A téves konklúziólevonásnak tökéletes példája a most zajló vakcinázás.
Szerző: Rabbi
Kellemetlen dolog az egy lap életében, ha túl sokat kell foglalkoznia saját magával, mert akkor sok a baj körülötte. Hát, nem tagadom: megint érdekes dolgok történtek, viszont a legnagyobb esély arra van, hogy nem az Ármány lőtte farba a Zónát,
Donald Trump rövid időre megjelent a háromdimenziós és reális világban, közölte, hogy nem áll szándékában tönkretenni a Republikánus Pártot, aminek a republikánusok köszönték szépen, örültek, ellenben azt is közölte, hogy szándékában áll vezetni azt – és ennek már nem örültek
Az alapprobléma – e világ és minden más világ alapproblémája, bár növekvő mértékben – a megalkuvás problémája. Hogy mennyire pacifista az ember, vagy mennyire pacifikus, azaz meddig hajlandó elmenni az engedmények terén.
Mi itt csak bambulunk bele a világba, közben meg a kormány olyan bűvészmutatványt hajtott végre, akkora varázslatot, amekkorára az Ezeregyéjszaka óta nem volt példa – tudniillik egy tollvonással levitte Debrecenbe a budapesti velodromot.
Réges-régi ismerőst veszünk ma elő, drága, öreg barátot – mindenesetre tényleg sok pénzünkbe került már, magam is írtam az ügyről, előbb három éve, aztán két éve, az egyik írás a Zóna törölt anyagai közé került, a másikból viszont rekonstruálható a
Vagy rémvélemény, ha már hír nem lehet. Dilettáns okoskodás.
Ma kicsit megmutatom, hogyan is működik a magyar sajtó, pontosabban azt mutatom meg, hogyan nem működik. Hol van az a bizonyos társadalmi üvegplafon, amibe most nem a hölgyek, hanem a sajtó munkatársai ütköznek bele és vajon miért létezik egyáltalán?
Hogy a végén kezdjem: nagyon, de nagyon rossz ötletnek találom a 2006-os események megfilmesítését, bármely mozgóképes műfajban. Ez tipikusan olyan téma, amiből jól nem lehet kijönni, sikeres csak oly módon lehet, hogy azt a stáb minden tagja megbánja, lehet, utólag
Most kicsit komolyabb témáról lesz szó, nem lesz rövid az írás, sőt, jogászkodni is fogunk, előre szólok: akinek nem kenyere az ilyesmi, itt hagyja abba az olvasást és ne hozzászólásban panaszkodjon, hogy „túl hosszú”, „nekem erre nincs időm, mondd el