Szele Tamás: Kisokos oltáshoz

Hogy rövid legyek: ma megkaptam az első oltásomat, ennek alkalmából próbálnék egy kisokost írni a nagyközönség számára tapasztalataim alapján, leginkább azzal a szándékkal, hogy eloszlassak mindenféle félelmet, félreértést és burjánzó városi legendát. Épp ezért ez nem lesz hosszú írás, de legalább bonyolult sem.

Első tanács: ne tessenek félni, mert nincs mitől. A terjengő legendák és az általános járványhelyzet ugyan a legjózanabb embert is kissé nyugtalaníthatják, de az oltással kapcsolatban én csak a lehető legkellemesebb tapasztalatokról számolhatok be. Már amennyire egy oltás kellemes lehet – nyilván jobban éreztem volna magamat egy kerti partyn, de nem arra hívtak meg, hanem vakcinázásra. Party majd máskor lesz.

Alapvetően mindenki akkor jár a legjobban, ha minél gyorsabban túlesünk a procedúrán és jöhet a következő páciens. Az oltás nem világnézet vagy politikai pártállás kérdése: az elfogadása sem az.

Egészségügyi beavatkozás, értünk van, nem ellenünk.

És mondom: ahhoz képest, mekkora felhajtást csapnak körülötte, tényleg semmiség.

Essünk túl rajta és kész.