Szele Tamás: A Remeszlo-ügy

Kérem, én ehhez az ügyhöz érzésem szerint túl korán nyúlok, az a véleményem, hogy a részleteknek még a negyedét sem ismerjük, de kénytelen vagyok mégis bemutatni a derék, besúgó Remeszlo polgártársat, mert a nemrégiben tapasztalt megnyilvánulásai alapján akadtak – még a magyar külpolitikai sajtószakmából is – akik posztjaiból egyenesen Putyin bukását következtették ki.

Erről nézetem szerint szó sincs, ellenben valami nagyon büdös matéria bugyborog ebben az üstben, meg is értem, hogy a kollégáknak sincs túl nagy kedve a mélyén kotorászni, de valaki meg kell tegye ezt is, és akkor már vállalom, hogy én leszek az illető. Először is bemutatom a Meduza és a Moscow Times nyomán, mi történt eddig, aztán megpróbálok levonni valamilyen következtetést. Megjegyzéseimet szokás szerint a bekezdések végén, csillag alatt lehet majd megtalálni.

Ilja Remeszlo orosz ultrakormánypárti blogger, aki több évet szentelt Alekszej Navalnij elleni személyes harcának, és aki a Navalnij-alapítvány adományokkal történő álllítólagos „csalásainak” büntetőügyében a feljelentő volt, március 17-én este Telegram-csatornáján terjedelmes posztot tett közzé, amelyben élesen bírálta Vlagyimir Putyint.

A posztban Remeszlo felsorolja az okokat, amiért már nem támogatja Putyint. A blogger az Ukrajnával folytatott háborút „abszolút zsákutcának” nevezte, és kiemelte, hogy az nagy károkat okozott Oroszország gazdaságának. Kérdései voltak az oroszországi internet- és médiaszabadsággal kapcsolatban is. Mint írta:

„A sors iróniája, hogy 2017-ben én voltam az, aki egy médiafórumon kérdést tettem fel Putyinnak az oroszországi internet fejlesztésének jövőjéről. Putyin akkor azt válaszolta nekem, hogy nem a kínai utat fogjuk követni – és hazudott.”

A blogger másik állítása Putyin kormányzati időszakára vonatkozik.

„Úgy tűnik, Putyin azt tervezi, hogy legalább 150 évig marad a trónon. Mint tudjuk, az abszolút hatalom abszolút módon korrumpál - de mi van, ha még ha végtelen is?” – tűnődött Remeszlo. A továbbiakban azt írta, hogy Putyin „nem tiszteli a választóit, és nem akarja meghallgatni őket”. Remeszlo „cirkusznak” nevezi az elnökkel való „Közvetlen vonal” című évente megrendezett tévéműsort.

A poszt ezekkel a szavakkal zárul:

„Vlagyimir Putyin nem legitim elnök. Vlagyimir Putyinnak le kellene mondania, és háborús bűnösként és tolvajként bíróság elé kellene állítani.”*

*Itt álljunk meg egy pillanatra. Remeszlo fentebb említett állításai mind szóról szóra igazak, sőt, a helyzet még ennél is sokkal rosszabb, ez minden orosz állampolgár és a legtöbb nyugati elemző előtt világos, de miért pont most és miért pont ez az ultralojális ember kiáltja világgá? Az általam olvasott, egyelőre még nem túl sok hitelesnek tűnő elemzés egyikének sincs egyetlen jó szava sem Remeszlóról, majd mindjárt meg is tetszenek látni, miért. Kizárt dolog, hogy ez a gazember hirtelen megvilágosodott és megtért volna.

Ezt követően írt egy újabb bejegyzést, amely szerint a posztjára kapott fő reakció az volt, hogy megkérdezték, vajon meghackelték-e a fiókját. Közölte, hogy nem hackelték meg, és azt mondta, hogy „reggelig gondolkodni fog még azon, amit írt”. Ezt követte egy másik poszt, amelyben Remeszlo egy újabb indokot említett, ami miatt nem támogatja Putyint. Ezt úgy fogalmazta meg, hogy „Putyin egy őrült, akinek eszét vette a luxus iránti, minden határon túli beteges vágyakozás”.*

*Megint igaz, de megint csak felvetődik a kérdés, hogy most tetszett rájönni? Ej, de sok esze vagyon az úrnak!

Remeszlo az ist írta, hogy Putyin számára minden adott ahhoz, hogy a lehető legjobbá tegye az oroszországi emberek életét, de ő „a saját maga és barátai meggazdagodásának görbe útjára lépett”.

Az FBK (Navalnij alapítványa) először felvetette, hogy Ilja Remeszlo tevékenysége „a választásokra való bemelegítés” lehet. „Reggel be fogja jelenteni, hogy az „Új Emberek” párt jelöli az Állami Dumába. Vagy a Közvetlen Demokrácia Pártja.„ – írta Leonyid Volkov, az FBK politikai projektjeinek vezetője, megjegyezve, hogy Remeszlo „soha semmit nem tesz ingyen és alapos felhatalmazás nélkül”.*

*Ez olyan pontos jellemzés, amilyen rövid, jegyezzük is meg.

