államokkal a globális vezető szerepéért.
A parádé háttere
Hszí 26 ország vezetőjét fogadta, köztük a „mosolygós” orosz elnököt, Vlagyimir Putyint és Észak-Korea vezetőjét, Kim Dzsong Unt a pekingi Tienanmen téri tribünön, ahol az ország eddigi legnagyobb katonai parádéját tartották, megünnepelve a második világháborúban aratott győzelem 80. évfordulóját.
„A kínai egy nagyszerű és önálló nemzet, amelyet soha nem lehet megfélemlíteni” – mondta Hszi a tömegnek, hangsúlyozva Kína, Oroszország és más nem nyugati országok hozzájárulását ahhoz, amit Peking „a japán agresszió elleni háború és az antifasiszta világháború” néven emleget.
Az elmúlt hetekben Peking átírta a történelmet, hogy bagatellizálja az Egyesült Államok szerepét a második világháború befejezésében, miközben kiemelte Kína és a Szovjetunió hozzájárulását.
Donald Trump elnök a parádé kezdetekor a Truth Social platformon írt bejegyzésében arra sürgette Hszi Csin-pinget, hogy „említse meg az Amerikai Egyesült Államok által Kínának nyújtott hatalmas támogatást és „véráldozatot”, amely segítette Kínát abban, hogy megszerezze szabadságát egy nagyon barátságtalan külföldi megszállótól”.
Trump, aki láthatóan bosszús volt a barátságos hangulat és a tűzerő bemutatása miatt, így folytatta: „Kérem, adja át üdvözletemet Vlagyimir Putyinnak és Kim Dzsong Unnak, akik összeesküdtek az Amerikai Egyesült Államok ellen.”
Maga a divatbemutató – rakéták a kifutón!
A parádé azzal kezdődött, hogy Hszi, Kína évtizedek óta legtekintélyesebb vezetője, egy kínai gyártmányú „Hongqi” (ejtsd: Hungcsi, a szó jelentése „Vörös Zászló”) típusú limuzinban utazva megtekintette a Népi Felszabadító Hadsereg csapatait, miközben 26 helikopter repült át a feje felett a „80” számot formázva.
Ezután kezdődött a 70 perces felvonulás, amelyen bemutatták a „új generációs” fegyvereket, köztük az MI-vel felszerelt, drónelhárító harckocsikat, a hajók elleni hiperszonikus rakétákat és a hatalmas víz alatti drónokat.
A DF–61 típusú, teherautóról indítható interkontinentális ballisztikus rakéta – az egyik legfejlettebb a fejlesztés alatt álló modellek közül – nagy tapsot kapott a mintegy 50 000 nézőtől, míg a parádén bemutatott, tengeralattjáróról indítható JL–3 típusú rakéta feltehetően képes elérni Észak-Amerikát.
Az eseményt gondosan koreografálták, több próbával és átfogó biztonsági intézkedésekkel, hogy semmi ne zavarja meg a több mint 10 000 katona egyenletes menetelését, illetve a 80 000 galamb és 80 000 színes luftballon felengedését a 80. évforduló alkalmából. A fővárosban mintegy 230 000 kínai zászlót akasztottak ki.
A Tienanmen tér közelében lakóknak szerdán reggel még főzni sem volt szabad – azzal az indokkal, hogy a füst elhomályosíthatja az eget –, helyette keményre főtt tojásból, teából, zsemléből és fűszeres szecsuáni savanyúságból álló reggelicsomagot kaptak. Ez különben arra utal, hogy az új világhatalom fővárosának, Pekingnek szívében lakó polgárok máig nem elektromos főzőlapot vagy gáztűzhelyet használnak, hanem nyílt lángon, esetleg faszénparázson készítik az ételeiket, ami igen szép és hagyományőrző dolog, de kissé idejétmúlt, főleg azon a településen, ami a világ kellős közepének tekinti magát – érthetetlen, de a kínai híreket sajnos tényleg így kell olvasni.
Hszi üzen
A lenyűgöző show iránti figyelem – és a Hszi körül összegyűlt, hasonló gondolkodású vezetők – kiemelte Hszi vágyát az iránt, hogy Kínát az Egyesült Államok félelmetes katonai ellenfeleként tekintsék, és hogy olyan világvezetőket tömörítsen maga köré, akik segíthetnek neki a Nyugat globális vezető szerepének megkérdőjelezésében. A kínai kormányhoz közel álló tudósok szerint ez egy üzenet volt Trumpnak és mindazoknak a környezetében, akik konfrontatívabb kapcsolatot fontolgatnak Kínával.
