Ha azt írom, hogy hatalmas az örömünnep a magyar kormányoldal és a szélsőjobb sajtójában, eufemizmussal éltem. Egyesek már valóságos extázisba kezdenek esni attól, hogy Donald Trump amerikai elnök azt közölte saját szociális média-felületén, miszerint terrorszervezetté kívánja nyilvánítani az antifát, sőt, még annak támogatói is készüljenek legalábbis a bűnvádi eljárásra. Ma ezt fogom körüljárni, hosszú lesz, de érdemes végigolvasni.

Viszont először söpörjünk a saját házunk előtt. A magyar ünneplőket víg vőfélyként maga a miniszterelnök vezeti, aki – elnézést kérek a szöveg hibái miatt, de szó szerint így jelent meg az Origóban is, a Pesi Srácokban is, és én Orbán Viktor szavaiba nem javítok bele, ha van benne elütés, arról a saját orbánumai tehetnek – a következőket mondta ma reggel a Kossuth rádióban:

„Én örültem az amerikai elnök döntésének és kezdeményezni fogom, hogy tegyük mi is ezt itt Magyarországon. Az antifa igenis egy terrorszervezet. Ide jöttek Magyarországra is, békés emberek az utcán voltak itt, félgóltra vertek, majd elmentek európai parlamenti képviselők és onnan oktatgatják Magyarországot a baloldalról. Hát gratulálok. Hát ez lehetetlen. Tehát szerintem nagyon helyes. Magyarországon is eljött az ideje, hogy az ilyen szervezeteket, mint az antifa, az amerikai mintát követve mi is minősítsük terrorszervezetnek.”

Fogalmazásból kettes, de a mondanivaló tökéletesen érthető. Annyit ugyan megjegyeznék, hogy azon a kellemetlen kitörésnapon nem csak antifások vertek meg embereket az utcán, hanem „fások”, vagyis szélsőjobboldaliak is, őket is letartóztatták, ők sem voltak kíméletesek, az ellenük indult eljárásról viszont valahogy semmit sem hallani. De térjünk vissza a mába: Orbán szavai nyomán indult meg az örömünnep, délután lehet, hogy fehér lovat is fognak áldozni a Gellérthegyen, de ha mégsem, mert drága a ló, az esti tűzijátékban majdnem bizonyosak lehetünk.

Azt mondanám viszont, ne tessék előre inni a medve bőrére.

Orbán Viktor jelenlegi hatalma birtokában szinte bármilyen törvényjavaslatot, törvénymódosítást vagy minősítést átverhet a Parlamenten, maximum annyi idő szükséges hozzá, amennyi a beterjesztéstől a megszavazásig eltelik, de vajon megteheti-e ugyanezt Donald Trump is?

A The New York Times szerint nem, ennek indoklását ismertetem az alábbiakban, a megjegyzéseket szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.

Akkor térjünk a tárgyra, vizsgáljuk meg a tényállást.

Trump elnök szerdán késő este bejelentette, hogy az antifa mozgalmat terrorista szervezetnek minősíti, miközben adminisztrációja szélesebb körű erőfeszítéseket tesz a liberális szervezetek tüntetőinek és támogatóinak megfélemlítésére a konzervatív aktivista Charlie Kirk meggyilkolása után.

Trump 2020 májusában is hasonló nyilatkozatot tett, de az nem vezetett eredményre. Bármely kormányzati kísérletnek, amely az antifa mozgalmat hivatalosan terrorista csoportnak minősíti, komoly ténybeli és jogi kihívásokkal kell szembenéznie.

Mi az antifa?

Ez egy diffúz és néha erőszakos tiltakozási kultúra,* amelyet olyan szélsőbaloldali aktivisták képviselnek, akik meg akarják állítani a szélsőjobboldalt. A mozgalom agresszív tiltakozási formával is társulhat, amelyet hívei „direkt akciónak” neveznek, és amely néha átlépheti a törvényesség határait, például üzletek kirakatainak betörésével vagy rendőrautók felgyújtásával.

*Épp ezért lehetetlen jogi úton betiltani. Aminek nincs vezetése, tagnévsora, bankszámlája, sőt, még központi ideológiája sem, az valójában megfoghatatlan. Kamaszkoromban hasonló törekvést tapasztaltam a Securitate részéről, mikor Románia magyarlakta területein megjelentek a szűk farmeres, kockás inges tizenévesek – és szinte mind magyarok voltak. A Securitate odáig eljutott, hogy ezeket „csöveseknek” hívják, de utána úgy okoskodott, hogy ez valami magyar irredenta terrorszervezet kell legyen, mert kevés köztünk a román – holott ennek az volt az oka, hogy román nyelvű vagy romániai kemény rockot játszó zenekar alig volt, épp a hatósági szabályozások miatt. Így aztán évekig hajkurászták a srácokat, vagyis minket. Holott ezt még mozgalomnak se nagyon lehetett volna nevezni. De hasonlóan jártak előttünk a hippik, utánunk a punkok, ráadásul a szocialista állambiztonsági szerveket még annyi szabály sem kötötte akkortájt, mint az amerikai elnököket most.