Reggel azonban Remeszlo folytatta a Putyint bíráló posztok és képek közzétételét. Például eltűnődött az Oroszország által elfoglalt ukrajnai területek sorsán: „És mi a haszna ebből egy egyszerű orosz állampolgárnak? Mindent elpusztítottak. Területeket kaptunk, amelyeknek több milliárd dollárba” fog kerülni az újjáépítése. Miféle értékük lehet? Gondoljunk bele”. Az egyik megszólalásában azt is írta, hogy Putyin „évről évre egyre gyengébb és gyengébb”, mert fél a versenytől, és emiatt „már 2026-ban elveszíti a hatalmat”. Remeszlo mindazonáltal jelezte, hogy Oroszországban marad, nem készül emigrálni.

„Oké, ma reggel még érdekesebb lett a dolog. Remeszlo azt állítja, hogy Oroszországban marad. A »kijózanodott, bocsánatot kért és törölte« lehetőség nem valósult meg” – írta Leonyid Volkov (a Navalnij-féle Korrupcióellenes Alapítvány egyik, emigrációban élő vezetője). Azt sugallta, hogy Remeszlo „megőrült, és börtönbe fogják zárni”. „Lehet, hogy hazudik arról, hogy Oroszországban van – vagy megszökött a büntetés-végrehajtás elől, és a szökését készíti elő. Nem fogjuk hagyni, hogy Európába meneküljön” – tette hozzá az emigráns Volkov.*

*Nos, igen, pont neki és az alapítványuk tagjainak vannak a legrosszabb tapasztalataik Remeszlóval. Elsőre különben én is azt gondoltam, hogy egyszerűen az orosz néplélek és a vodka találkoztak Remeszlo tudatának mélyrétegeiben, és hát nem lehet mindenki Medvegyev, aki csak putyinistára képes inni magát – de látjuk, nem erről van szó.

Vlagyimir Szolovjov televíziós műsorvezető és propagandista Ilja Remeszlo posztjaira reagálva azzal érvelt, hogy egyesek „nem bírják idegekkel” a háborús légkört, a feszültséget, „elpattan náluk egy húr” és „mások narratíváit kezdik terjeszteni”. „Sokan közülük olyanok, akiket nem is nevezhetnénk komolyan a hatalom útitársainak. Aztán hirtelen, amikor úgy tűnik számukra, hogy nem jött össze, amit szerettek volna, átállnak a másik táborba. Ez mindig is így volt – ezek a szökevény útitársak, akik úgy döntöttek, hogy most már másokat szolgálnak” – mondta Szolovjov.

Maga Remeszlo az „Agentsztvo” című híroldalnak március 18-án reggel adott interjújában azt mondta, hogy „készen áll az események bármilyen fordulatára”, és nem tervezi, hogy elhagyja Oroszországot, hacsak nem fenyegeti veszély a családját. Mint jelezte:

„Ítélkezni fognak fölöttem? Nos, próbáljanak meg ítélkezni. Én is sok érdekes dolgot tudok elmondani a tárgyaláson.”*

*Szép öcsém, azt meg honnan veszed, hogy nyílt lesz az a te tárgyalásod? Vagy akár azt is, hogy elélsz addig ezen a fehér világon, és nem esel ki egy magas ablakon?

Remeszlo bízik abban, hogy posztjai elérik Putyint. Mint hozzátette:

„Elvileg, hiszen okos ember, biztos vagyok benne, hogy ha megmutatják neki a vallomásomat, mert jól ismernek a közigazgatásban és a bűnüldöző szerveknél, megértéssel fogja fogadni, amit írtam. Ha pedig nem túl okos ember, akkor úgy vélem, hogy ha így mennek tovább a dolgok, akkor még idén megváltozhat Oroszország vezetése.”

*Bátor szavak, vagy inkább merészek: de nem mindegy, ki mondja őket.

Lássuk tehát, kicsoda ez az Ilja Remeszlo?

„Jogásznak”, „nyomozónak” és „törvénytisztelő állampolgárnak” nevezi magát. A 42 éves Remeszlo az elmúlt években a Navalnij (és főbb társai) elleni harcra építette a közvéleményben kialakult képét, és ezt már jóval a háború előtt elkezdte. Már nagyon korán elkezdte kritizálni Navalnijt, majd többször írt feljelentéseket róla és társairól különböző ügynökségeknek (például hozzájárult a Navalnij csapata által indított „Okos Szavazás” weboldal blokkolásához).

2022. február 22-én – azaz másfél nappal az ukrajnai orosz invázió kezdete előtt – Remeszlo a vád tanújaként jelent meg Navalnij tárgyalásán, amely a Vlagyimir környéki Pokrov-telepen zajlott. A politikust egy csalási ügyben vádolták meg a 2017-es elnökválasztási kampányához nyújtott adományok miatt. A nyomozás szerint Navalnij „más személyekkel” együtt több mint 356 millió rubelt költött az összesen 588 milliónyi adományból személyes célokra – ingatlanvásárlásra, anyagi javakra és kiadások, köztük külföldi nyaralások költségeinek fedezésére.