„Az Egyesült Államokban sokan vannak, akik úgy vélik, hogy a kereskedelmi háború önmagában nem képes elérni céljait, és katonailag akarják provokálni Kínát” – mondta Wang Yiwei, a pekingi Renmin Egyetem „Hszi Csin-ping gondolatai” elnevezésű akadémiájának alelnöke. „Kína a parádéval azt akarja egyértelművé tenni ezeknek az embereknek, hogy a katonai nyomásgyakorlás Pekingre egyszerűen lehetetlen – ne is próbálkozzanak vele.”
Peking népe viszont mindent megtett, hogy semmi se ronthassa el Hszi parádéját.
Sok pekingi lakosnak otthonában kellett maradnia, és a fő parádé útvonalára néző kávézók, bevásárlóközpontok és irodák kedden zárva tartottak. A központi iskolák egész nap zárva voltak, és a belvárosi irodák alkalmazottait arra utasították, hogy otthonról dolgozzanak, részben azért, mert számos útvonalat lezárták.
Tartalékos katonák őrizték a hidakat és a tömegközlekedés autóbuszait, miközben ellentüntetőket kerestek. A rendőrség betiltotta a galambok, sárkányok és lampionok reptetését. Két hobbista repülőgép-rajongót, akik korán meg akarták nézni a legújabb harci repülőgépeket, a múlt héten őrizetbe vettek, mert drónokat használtak egy katonai bázis közelében.
„Mostanában nem mertem autóval közlekedni” – mondta Sean Li, egy 38 éves könyvelő, aki Peking központjában él. „Mindenhol fegyveres rendőrök, közlekedési rendőrök, civil ruhás rendőrök és rendőrkutyák hemzsegnek, nem is beszélve a katonákról.”
Az állami propagandisták és tudósok elutasították ezeket a panaszokat – csakúgy, mint a kínai agressziótól tartó, kézcsóváló külföldiek panaszait – azt mondván, hogy a kritikusok nem értik a lényeget.
„A nyugati politikusok azzal vádolják Kínát, hogy a parádéval erejét fitogtatja. Szerintem ez csak irigység, nem több” – mondta Wang Dong, a Pekingi Egyetem nemzetközi kapcsolatok-professzora.
„Szándékaink és az általunk küldött jelek nagyon egyértelműek” – mondta Wang. „Ezt a parádét nem csak azért tartottuk, hogy a kínai nép emlékezzen a történelemre, és a világ elismerje Kína hatalmas hozzájárulását az antifasiszta háborúhoz, hanem azért is, hogy felszólítsuk a kínai nemzetet a nagy megújulásra.”
Az interneten a nacionalista kommentátorok dicsérték a kínai csapatok fegyelmezettségét és színpompáját a parádé próbáin, és gúnyos összehasonlításokat tettek Trump júniusi katonai parádéjához.
Trump „hanyag” felvonulása, amelyen „lazán felállított katonák fegyvereiket ferdén viselték”, az amerikai hanyatlás bizonyítéka volt – írta Chen Xianyi, a PLA Daily újság volt szerkesztője a WeChat közösségi média alkalmazásban. Kína komolyan veszi a parádékat, hogy megmutassa, „bőven van ereje megvédeni a biztonságot jelentő vörös vonalait” – írta.
A mögöttes aggodalom jelei
A nagy szavak ellenére sem biztos, hogy a kínai hadsereg olyan harckész, mint azt a parádé sugallni kívánta.
2023 óta több tucat magas rangú tábornok és védelmi iparági vezető tűnt el vagy távozott korrupciós vádak miatt. Szakértők szerint a kemény fellépés Hszi drasztikus kísérlete a korrupció felszámolására és a hadsereg politikai ellenőrzésének visszaszerzésére, amelynek segítségével fel akarja gyorsítani az Egyesült Államok harci képességeinek elérését.
Az amerikai hírszerzés szerint Hszi céljai között szerepel, hogy 2027-re felkészüljön Tajvan elfoglalására, amelyet Peking „megszentelt, ősi területének” tart. Ha Hszi valaha is elrendelné a sikeres inváziót, az valószínűleg attól függne, képes-e Kína elegendő erőt mozgósítani ahhoz, hogy legyőzze az amerikai beavatkozást, vagy teljesen elriassza az amerikai beavatkozást.
Trump azt állította, hogy Hszi nem fog inváziót indítani, amíg ő hivatalban van, még akkor sem, ha kormánya továbbra is segíti a tajvani hadsereget a támadás visszaszorítására való felkészülésben fegyvereladásokkal és kiképzési támogatással.