„Az »antifa« az antifasiszta rövidítése, és leggyakrabban olyan aktivistákra és tüntetőkre utal, akik a szélsőjobboldal elleni küzdelem konkrétabb módszereit támogatják” – mondta Jared Holt, a szélsőséges mozgalmak kutatója az Open Measures nevű, online befolyásoló tevékenységeket figyelő vállalatnál. „Néhányan, akik magukat ezzel a kifejezéssel jelölik meg, fenyegető vagy erőszakos magatartást tanúsítottak, de ezek az egyének csak kis részét képviselik azoknak, akik magukat ezzel a kifejezéssel azonosítják.”

Az antifa valójában egy szervezet?

Nem.

Az antifa egy politikai szubkultúra vagy tiltakozási módszer megjelölése. A jelenségnek nincs vezetője, felvételi eljárása, tagjegyzéke, központja, bankszámlája vagy központi szervezete.*

*Épp ezért jelenség és még csak nem is „mozgalom”.

Cynthia Miller-Idriss, az American University professzora szerint, aki a belföldi (tehát az Egyesült Államokon belüli) szélsőségességet tanulmányozza, az antifa egy olyan eszme, amely képes mozgósítani az embereket. Összehasonlította olyan fogalmakkal vagy ideológiákkal, mint a „fehér felsőbbrendűség” és az „iszlám szélsőségesség”, és megkülönböztette az olyan konkrét csoportoktól, mint az Árja Testvériség vagy az Al-Kaida.

„Lehet, hogy vannak kis csoportok, amelyek az antifa köré szerveződnek egy környéken vagy közösségben, és találkoznak, összejárnak, hogy megosszák egymással álláspontjukat, de nagyon nehéz lenne ezt olyan szervezeti formának látni, amely ellen fel lehetne lépni” – mondta, hozzátéve: „Nincs olyan általam ismert szakértő, aki az antifát valódi szervezetként azonosította volna.”

Mit mondott Trump?

Trump szociális média-platformján jelentette be a minősítést, és azzal fenyegetőzött, hogy bárki ellen, aki az antifát finanszírozza, nyomozást indít.

„Örömmel tájékoztatom sok amerikai patriótánkat, hogy az ANTIFÁT, EZT A BETEGES, VESZÉLYES, RADIKÁLIS BALOLDALI KATASZTRÓFÁT, kiemelt terrorista szervezetnek minősítem” – írta. „Azt is határozottan javasolni fogom, hogy az ANTIFÁT finanszírozókat és támogatókat a legszigorúbb jogi normák és gyakorlatok szerint alaposan világítsák át.”

Minősíthet-e az Egyesült Államok vagy annak elnöke belföldi csoportokat terroristának?

Nem.

A szövetségi törvény felhatalmazza a végrehajtó hatalmat, hogy külföldi csoportokat „külföldi terrorista szervezeteknek” minősítsen. A törvény ezeknek a csoportoknak jogot biztosít a minősítés megtámadására. Ha a besorolás érvényben marad, a kormány befagyaszthatja ezeknek a csoportoknak a vagyonát, és bűncselekménynek minősítheti az anyagi támogatás nyújtását számukra.

De nem létezik ehhez hasonló belföldi terrorizmusellenes törvény – jegyezte meg Mary McCord, aki az Obama-kormány végnapjaiban és az első Trump-kormány korai hónapjaiban az Igazságügyi Minisztérium nemzetbiztonsági osztályának ideiglenes vezetője volt.

„Trump kijelenthet, amit csak akar, de nincs jogi felhatalmazása arra, hogy egy belföldi csoportot terrorista szervezetnek minősítsen, még akkor sem, ha feltételezzük, hogy az antifa egy szervezet, és nem csak egy ideológia vagy jelenség” – mondta. „Ez azt jelenti, hogy kijelentésének nincs jogi hatása. Természetesen a támogatás nem vonhatja maga után a terrorizmus vádját, mint például egy külföldi terrorista szervezet anyagi szponzorálása.”

Megengedi ezt az alkotmány?

