Az ukrajnai helyzet megoldása érdekében lázas semmittevés folyik világszerte. A nagyhatalmak már nem is próbálnak egyezkedni, mióta Trump rájött, hogy az általa szorgalmazott békeszerződés kicsit bonyolultabb szerkezet lesz egy üveggolyónál, Putyin az időt húzza, Hszi Csin-ping üres szólamokat pufogtat – Európa pedig egy nagyon nehezen megvalósítható, talán irreális terven dolgozik, ami a jelenlegi frontvonalon fagyasztaná be a harcokat, de ez is akkora nehézségekbe ütközne, hogy a megvalósítása majdnem képtelenség. Lássuk, mit mond erről a Novaja Gazeta.
Az európai vezetők egy 40 kilométer hosszú pufferzóna létrehozását fontolgatják az orosz és ukrán erők között a több mint ezer kilométer hosszú kontaktvonalon. A szakértők szerint az ötlet szinte kivitelezhetetlen: ehhez több tízezer békefenntartó, drága technika és a felek beleegyezése lenne szükséges.
A zóna szélességéről megoszlanak a vélemények, és egyelőre nem tudni, hogy Kijev elfogadja-e ezt a tervet, mivel az területi engedményekkel járhat. A Politico szerint az Egyesült Államok nem vesz részt a tárgyalásokon.
Maga a tény, hogy a hatóságok megpróbálnak blokkolni egy sávot Ukrajna területén a törékeny béke elérése érdekében a NATO-szövetségesek kétségbeesett törekvését jelzi a már csaknem négy éve tartó háború befejezésére.
A Politico szerint egyes szövetségesek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a pufferzóna létrehozása valójában még nagyobb kockázatnak teheti ki az ukrán városokat: Oroszország támadásának vagy újabb inváziójának. „Ez nem túl bölcs lépés egy olyan ellenséggel szemben, amely nem hajlandó jó szándékú, jóhiszemű tárgyalásokra” – nyilatkozta a lapnak egy európai tisztviselő.
„Egyetlen szalmaszálba kapaszkodnak” – idézi a Politico Jim Townsendet, a Pentagon volt alkalmazottját, aki az Obama-kormány alatt az Európával és a NATO-val kapcsolatos politikát felügyelte. „Az oroszok nem félnek az európaiaktól. És ha azt hiszik, hogy pár brit és francia megfigyelő visszatartja őket az Ukrajnába való behatolástól, akkor tévednek.”
Első a békeszerződés
A pufferzóna létrehozása csak a háború befejezése és egy hosszú távú békeszerződés aláírása után lesz lehetséges – hangsúlyozta Ivan Sztupak, katonai elemző és a biztonsági szolgálat (SZBU) volt alkalmazottja.
„Elég értelmetlen volna Oroszország beleegyezése nélkül megtenni egy ilyen lépést ” – nyilatkozta a Novaja Gazeta-nak Kirill Mihajlov katonai kutató. „A terv azonban működőképes lehet, ha az ilyen zónát megfigyelő misszió biztosítja, mondjuk az EBESZ, amelynek tekintélyét az Oroszország elleni szankciók megújításának mechanizmusa biztosítja, ha elegendő számú jogsértést rögzítenek.
Stupak szerint:
– a feleknek jelentősen vissza kell húzódniuk a jelenlegi pozícióiktól: a 40 kilométer széles zónában az orosz és ukrán erőknek 20-20 kilométerrel kell visszavonulniuk a saját területeikre.
– Az oroszoknak könnyebb visszavonulni a megszállt területről. Hiszen ott gyakorlatilag nincsenek lakott városok és falvak. Ukrajna esetében viszont a pufferzónába több nagyváros és számos falu is bekerülne.
Jelenleg ez Pokrovszkot, Konsztantyinovkát és más településeket jelentené – magyarázza Sztupak. – A lakosság azonban ott maradhat, ha a harcok megszűnnek, és hatékony ellenőrzés alá kerül a békeszerződések végrehajtása. Ukrajna számára ez egy bonyolult, de elfogadható megoldás lenne.
Hány katona szükséges ehhez?
Az orosz–ukrán határ őrzéséhez szükséges katonák száma továbbra is kérdéses. A Politico európai tisztviselők becsléseire hivatkozva írja, hogy 4 ezer és 60 ezer közötti létszámra lehet szükség.
A szakértők is egyetértenek abban, hogy a pufferzóna hatékony működéséhez jelentős számú békefenntartóra lesz szükség.
Sztupak szerint ez akár több tízezer ember is lehet. A katonai elemző Ciprust hozza fel példaként: a viszonylag kis területen egymással szemben álló görög és török erők szétválasztásához körülbelül ezer emberre van szükség, és az akció évi költsége több mint 50 millió dollár.
Mihajlov még ennél is nagyobbnak becsüli az Oroszország és Ukrajna közötti pufferzónához szükséges kontingens méretét.
