Ha a szovjet – nem az orosz! – történelem ismerőinek déja vu-érzése van attól, ami jelenleg Washingtonban történik, az egyáltalán nem a véletlen műve. Trump most kezdett bele azokba a tisztogatásokba, amikbe Sztálin annak idején. Ez még nem a Nagy Terror, ez még csak a Kicsi, a „csisztka”, a tisztogatás, most még csak az államigazgatás tagjaira csap le az elnöki bosszúvágy és rosszindulat, de minden adott ahhoz, hogy elharapózzon az őrület, és bárki veszélybe kerülhessen. Lássuk, mit mond erről a The Insider tanulmánya.

Donald Trump kormánya több, legalábbis botrányosnak nevezhető büntetőeljárást indított az elnök ismert kritikusai ellen, sőt, tisztogatást hajtott végre a szövetségi ügyészség és az FBI belső köreiben is. Trump maga többször követelte ellenfelei üldözését, és további eljárásokkal fenyegeti azokat, akiket saját peres ügyeiért és a „baloldali terrorizmus” finanszírozásáért felelősnek tart. Néhány ilyen ügy máris hangos lemondásokhoz vezetett olyan hivatásos ügyészek részéről, akik ezeket politikailag motiváltnak nevezték.

A 2024-es elnökválasztási kampány során Donald Trump megígérte ellenfeleinek, hogy „megtorlásra” számíthatnak, és kijelentette, hogy teljes joggal üldözheti politikai ellenlábasait. Célpontként Trump többször említette a demokrata politikusokat és azokat az ügyészeket, akik büntetőügyeival foglalkoztak, mivel előítéletességgel vádolta őket.

Szövetségesei még választási győzelme előtt elkezdték összeállítani ellenségeinek koholt listáit – a hűtlen republikánusoktól a „mély állam” tisztviselőin át, a Pentagon alkalmazottaiig és a katonákig.

Elnöki beiktatása után nem sokkal elindította a tömeges tisztogatásokat az Igazságügyi Minisztériumban és az FBI-nál. Elbocsátották azokat a hivatásos ügyészeket és nyomozókat, akik nemcsak vizsgálatokat folytattak Trump ellen, hanem a 2021. január 6-i Capitolium-ostrommal kapcsolatos ügyeken is dolgoztak. Az ostrom résztvevőinek, több mint 1600 embernek, az elnök megkegyelmezett új hivatali idejének első napján.

Szeptemberben Trump közzétett egy bejegyzést a Truth Social közösségi oldalon, amelyben nyíltan felszólította Pam Bondi főügyészt, hogy indítson büntetőeljárást James Comey volt FBI-igazgató, Letitia James New York-i főügyész és Adam Schiff demokrata szenátor ellen. Ahogyan a sajtó hamarosan megtudta, a bejegyzés véletlenül került nyilvánosságra: Trump személyes üzenetben akarta elküldeni az ügyésznek.

James Comey

A bejegyzés közzététele után mindössze négy nappal az Igazságügyi Minisztérium hivatalosan vádat emelt James Comey ellen. Részben neki köszönhető, hogy Donald Trumpot 2016-ban elnöknek választották: egy héttel a választások előtt Comey úgy döntött, hogy újraindítja a Hillary Clinton elleni nyomozást, ami jelentősen csökkentette a népszerűségét.

Trump azonban nem bocsátotta meg Comeynek, hogy elutasította a választási kampánya folyamán Oroszországgal fenntartott kapcsolataira vonatkozó nyomozás lezárását. 2017 májusában Comey-t elbocsátották, így ő lett a második FBI-igazgató az Egyesült Államok történetében, akit elnöki döntéssel mentettek fel tisztségéből.

2025 szeptemberében a Trump-adminisztráció vádat emelt James Comey ellen, mert állítólag hamis tanúvallomást tett a Kongresszus előtt. A nyomozás szerint a 2017-es szenátusi meghallgatáson Comey hazudott, amikor azt állította, hogy nem adott át semmilyen titkos információt a sajtónak, és nem adott erre utasítást beosztottjainak, pedig állítólag éppen ő szivárogtatta ki az újságíróknak az információkat a Hillary Clintonnal és Donald Trump választási kampányával kapcsolatos nyomozásról. De az ügyre vonatkozó ötéves elévülési idő lejárt. Ezért Comeyt hivatalosan azzal vádolták meg, hogy 2020-ban a szenátus igazságügyi bizottsága előtt eskü alatt hazudott, amikor azt állította, hogy 2017-ben nem utasította beosztottjait, hogy „szivárogtassák ki” az információkat a médiának. Ráadásul a nyomozás alig ért véget a következő elévülési idő lejártára (2020-tól számítva) – a vádakat Comey ellen szó szerint öt nappal „záróra előtt” emelték, az utolsó pillanatban.

