Épp tegnap pedzegettem ezeken a hasábokon, hogy a legtökéletesebb szuverenitásvédelem az volna, ha egészen egyszerűen lekapcsolná az illetékes hivatal az internetet. Azt viszont nem hittem volna, hogy még egy napot sem kell várnom és ez bekövetkezik: az igaz, hogy nem minálunk tették meg, hanem Afganisztánban, de tény, hogy az egész országban lekapcsolták a világhálót, mégpedig központi utasításra.

A történeteket azóta a fél világsajtó próbálja felderíteni, de egyrészt egyetlen helyi informátor vagy hivatalnok sem elérhető internet híján, másrészt egyéb nagy horderejű események is zajlanak a világban (például most tart beszédet Donald Trump Quanticóban, Pete Hegseth már elmondta a magáét, de ezzel én inkább csak holnap foglalkoznék, mindenesetre semmi jó nem hangzott el), tehát még maga a nagy tekintélyű Washington Post is csak annyival kellett beérje, hogy rögzítette azt, amit Kabul tájékáról egyáltalán észlelni lehet. Lássuk, mit tudunk.

Hétfőn leállt az internet Afganisztán nagy részén, kedden pedig az egész országban is, miközben egyre növekszik az aggodalom amiatt, hogy a kormányzó tálibok keményvonalas vezetői megpróbálják elszigetelni az afgánokat egymástól és a világtól.

Az országban „jelenleg teljes az internetes leállás”, a hálózatok „fokozatosan” kapcsolódnak le – áll a NetBlocks, az internetes leállásokat figyelő szervezet nyilatkozatában, amelyben arra is figyelmeztetnek, hogy a telefonos szolgáltatások is érintettek.

A Washington Post több mint egy tucat emberrel próbált kapcsolatba lépni Afganisztánban – köztük tálib szóvivőkkel és nőjogi aktivistákkal –, de ezeket az üzeneteket nem sikerült digitális üzenetküldő alkalmazásokon keresztül elküldeni. Közvetlenül azelőtt, hogy országszerte megszűnt az internetkapcsolat, az egyik afgán televíziós csatorna, a Tolo, egy X-en közzétett bejegyzésben figyelmeztetett, hogy műsoraik „megszakadhatnak” az optikai internet közelgő leállítása miatt.

Egy kabuli diplomáciai tisztviselő, aki még képes volt műholdas kommunikációra, elmondta, hogy a kapcsolat hirtelen és hivatalos figyelmeztetés nélkül szakadt meg helyi idő szerint délután 5 órakor. A tálibok azóta közölték, hogy a leállás „további értesítésig” érvényben marad – mondta a tisztviselő, aki névtelenséget kért, mert nem volt felhatalmazva hivatalos nyilatkozattételre.

Egy pakisztáni tisztviselő, aki ugyanezen okból névtelenséget kért, azt mondta, hogy a pakisztáni kormány is abból indul ki, hogy a tálibok „rendelték el a leállítást”.

A tálibok Afganisztánban az iszlám vallási törvények szigorú értelmezése alapján uralkodnak, mióta 2021-ben visszatértek a hatalomba. Az internet lekapcsolása – amely a tálibok hatalomra kerülése óta először volt ilyen mértékű – összefüggésben lehet a Kandahárban élő, visszahúzódó ám teljhatalomra törekvő tálib vezetők és a rezsim néhány pragmatikusabb tisztviselője között fennálló tartós vetélkedéssel, akiknek feladata a fővárosból, Kabulból irányítani az országot.

Itt vetném közbe, hogy ez a kettős, egyrészt elvi-vallási, másrészt praktikus hatalomgyakorlási módszer már nem először okoz súrlódásokat a tálib rendszeren belül – az sem teljesen kizárható, hogy jelenleg a két frakció hatalmi harca, palotaforradalma zajlik.

Míg a kabuli tálib bürokraták a digitális eszközöket használják online narratívájuk népszerűsítésére, Kandahar többször is ellenezte a modern technológia használatát, szigorúbb szabályokat vezetett be, többek között megtiltotta az „élőlényeket” ábrázoló fotók és videók közzétételét.

A tálibok országos internetkapcsolat-megszakításra irányuló szándékával kapcsolatos aggodalmak ebben a hónapban merültek fel, amikor a kormány leállította a száloptikai internet szolgáltatást egy észak-afganisztáni tartományban „a bűnök megelőzése érdekében”, a tálibok akkori nyilatkozata szerint.

Bár ezt a tilalmat később más tartományokra is kiterjesztették, az elsősorban a szélessávú internetet érintette, amely Afganisztánban nem a leggyakoribb internet-hozzáférési mód. Elsősorban kormányhivatalokban, bankokban és vállalatoknál használják.

