Holnap hivatalosan is meg fogjuk tudni a cseh parlamenti választások eredményét, de a közvélemény-kutatások alapján annyit már most is tudhatunk, hogy semmi jóra nem érdemes számítani: Orbán és Fico után újabb „euroszkeptikus” kormányfő kerül hatalomra az Európai Unióban: Andrej Babiš. És ez bizony – mint a The Insider elemzése is mutatja – nagyon rossz hír.

A cseh parlamenti választások eredményét csak október 4-én, szombaton hozzák nyilvánosságra, de az elemzők máris azt állítják, hogy a választás kimenetelétől függetlenül az ország a Magyarország és Szlovákia által már elfogadott euroszkeptikus irányvonalat fogja követni. Míg a belpolitika számos irányba változhat, a külpolitika várhatóan elfordul Brüsszeltől, és a Moszkva-Peking tengely felé irányul – még akkor is, ha a nyugatbarát koalíció valamilyen módon megőrzi hatalmát.

A csehországi választások előtti utolsó közvélemény-kutatások megerősítették, ami a kampány során már nyilvánvaló volt: Andrej Babiš volt miniszterelnök ANO („Igen”) pártja úgy tűnik, az első helyen végez. Az alkotmány értelmében Petr Pavel elnök, a NATO volt tábornoka köteles felkérni Babišt (vagy egy másik ANO-s politikust) a kormányalakításra. Csehország parlamentáris köztársaság, ami azt jelenti, hogy bár formálisan az elnök jelöli ki a miniszterelnököt, Pavel államfőnek sokkal kevesebb befolyása van a napi politikára, mint a parlament vezetőjének.

A milliárdos miniszterelnök visszatérése

Babiš kritikusai szerint ő úgy akarja irányítani az országot, mint a saját vállalatát. Az Agrofert nevű holdingj az ország egyik legnagyobb cége, és a Forbes jelenleg 3,3 milliárd euróra becsüli vagyonát, ami Csehország hetedik leggazdagabb állampolgárává teszi. Ellenfelei korrupcióval, összeférhetetlenséggel és az uniós támogatásokkal való visszaélésekkel vádolják.

Egy másik vitatott kérdés Babiš euroszkepticizmusa. Az Európai Parlamentben az ANO Orbán Viktor magyar miniszterelnök Fidesz nevű pártjával ül egy csoportban, ami alátámasztja azokat az állításokat, hogy Babiš oroszbarát (bár soha nem volt ismert arról, hogy Oroszországban üzleti tevékenységet folytatna). Ugyanakkor jó kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, ami miatt egyesek néha „cseh Trumpnak” nevezik.

Mindazonáltal Babiš valóban sok oroszbarát és populista narratívát hangoztat. Megígérte, hogy felülvizsgálja az ukrán menekültekre vonatkozó törvényeket (Csehország egy főre vetítve több menekültet fogadott be, mint bármelyik másik EU-tagállam), és leállítja a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatást – ezek a kezdeményezések Robert Fico szlovák miniszterelnök intézkedéseire emlékeztetnek, aki az EU-partnerek ellenében Moszkvát és Pekinget választotta külföldi látogatásai helyszínéül.

Babiš a NATO szerepét is megkérdőjelezte. 2023-as sikertelen elnökválasztási kampánya során a volt miniszterelnök (2017–2021) azt mondta, hogy a szövetség rosszul működik, és azzal érvelt, hogy a cseh haderőt nem kellene Lengyelország segítségére küldeni támadás esetén. Ugyanakkor azt állította, hogy a Cseh Köztársaság védelme a NATO feladata.

Ki csatlakozhat Babišhoz?

A közvélemény-kutatások szerint egyetlen párt sem fog elegendő mandátumot szerezni ahhoz, hogy egyedül kormányozzon, és ez a listavezető ANO-ra is vonatkozik. Ráadásul a jelenlegi Spolu („Együtt”) kormánykoalíció – amely a Polgári Demokraták (ODS), a STAN („Polgármesterek és Függetlenek”) mozgalom és a Kalózpárt összeolvadásából jött létre – úgy tűnik, messze elmarad a többség fenntartásához szükséges 101 mandátumtól. Ez azt jelenti, hogy a következő négy év valószínűleg új partnerek közötti koalíciós tárgyalások időszaka lesz.