A Comey elleni nyomozást Virginia keleti körzetének szövetségi ügyészsége folytatta, amelyet Trump által kinevezett ügyész, Eric Siebert vezetett. Miután megvizsgálta az összes bizonyítékot, ellenezte az ügy megindítását, és nem sokkal később bejelentette lemondását. Ekkor Trump közölte, hogy Siebertet elbocsátja, és helyére korábbi ügyvédjét, Lindsay Halligant nevezte ki, aki nem rendelkezett semmiféle tapasztalattal az ügyészség területén. Képesítésének hiányát lojalitásával kompenzálta, személyesen aláírva a Comey ellen benyújtott vádiratot.

Pár héttel korábban az Igazságügyi Minisztérium elbocsátotta James Comey lányát, Maureen-t is, aki büntetőügyeket vezetett a pedofil pénzember Jeffrey Epstein és a rapper Sean Combs, ismertebb nevén P. Diddy ellen. Utóbbit 50 hónapos börtönbüntetésre ítélték prostitúció szervezése miatt, és már beadta kegyelmi kérvényét Trumphoz. Nem sokkal ezután kilépett az Igazságügyi Minisztériumtól Comey veje, Troy Edwards is. Körülbelül ugyanakkor bocsátották el azt az FBI-ügynököt is, aki megtagadta, hogy kamerák előtt kísérje Comeyt a bíróság épületébe.

Comey maga nem ismerte el bűnösségét, és két kérelmet is benyújtott a bírósághoz, hogy ejtsék ellene a vádakat. Több mint száz volt igazságügyi minisztériumi alkalmazott is kiállt Comey mellett, és petíciót nyújtottak be a büntetőügy lezárása érdekében, mert szerintük az nem egyéb, mint átpolitizált, koncpciós eljárás. Köztük van Barack Obama volt főügyésze, Eric Holder, és George W. Bush volt főügyésze, Peter Keisler.

Az FBI volt igazgatójának tárgyalását előzetesen 2026. január 5-re tűzték ki.

Letitia James

Hasonló forgatókönyv szerint alakult a Demokrata Párt képviselője, New York állam főügyésze, Letitia James ellen indított nyomozás is. Az ő irodája kezdeményezte 2019-ben a Trump ellen indított nyomozást, és polgári pert indított az elnök és a Trump Organisation cégei ellen. Letitia James azzal vádolta őket, hogy alulbecsülték vagyonuk értékét az adófizetéskor, és túlbecsülték azt, amikor hitelek felvételekor biztosítékként használták. 2024-ben a bíróság bűnösnek találta Trumpot csalás vádjában, 355 millió dolláros bírságot szabott ki rá, és három évre eltiltotta az üzleti tevékenységtől New Yorkban.

Bill Pulte, a Trump által kinevezett szövetségi lakásfinanszírozási ügynökség vezetője még 2025 áprilisában bejelentette, hogy információt továbbított az Igazságügyi Minisztériumnak James és Adam Schiff kaliforniai demokrata szenátor lehetséges jelzáloghitel-csalásáról.

Pulte szerint James a jelzáloghitel-kérelemben íházát lakóhelyeként jelölte meg, pedig valójában azt bérbe adta.

Azonban, ahogy az újságírók kiderítették, ebben a házban nem bérlők laktak, hanem James unokahúga. Sőt, maga a főügyész is időnként ott lakik. Maga a jelzáloghitel-szerződés, amelyet James aláírt, nem tiltja a ház bérbeadását, és lehetővé teszi, hogy ne lakjon benne állandó jelleggel.

Sőt, a sajtó azt is kiderítette, hogy hasonló módon kaptak jelzálogkölcsönt Pulte szülei és Trump adminisztrációjának több tagja is – a munkaügyi és közlekedési miniszterek, valamint a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője. Vagyis ez a gyakorlat nem nevezhető egyértelműen illegálisnak, a republikánusok sem vetik meg. De a demokrata politikust üldözik miatta, ami miatt igenis lehet az ügy politikai hátteréről beszélni.

A Letitia James elleni nyomozást ugyanaz a szövetségi ügyészségi hivatal folytatta, amely James Comey ellen is fellépett. Akárcsak az FBI volt vezetőjének esetében, az akkori irodavezető, Eric Siebert James cselekedeteiben sem látott okot vádemelésre. Elizabeth Yousis, aki a James elleni nyomozást vezette, szintén elutasította a büntetőeljárás megindítását. Miután megtagadta a büntetőeljárás megindítását, elbocsátották helyettesével együtt.