A hétfői leállás ennél sokkal messzebb ment, mivel hatással volt a mobil internetre is, amelyre több millió afgán támaszkodott, így tudott kapcsolatot tartani rokonaival és a külvilággal. Miután a tálibok betiltották a hatodik osztály feletti oktatást a nők számára, a mobil internet elengedhetetlen volt ahhoz, hogy online tanfolyamokon vehessenek részt a lányok. Hasonlóképpen, a tálib rezsim is nagymértékben támaszkodik olyan üzenetküldő alkalmazásokra, mint a WhatsApp, az ország irányításához.

„A tálibok internetkapcsolatot megszakító rendelkezése teljess körű, és valószínűleg pánikot, zavart kelt, valamint félrevezető és hamis információk elterjedését okozza a helyszínen” – mondta Nishank Motwani, az ausztrál kormány által finanszírozott agytröszt, az Australian Strategic Policy Institute (ASPI) amerikai ágának elemzője. „A bankszektor, a vám- és kereskedelmi szektor, az egészségügy, az oktatás, valamint a légi és közúti közlekedés mind az internetre támaszkodik a működéséhez” – mondta.

A Kabul és Dubai, a régió fő nemzetközi repülőtere közötti járatok kedden jelentős zavarokat szenvedtek, a dubai repülőtér honlapja szerint, amely helyi idő szerint délben nyolc járatból hatot töröltek. A kabuli repülőtér honlapja nem volt elérhető. Szemtanúk szerint a kifutópályák kihaltak.

Egy 32 éves afgán menekült a pakisztáni Peshawarban elmondta, hogy hétfő este megpróbálta felhívni szüleit Paktia tartományban, de nem tudott kapcsolatba lépni senkivel a falujában. Azt mondta, hogy korábban nagy különbséget jelentett számára, hogy videohíváson láthatta őket. „Attól tartok, hogy többé nem fogom őket látni” – mondta.

A régió más részein a hirtelen internetkapcsolat-romlás a múltban gyakran az internetes szűrők telepítésére irányuló kísérleteket jelezte. Például a szomszédos Pakisztánban tavaly bekövetkezett internet-lassulást a technológiai szakértők a közösségi médiát szigorúbban ellenőrző és a politikai tartalmakat cenzúrázó új ellenőrző mechanizmusok bevezetésével hozták összefüggésbe.

Zabihullah Mujahid, a tálibok kormányának fő szóvivője tavaly a The Washington Postnak adott interjúban utalt az afgán rezsim azon szándékára, hogy ilyen szűrőket telepítsen. „Természetesen olyan szűrőket szeretnénk, amelyek tükrözik iszlám értékeinket, de ezek drágák – és jelenleg szűkösek a pénzügyi források” – mondta, hozzátéve, hogy a rezsim meg akarja akadályozni a felhasználókat abban, hogy „pazarlják az idejüket”.

A hétfői feltételezett leállás összefüggésben lehet a rezsim keményvonalas tagjai körében növekvő frusztrációval, amiért továbbra sem állnak rendelkezésre hazai szűrőkapacitások a száloptikai internetes vonalakon, bár ezek telepítése valószínűleg évekig tartana – mondta a kabuli diplomáciai tisztviselő.

Hétfő este nem sikerült elérni Zabihullah Mujahid tálib szóvivőt, hogy nyilatkozzon az ügyben.

Nos, kérem, ez maga az abszurd, ugyanis ahhoz, hogy megtudjuk, miért nincs internet Afganisztánban, internetre volna szükség Afganisztánban. Az kissé riasztó, hogy a tálib hatalomátvétel napjaiból ismert, és nem csak életét, de még pozícióját is máig megtartó (nem kis dolog ez abban a rendszerben!) Zabihulllah Mujahid sem elérhető, de egy dologban biztos vagyok: ha palotaforradalom is zajlik, bármelyik oldal győzzön, ő lesz a sajtó szóvivőjük.

Persze, ha még lesz egyáltalán sajtó. Ugyanis ha a legradikálisabb vallási szárny veszi át a hatalmat, az minden információáramlást meg fog szüntetni nem csak Afganisztán és a külvilág között, hanem országon belül is.

Ezt azért még meglátjuk, egyelőre érjük be annyival, hogy Kabul nem válaszol.

Hogyan írná meg ezt a magyar kormánymédia? Mi lenne a szalagcím náluk?

„Afganisztán elérte a szuverenitás legfelsőbb fokát!”

 

Szele Tamás