Az egyik lehetőség az ANO és az ODS, a jelenlegi miniszterelnök, Petr Fiala pártja közötti megállapodás. Egy ilyen megállapodás valószínűleg megkövetelné Babiš-tól, hogy lemondjon a miniszterelnöki posztról cserébe azért, hogy az ODS eltávolítsa Fialát, ami komoly kompromisszumot jelentene, de lehetővé tenné a külpolitikai irányvonal fenntartását, beleértve az Ukrajna számára nyújtott korlátozott támogatást is.

A közvélemény-kutatások szerint azonban a legvalószínűbb kimenetel az ANO és a jobboldali populisták, a baloldali kommunisták vagy mindkettő közötti koalíció. A szélsőjobboldal fő ereje Tomio Okamura Szabadság és Közvetlen Demokrácia pártja, amely ellenzi Ukrajna támogatását és népszavazást szorgalmaz az EU-ból és a NATO-ból való kilépésről. A pártot azzal vádolják, hogy kapcsolatokat ápol a Kremllel.

Hasonló vádak merültek fel a cseh kommunistákkal szemben is, akik 2021-ben először estek ki a parlamentből. Azóta átnevezték magukat „Elég!” (Stačilo!) mozgalomra, és most már szinte biztos, hogy újra elérik és át is lépik az 5%-os küszöböt. Külpolitikai álláspontjuk szinte megkülönböztethetetlen a nacionalistákétól: ellenzik az Ukrajnának nyújtott támogatást, és pártolják a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről szóló népszavazásokat. Emellett az orosz olaj és gáz importjának újraindítását is szorgalmazzák.

Ha ilyen pártok kerülnek a kormányba, Csehország szinte biztosan olyan euroszkeptikus irányvonalat fog követni, mint Szlovákia Robert Fico és Magyarország Viktor Orbán irányítása alatt. Még ha Andrej Babiš nem is megy el odáig, hogy Moszkvában parolázzon Vlagyimir Putyinnal, az európai szolidaritás tovább gyengülne, és az Ukrajnának nyújtandó segély jóváhagyása még bonyolultabbá válna. Csehország jelenleg Lengyelországgal és a balti államokkal együtt azon európai országok blokkjának tagja, amelyek a legkeményebb vonalat képviselik Oroszországgal szemben. A kommunisták jelenléte bármely kormánykoalícióban szinte biztosan az ellenkező irányba, azaz gyakorlatilag egy oroszbarát tábor felé való elmozdulást jelentené.

Közelebb a Kremlhez

Még ha a választások utáni koalíció ki is zárja a kommunistákat vagy a nacionalistákat – vagy akár mindkét csoportot –, Csehország valószínűleg nem fogja megtartani jelenlegi irányvonalát. Ha Babiš ANO pártja kormányra kerül, várhatóan megváltoztatja a külpolitikát. Az euroszkepticizmus fogja meghatározni a programot, és ezzel együtt a Oroszország és Kína felé való elmozdulást.

Röviden: nem érdemes a választások pozitív kimenetelére számítani. A kérdés csupán az, hogy mennyire fordulnak rosszra az állapotok.

A keleti fordulat ugyanolyan elkerülhetetlen, mint az ANO első helyezése. Azok számára, akik nem szeretnék, ha az új cseh miniszterelnök a soron következő négy évben gyakori vendég lenne a Kremlben, az egyetlen remény az, hogy Babiš üzleti érdekei közelebb hozzák őt Donald Trumphoz, mint Vlagyimir Putyinhoz – és természetesen az, hogy az amerikai elnök álláspontja már véglegesen alakuljon ki, mire az új kormány hatalomra kerül Prágában.

Mindenesetre Csehország jobbat érdemelne, mint Andrej Babiš. Bár mondjuk ugyanez elmondható Szlovákiáról és Magyarországról is. A jelenlegi helyzet megoldása érdekében javaslom a Prágában már többször bevált defenesztrációt, és nem lenne rossz ötlet, hogy a következő választáson induljon infanteriszt Jozef Svejk és Otto Katz tábori lelkész is. Akármelyik győz, a nép jobban jár, mint most.

 

Szele Tamás