Október 9-én Letitia James ellen mégis vádat emeltek jelzáloghitel-csalás és a pénzügyi szabályozó hatóság állítólagos félrevezetése miatt. A bíróságon nem ismerte el bűnösségét, de ha az esküdtszék egyetért a vád érveivel, akár 30 év börtönbüntetés is várhat rá.

John Bolton

Egy héttel azután, hogy hivatalosan vádat emeltek Letitia James ellen hivatalosan is eljárást indítottak Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton ellen. Bolton hét hónapig töltötte be ezt a tisztséget Trump első ciklusa alatt, majd távozott, mert nem értett egyet az elnök politikájával. Később Bolton többször is megvádolta Trumpot az Egyesült Államok befolyásának és a szövetségesekkel való kapcsolatainak aláásásával, valamint az Oroszországgal és Kínával szembeni nem kellőképpen kemény fellépéssel.

2020 nyarán John Bolton közzétette emlékiratait, amelyekben többek között finoman szólva is kritikus véleményt fogalmazott meg Donald Trumpról. Például azt írta, hogy Trump egy alkalommal megkérdezte tőle, Finnország Oroszországhoz tartozik-e. Akkor az Igazságügyi Minisztérium megpróbálta elérni a könyv példányainak elkobzását, arra hivatkozva, hogy Bolton annak írásakor titkos információkat használt fel. Joe Biden kormánya visszavonta ezt a vádat, de a volt elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával kapcsolatos nyomozás folytatódott.

Trump hatalomba való visszatérése után Bolton elvesztette a titkos információkhoz való hozzáférését és a védelmet, amelyet az Irán részéről érkező fenyegetések miatt biztosítottak számára. 2025. augusztus 22-én az FBI ügynökei házkutatást tartottak otthonában, október 16-án pedig kiderült, hogy Bolton ellen tíz pontban emeltek vádat titkos információk illegális tárolása, valamint nyolc pontban azok továbbadása miatt. Mindegyik vádpontért legalább 10 év börtönbüntetés szabható ki rá.

Az Antifa és Soros György

A neves konzervatív aktivista, Charlie Kirk meggyilkolása és az ICE bevándorlási rendőrség texasi központjának megtámadása után, amelynek eredményeként két bevándorló meghalt, Trump elsősorban a baloldalt és annak „gyűlöletkeltő retorikáját” tette felelőssé az eseményekért. A támadók azonban mindkét esetben magányos fegyveresek voltak, és a nyomozás nem talált semmilyen kapcsolatot szervezett csoportokkal.

Ez nem akadályozta meg az elnököt abban, hogy szeptember 22-én aláírjon egy rendeletet, amelyben terrorista szervezetnek nyilvánította az Antifa baloldali mozgalmat. A szakértők akkor kritizálták ezt a döntést, mivel az Antifa számos különböző csoport és mozgalom összefoglaló neve, és nem egy egységes szervezet. Ráadásul az Egyesült Államokban jogilag csak nemzetközi szintű csoportokat lehet terrorista szervezetté nyilvánítani.

Trump jóváhagyta a terrorizmus elleni küzdelem új stratégiáját (NSPM-7) is. Ez a stratégia felhatalmazza a bűnüldöző hatóságokat a terrorizmussal és a politikai erőszakkal kapcsolatos szervezetek elleni küzdelemre. Az ilyen szervezetek jellemzői között megemlítik az „amerikaiellenes, antikapitalista és keresztényellenes” nézeteket, a „migráció, faj és nem” területén megnyilvánuló szélsőségességet, valamint a „család, vallás és erkölcs” hagyományos nézetével szembeni ellenvéleményt. Nem meglepő, hogy sok jogvédő úgy véli, hogy az ilyen megfogalmazások felhasználhatóak az elnök politikai ellenzéke elleni fellépésre.

Az elnök azt is kijelentette, hogy kormánya fellép azok ellen, akik ilyen szervezeteket finanszíroznak. Most számos civil szervezet képviselői attól tartanak, hogy az elnöki adminisztráció célpontjává válhatnak, ami megnehezíti munkájukat. Már most tudni lehet, hogy az adóhatóság vizsgálatot indít a Demokrata Párt támogatói ellen.

Az úgynevezett „terroristák” támogatói között Trump többször említette a milliárdos Soros Györgyöt és az ő Open Society nevű civil szervezetét. Mindazonáltal sem az amerikai elnök, sem az adminisztráció tagjai nem mutattak be semmilyen bizonyítékot Soros terrorista kapcsolataira vonatkozóan. Ehelyett azzal vádolták a milliárdos üzletembert, hogy ő finanszírozta az No Kings címmel megrendezett Trump-ellenes tüntetéseket, amelyek október végén több millió embert mozgósítottak, és az ország történelmének legnagyobb tüntetésévé váltak.