Mivel Kína kapcsolata az Egyesült Államokkal és Európával megromlott, Hszi arra összpontosított, hogy megerősítse szövetségét Putyinnal, Kimmel és más, világnézetét osztó vezetőkkel. Az idei rendezvényen még kevesebb amerikai szövetséges és partner vett részt, mint 2015-ben, amikor Kína először tartott második világháborús győzelmi parádét.
Kína döntése, hogy „újra összekovácsolja a szocialista blokkot” Putyin és Kim meghívásával valószínűleg elhomályosítja a „fasizmus elleni igazságos háború” üzenetét – mondta John Delury, a modern Kína történetének szakértője és a „Wealth and Power: China’s Long March to the Twenty-First Century” (Gazdagság és hatalom: Kína hosszú útja a 21. századba) című könyv társszerzője.
Ehelyett a parádé „burkolt kihívássá vált az Egyesült Államok számára egy olyan időszakban, amikor Trump valóban provokálja ezt a kihívást” – mondta Delury. „Kína több fronton is törekszik arra, hogy különböző körülmények között, különböző narratívákkal gyűjtsön össze világvezetőket, amivel politikai alternatívát kíván mutatni az Egyesült Államokkal szemben”, és jelenleg Trump politikája azt jelenti, hogy „Kína nyitott ajtón sétál be a Nyugat várkastélyába” – mondta.
A pompás felvonulás Xi belföldi hatalmát is segíti. A gazdaság lassulásával párhuzamosan egyre gyakrabban fordul nacionalista történelmi narratívákhoz, hogy növelje belföldi népszerűségét. Ebben a történelemszemléletben a Kommunista Párt véget vetett Kína „szégyenletes évszázadának”, amelyet a külföldi agresszorok szabadítottak rá, és most visszaveszi jogos helyét a globális életben.
A Tajvanról szóló kemény narratííva ennek a stratégiának központi eleme. A Kínai Kommunista Párt soha nem kormányozta Tajvant, amely 1949 óta különállóan működik, miután a Kuomintang, vagyis a Nemzeti Párt a kínai polgárháború elvesztése után oda menekült.
Hszi, aki rendkívül érzékeny a történelmi célokra, gyakran beszél arról, hogy teljesítenie kell kommunista elődeinek „eredeti küldetését”. Elmondta, hogy Tajvan ellenőrzése – akár békésen, akár erőszakos eszközökkel éri el – elengedhetetlen része Kína „nemzeti megújulásának”.
Összegezve: bár én magam csak az esemény két órás közvetítését néztem végig, személyesen nem voltam jelen, elmondható, hogy látott a világ egyfelől nagyon sok olyasmit, amiről első pillantásra nem megmondható, az-e, aminek mondják és egyáltalán működőképes-e, viszont tagadhatatlan, hogy mozgóképes volt minden jármű. A légierő bemutatójához a gyanú árnyéka sem férhet, semmi sem zuhant le, ahogy a földön sem akadt el semmi, minden óramű-pontossággal működött. Láthattunk még több, mint tízezer patyolat-tiszta, frissen vasalt egyenruhát a beléjük való személyi állománnyal, akik viszont fegyelmezettek voltak, de annyira, hogy valószínűleg ma minden pekingi kaszárnyában rétes lesz a vacsora, hiszen aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére, de itt mindenki egyszerre lépett. Azt csak remélni lehet, hogy a felengedett nyolcvanezer galambot legalább egy-két napig böjtöltették a fellépés előtt, mert képzelhető, mit tudott volna művelni ennyi elszabadult madár potyadék útján például Hszi Csin-ping nyitott tetejű Hungcsi limuzinjával, de úgy általában véve Peking belvárosával is. A felvonulásról a kínai kultúra kedvelői és ismerői fájdalmasan hiányolták Szun Vuk-kung, vagyis a Majomkirály bűvös botját, mint a legnemzetibb kínai fegyvert és a légierő is felvonultathatott volna néhány sárkánykirályt, de sebaj, majd legközelebb.
Ezen a parádén is túl vagyunk, a tiencsini csúcstalálkozón is, még sincs vége a világnak. Az ukrajnai háború ügyében nincs semmi változás, Tajvan továbbra is joggal aggodalmaskodik, Kim Dzsongun bemutatta Hszi Csin-pingnek tizenkét éves kislányát, Kim Dzsu Ae-t, mint trónörököst, aztán Putyinnal közös limuzinon hajtattak a Diaoyutai Állami Vendégházba, ahol örök hűséget fogadtak egymásnak, vagy valami hasonlót.
A foglalkozás elérte célját. Oszoljunk, már nincs itt semmi látnivaló.
Szele Tamás