A szólásszabadságot és az egyesülési jogot védő első alkotmánymódosítás valószínűleg megakadályozná, hogy a kongresszus olyan törvényt fogadjon el, amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy belföldi csoportokat terrorista szervezetnek minősítsen, és bűncselekménynek nyilvánítsa a nekik nyújtott segítséget – állítják a jogtudósok.

Egy 2010-es ügyben, amely során a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyott egy jótékonysági szervezet ellen indított büntetőeljárást, mert az pénzt juttatott egy jegyzékbe vett külföldi terrorista szervezetnek, John G. Roberts Jr. főbíró megkülönböztette ezt az ügyet a belföldi szervezeteknek juttatott pénztől.

A különböző körülmények között a jegyzékbe vett terrorista csoportok támogatásának büntetendővé tételére irányuló hipotetikus kísérletek nem biztos, hogy „átmennek az első alkotmánymódosítás vizsgálatán” – írta indoklásában, hozzátéve: „Nem javasoljuk azt sem, hogy a Kongresszus kiterjessze a szóban forgó anyagi támogatás tilalmát a hazai szervezetekre.”

Épp az Első Alkotmánymódosítás miatt alakult úgy, hogy amikor az FBI tényleges belföldi terrorizmus elleni nyomozást folytatott olyan neonáci szervezetek ellen, mint a Base és az Atomwaffen Division, azokat inkább bűnszervezetként kezelte.*

*Itt meg kell jegyeznünk, hogy például az amerikai Független Polgárok mozgalmát (Sovereign Citizens), akiket mifelénk csak mindközönségesen „államtagadónak” hívnak, az FBI 2010 óta belföldi terrorszervezetnek tekinti, 2014-ben veszélyesebbnek ítélték, mint az Iszlám Államot és közéjük tartozott például az egyik oklahomai robbantó, Terry Nichols is, aki 168 embert ölt meg egy szövetségi irodaépület elleni bombatámadással. Igen ám, csakhogy ez egy belső, szervezeten belüli minősítés, és pont emiatt csak akkor intézkedhetnek ellenük, ha már elkövettek valamit, megelőző jelleggel semmit sem tehetnek: nem „hivatalosan” terroristák, csak a gyakorlatban azok. Állami szinten senki és semmi nem minősítette és nem is minősítheti még ezeket a figurákat sem annak. Még a Trump-adminisztráció sem.

Mi volt Trump nyilatkozatának háttere?

Trump és kormánya Charlie Kirk meggyilkolását – és néhány liberális Kirkkel szembeni kritikáját – arra használja, hogy szövetségi hatalommal fenyegesse meg azt, amit minden bizonyíték nélkül egy hatalmas baloldali hálózatnak tart, amely erőszakot finanszíroz és szít. A demokraták figyelmeztettek, hogy Trump láthatóan ürügyként használja a gyilkosságot a politikai ellenzék elnyomására.

Trump többek között azt is mondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium zsarolási ügyben nyomozást indít George Soros, a civil társadalmat és liberális ügyeket finanszírozó milliárdos ellen, és bizonyítékok nélkül azzal vádolta őt, hogy pénzzel támogat embereket, hogy zavargásokat szítsanak. Pam Bondi főügyész azzal fenyegetőzött, hogy „el fogja kapni azokat, akik gyűlöletbeszéddel támadnak másokra”, ami az első alkotmánymódosítás alapvető rendelkezései szerint alkotmányellenes lenne. Brendan Carr, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság elnöke megfenyegette az ABC-t Jimmy Kimmel késő esti műsorvezetőjének megjegyzései miatt, és a csatorna levette a humorista műsorát a képernyőről.

Ennek fényében Trump kijelentését, miszerint az Antifát terrorista szervezetnek fogja minősíteni, több republikánus törvényhozó is elismeréssel fogadta.

Mi történt legutóbb?

Semmi – de Trump lehetőségei most kevésbé korlátozottak.

2020 májusában, amikor a Black Lives Matter-tüntetések elszabadultak a George Floyd halálát bemutató videofelvétel közzététele után, és néhány tüntetés zavargásokba fulladt, Trump a közösségi médiában kijelentette, hogy a szövetségi kormány „terrorista szervezetnek fogja minősíteni az ANTIFA-t”.

Az első Trump-kormány nem hajtotta végre ezt az ígéretét. De ez nem jelenti azt, hogy a második Trump-kormány ezúttal nem fogja megpróbálni – még akkor sem, ha nincs egyértelmű jogi vagy ténybeli alapja egy ilyen kijelentésnek. Trump és csapata szisztematikusan igyekezett olyan lojális embereket kinevezni második ciklusában, akik nem fogják korlátozni a kormánydöntéseket.