Trump szerint a demonstrálók pénzt kaptak Sorostól, és ez vizsgálatért kiált. De még ha így is volna, ebben az amerikai jog szerint nincs semmi illegális. Ugyanakkor az elnök nem átallott közzétenni a közösségi médiában egy mesterséges intelligenciával generált videót, amelyben repülőgépen száll a megmozdulások fölött, és a tüntetőket ürülékkel teríti be.

Ki lesz a következő?

A következő hónapokban a Trump-adminisztráció nagy valószínűséggel az elnök további kritikusait is vád alá helyezi. Ő maga többször is megnevezte azokat, akiket büntetőjogi eljárás alá kívánnak vonni. Lássuk a névsort.

– Adam Schiff, kaliforniai demokrata szenátor, aki 2019-ben Trump impeachmentjének fő vádlója volt. Ellene már folyik a nyomozás jelzáloghitel-csalás gyanújával, de az ügyészek egyelőre nem látnak okot büntetőeljárás indítására.

– Lisa Cook, a Federal Reserve System igazgatótanácsának tagja. Trump elbocsátotta őt augusztus végén, mivel szintén jelzáloghitel-csalással vádolta. Cook illegálisnak nevezte elbocsátását, és bíróság előtt vitatja azt. Egyelőre megtartja pozícióját, amíg az ügyet a Legfelsőbb Bíróság meg nem vizsgálja.

– Jack Smith különleges ügyész, aki Trump ellen büntetőeljárást indított titkos dokumentumok illegális tárolása és hatalom jogellenes megtartásának kísérlete miatt. Ismert, hogy az adminisztráció nyomozást folytat Smith ellen a Hatch-törvény lehetséges megsértése miatt, amely tiltja a köztisztviselőknek, hogy pozíciójukat politikai célokra használják fel Ugyanakkor a törvény megsértésének büntetése csak állásából való felmentés lehet, és Smith Trump hatalomra kerülése után magától távozott posztjáról.

– Joe Biden elnök és legközelebbi munkatársai. Júniusban Trump kijelentette, hogy Bident le kell tartóztatni árulásért, de a Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntése értelmében a volt elnökök mostantól széles körű bírósági mentességet élveznek. Azonban Biden családtagjai és azok, akik vele dolgoztak a Fehér Házban, szereplőivé válhatnak egy esetleges büntetőügynek. Velük kapcsolatban jelenleg a kongresszusi republikánusok folytatnak nyomozást, akik követelik, hogy a Joe Biden fiának, Hunternek és több tucat másik embernek adott kegyelmet nyilvánítsák törvénytelennek.

– Christopher Ray, az FBI volt igazgatója és Merrick Garland főügyész. Trump őket tartja felelősnek a vele szemben indított büntetőeljárásokért, és őket vádolja republikánus szenátorok lehallgatásával.

– John Brennan, a CIA volt igazgatója. A republikánusok azzal vádolják, hogy hamis tanúvallomást tett a Trump választási kampányának Oroszországgal fenntartott kapcsolataira vonatkozó nyomozásról.

Egy nemrégiben készült felmérés szerint az ameikaiaknak csak 38% ért egyet azzal, hogy az elnök ellenfeleivel szemben indított büntetőeljárások jogilag megalapozottak. Ugyanakkor 52% úgy véli, hogy Trump az igazságügyi minisztériumot politikai boszorkányüldözés céljára használja. Más közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a válaszadók körülbelül 55–60%-a látja a Fehér Ház vezetőjének tetteiben a jogérvényesítő rendszer révén ellenfeleire gyakorolt politikai nyomás jeleit. Ez azonban egyelőre nem akadályozza Trumpot abban, hogy folytassa jogsértéseit.

Kérdés, hogy meddig teheti ezt. Egészen a közelmúltig biztos volt abban a világ, hogy az Amerikai Egyesült Államokat egy elmebetegre is rá lehetne bízni, a fejlett intézményrendszer és az Alkotmány olyan tökéletes, hogy minden potenciális veszélyt elhárítanak. 2016-ban ezt ki is próbálták és kiderült, hogy alábecsültük az emberi ostobaságot, mint fenyegető tényezőt. Valahogy sikerült megszabadulni Trumptól első ciklusa után, de 2024-ben megint győzött, és most már nem ismer irgalmat. Józan észt sem, belátást sem.

Az Egyesült Államok történelme folyamán mostanáig sosem ismerte meg a zsarnokságot és a totális rendszer fogalmát – tehát nem is immúnis rájuk. Nehogy belepusztuljon ebbe a mostani fertőzésbe. Mert már kezd nagyon rosszul kinézni, annyi szent.

 

Szele Tamás