– Ha a harci cselekmények újrakezdésének erőszakos megakadályozásáról beszélünk, akkor ehhez legalább a felek hadseregeivel összehasonlítható, azaz 100 ezer főt meghaladó erők kellenek. Egyetlen európai állam sem képes ilyen erőket biztosítani. Egyetlen állam sem akarja majd odaküldeni őket. Még Kínának is indokolatlanul drága lenne – mondja Mihajlov.
A Politico által megkérdezett két európai illetékes szerint a külföldi katonai jelenlét alapját francia és brit erők képezhetik. Ezek azután már egyéb szövetségeseket is bevonhatnak, hogy segítséget kapjanak a katonai erőforrások biztosításában.
Sztupak feltételezi, hogy az európai országok hatóságai tarthatnak attól, hogy csapataikat közvetlenül a demarkációs vonalra küldjék. Valószínűleg – érvel – Kínából, Indiából, Fehéroroszországból, Kazahsztánból és más államokból vonnak be erőket a járőrözéshez. Az ENSZ mandátuma alatt kell működniük, és bázisaiknak a frontvonal közelében kell elhelyezkedniük.
A katonai elemző azt is megjegyzi, hogy a békeszerződések ellenőrzéséhez nagy mennyiségű drága berendezésre lesz szükség.
– Különböző érzékelőkről, kamerákról, radarokról és egyéb eszközökről van szó, amelyek lehetővé teszik a tüzérségi tűz vagy drónindítások helyszíneinek időben történő felderítését és rögzítését. Ezeknek az eszközöknek teljes egészében le kell fedniük a pufferzóna hosszát – magyarázza Sztupak. – Fontos azonban megérteni, hogy ennek a technológiának a hatótávolságán belül nem tartózkodhatnak sem a szemben álló felek katonái, sem pedig a civil lakosság. A pufferzónán belül teljesen élettelen sávot kell létrehozni. Ezt a területet speciális érzékelők fogják figyelni, és békefenntartók fogják őrizni. A kérdés az, hogy ki fogja mindezt finanszírozni? És mennyi ideig kell ott tartózkodnia az ENSZ kontingensének?
„Fantasztikus ötlet”
„Az európai politikusok javaslata eleve kivitelezhetetlen” – állítja egy orosz katonai szakértő, aki névtelenséget kérve beszélt a Novaja Gazeta-val. Emlékeztet arra, hogy Putyin és környezete többször is kijelentette, hogy elfogadhatatlan a NATO-tagállamok csapatainak betelepítése Ukrajna területére.
„Amikor Putyin a pufferzónáról beszélt, az Ukrán Fegyveres Erők előrehaladott pozícióit az orosz településektől elválasztó, az orosz hadsereg teljes ellenőrzése alatt álló területet értette alatta. Az európaiak viszont azt szeretnék, ha az ellenőrzést a konfliktusban részt nem vevő államok katonái végeznék. Ez alatt a NATO-tagállamok erőit értik, ami Oroszország számára teljesen elfogadhatatlan.
Nem véletlenül állítják az orosz vezetők egybehangzóan, hogy nemcsak az ukránokkal, hanem az európaiakkal is háborúznak. Ukrajna pedig valószínűleg nem lesz hajlandó befogadni a területére az Oroszországi Föderáció feltételes szövetségeseinek, például Kína és Fehéroroszország hadseregét”
– mondta a Novaja Gazeta beszélgetőpartnere.
Az orosz katonai szakértő biztos abban, hogy a pufferzóna létrehozása a távoli jövő zenéje. Véleménye szerint maga a zóna csak egyike lesz azoknak a részleteknek, amelyekről a békeszerződés megkötése után tárgyalnak. Arra is felhívja a figyelmet, hogy át kell gondolni, hogyan kell reagálni a megállapodások megsértésére, és hol kell elhelyezni a békefenntartókat a kontaktvonal mentén. Az is tisztázatlan egyelőre, hogyan lehet biztosítani a békés lakosság életét a pufferzónában.
„A pufferzóna létrehozása és a hatékony ellenőrzéshez szükséges békefenntartó kontingens bevetése havonta több száz millió dollárba fog kerülni” – összegzi az orosz katonai szakértő. – „Az ENSZ nyilvánvalóan nem áll készen ilyen kiadások vállalására. Ahogyan az Európai Unió országai sem. Az Egyesült Államok távol tartja magát az efféle biztonsági garanciáktól és a harcok befejezésétől. Ezért az európai vezetők ötlete jelenleg meglehetősen fantasztikusnak tűnik.”
Mindent összevéve: a pufferzóna sem a békét nem garantálná a felek számára, sem a győzelmet, emellett viszont méregdrága lenne. Megoldásnak nem nevezhető, viszont – a politikai tevékenység látszatát kelti a róla szóló vita.
Mondom én: Ukrajna ügyében lázas semmittevés folyik a világpolitika szintjén.
Szele Tamás