Például 2020-ban Trump a hadsereget akarta bevetni a tüntetők ellen, de kormánya nem hajtotta végre a tervet, miután legfőbb tanácsadói ellenezték azt. De júniusban, amikor Los Angelesben erőszakossá váltak az ő bevándorlásellenes intézkedései elleni tüntetések, Trump szövetségi csapatokat küldött a város utcáira a demonstrációk elfojtására – majd hónapokig rendőri feladatokra használta őket, ami legalább egy bíró szerint illegális. A kormány fellebbezett a döntés ellen.

Érdemes megjegyezni, hogy a második Trump-kormány máris feszegeti az elnök terrorizmusellenes hatáskörének korlátait azzal, hogy különböző külföldi bűnszervezeteket és drogkartelleket külföldi terrorista szervezetekké nyilvánít, annak ellenére, hogy ezeket nem vallási vagy ideológiai okok, hanem anyagi haszonszerzés motiválja.

Eddig tehát a The New York Times, lássuk, mi a helyzet nálunk.

Orosz, magyar két jó barát

Ezt a „terrorszervezetté nyilvánítást” Trump valószínűleg Putyintól tanulhatta, Orbán meg Trumptól. Oroszországban ugyanis – épp ma néztem utána – több száz szervezetet minősítettek az elmúlt évek során „terroristának”, „extrémistának” vagy „nemkívánatosnak” (a három kategória között vannak jogi szempontból nüanszbéli különbségek), de a legszebb mégis az volt, amikor egyéb szervezetek között sikerült betiltsák a „Nemzetközi Ruszofób Mozgalmat”. Ennek ugyanis az a nevezetessége, hogy nem létezik. Ahogyan nem létezik a szintén betiltott „Nemzetközi Gyermektelenségi Mozgalom” vagy a „Nemzetközi Sátánista Mozgalom” sem. Ruszofóbok vannak (más kérdés, hogy kit nevezünk annak, ez viszont egy másik írás tárgya lesz), gyermektelen emberek vannak, egy kevés sátánista is létezik, de szervezetük, ideológiájuk, mozgalmuk nincs. Akkor ez mire volt jó? Minek betiltani azt, ami nincs?

Pont az benne a haszon, hogy nincs.

Ugyanis ilyen esetben az orosz (vagy esetleg a magyar) bíróság előtt maga a vád bizonyíthatatlan, akire ráfogják, miszerint ruszofób, gyermektelen, sátánista vagy antifa, annak magának kell bebizonyítani, hogy nem az. Ennyi erővel boszorkánysággal is vádolhatunk bárkit: az alól is lehetetlen tisztáznia magát a megrágalmazottnak.

Azt még, hogy nem vagyok ruszofób, úgy-ahogy be tudnám bizonyítani, mert felolvasom eredetiben Tatjána levelét Anyeginnek és írok egy elemzést a kortárs orosz irodalom főbb irányzataiból. A gyermektelenség vádja sajnos megállna, nincs gyermekem, de magánemberként nincs, nem mozgalmi jelleggel, a sátánizmus esetében imádsággal kikerülhetünk a csávából (ha a bíró elfogadja bizonyítékként) de a boszorkányság vádja alól már csak a Gyalog-galoppból ismert kacsás és méretkezéses módszerrel lehet kibújni.

Tényleg, hogyan bizonyíthatja be valaki, hogy nem antifasiszta?

Gondolom úgy, hogy hatósági tanúk előtt elkövet valami erősen fasiszta jellegű cselekményt. Csak nálunk az is tilos, azért is büntetés jár. És akkor már inkább csukják be az embert antifasizmusért, mint fasizmusért.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az antifa jelképrendszer szeret anarchista szimbólumokat használni, de ezt úgy kell venni, hogy minden anarchista antifasiszta is egyben, azonban nem minden antifasiszta anarchista.

Sőt, nem is minden antifasiszta antifa, mert például Charles de Gaulle-nál antifasisztábbat nem tudnék mondani hirtelenjében, aztán mégsem nevezhetjük antifának és nevetséges is lenne ezért betiltani.

Tehát akkor – végső soron – mire jó ez a betiltósdi?

Arra, hogy az aktuális kormányzatok a nekik nem tetsző, de törvényt egyébként nem sértő személyeket megvádolhassák valamivel, aminek az ellenkezőjét képtelenek bizonyítani, és így le lehessen őket csukni végre már valahogyan.

Ez az Oroszországi Föderációban már régóta olajozottan működik.

Nem kétlem, hogy Magyarországon is gond nélkül kivitelezhető.

Azt viszont kétlem, hogy az Egyesült Államokban meg lehet tenni.

Hát ezt ünnepli most hatalmas garral a kormánymédia.

 

Szele Tamás