Az ügyet, mint maga Remeszlo írta, éppen az ő feljelentése alapján indították el. A Meduzának adott akkori nyilatkozatában kifejtette, hogy fél évvel korábban bejelentést tett a Nyomozó Bizottságnak, a főügyészségnek és a Szövetségi Adószolgálatnak arról, hogy Navalnij elsikkasztotta a neki küldött adományokat. Az ügy aktájában szereplő egyik áldozat Mihail Kosztyenko nyugdíjas volt, aki először adományt küldött Navalnijnka, majd pert indított ellene. Navalnij tárgyalásán Kosztyenkót videokapcsolaton keresztül hallgatták ki, és ő azt mondta, hogy nincsenek követelései Navalnijjal szemben, és hogy a nyilatkozatot nem ő, hanem az ügyvédje, Ilja Remeszlo írta.*

*Ripőköt látunk, besúgót, provokátort, feljelentőt. Az esete már csak azért sem lehet jele Putyin bukásának, mert ugyan igen sok rosszat el lehet mondani a mai orosz uralkodó osztályról, de egy ennyire kicsinyes gazembert komoly tervekhez nem használnának fel. A piramis csúcsán nála jóval nagyobb, grandiózus gazemberek ülnek. Nem csak a sasok, a dögkeselyűk sem kapkodnak legyek után, és nem is küldik őket maguk helyett vadászni.

Navalnij csapata, amely részletesen tudósított a tárgyalásról, megvizsgálta Ilja Remeszlo banki tranzakcióit, és kiderítette, hogy évente mintegy 10 millió rubelt kap három jogi személytől, amelyek Konsztantyin Kosztyinhoz, a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány igazgatójához, az elnöki adminisztráció belpolitikai osztályának korábbi vezetőjéhez kötődnek. Az FBK Kosztint a Kreml egyik megbízottjának nevezi a Navalnij elleni harcban, amelynek részeként az AP „fekete kasszájából” származó pénzt éveken át ellenzékellenes Telegram-csatornák, hamisítványok, lejárató kampányok létrehozására használták.

Remeszlo az X közösségi hálózaton is rendelkezik fiókkal. Az ottani utolsó bejegyzése 2025. december 24-én kelt (ebben arra buzdít, hogy iratkozzanak fel Telegram-csatornájára), hozzá csatolva pedig egy tweet található, amely egy ifjabb Szergej Bodrov színésszel készült videóinterjú részletét tartalmazza a következő kísérő idézettel: „A háború alatt nem lehet rosszat mondani a mieinkről. Soha. Még akkor sem, ha tévednek.” Remeszlo ezt a következő kommentárral látta el: „Az alacsony társadalmi felelősséggel rendelkező művészeknek és más lelkiismeretes homoszexuálisoknak”.*

*Ez az „alacsony társadalmi felelősség” egy speciális orosz (egyébként jogi) kifejezés és ebben az esetben kacifántos sértés.

Nos jó, de ezek után mi történt emberünkkel? Bevitték a Lubjanka térre? Vagy a lefortovói előzetesbe, esetleg már a Matrosszkaja Tyisina börtönben ül, az általa feljelentett Navalnij valamikori cellájában, útban a Sarkkör szögesdróttal körülvett üdülőtelepe felé? Mi jutott neki, tea vagy ablak? Esetleg a Moszkva folyó fenekén álldogál, divatos betoncsizmákban és a világ hívságairól mereng?

Egyik sem.

Egy szentpétervári pszichiátriai kórházba került. Erről egy másik háborúpárti blogger, Alekszandr Kartavih tájékoztatott. Remeszlót március 19-én este szállították be az I. I. Szkvorcov-Sztyepanov nevét viselő 3. számú városi pszichiátriai kórházba – közölték a „kórházból közvetlenül” származó információk alapján. A Baza adatai szerint a Putyint bíráló bloggert a 16. osztályon ápolják, amely olyan férfiak kezelésére specializálódott, akiknél először jelentkeztek a pszichotikus zavar tünetei.

A csatorna megjegyzi, hogy az osztályon azokat a betegeket ápolják, akiknél téveszmék, gondolkodási zavarok és összefüggéstelen beszéd jelentkeznek. A Remeszlo kórházi kezeléséről szóló információt a „Fontanka” is megerősíti. A klinika információs osztályán a lap riporterének azt mondták, hogy a bloggerrel teljesen azonos nevű betegnek szombaton és szerdán lehet csomagot küldeni. Alekszandr Pljuscsev újságíró, aki március 18-án felvette a Remeslóval készített interjút, közölte, hogy az illető nem válaszolt a csütörtök reggel elküldött üzenetekre, „sőt, meg sem nézte őket”, és a WhatsApp-on érkező hívásokat is figyelmen kívül hagyta. Eközben a Pljuscsevnek adott interjúban Remeszlo többek között elmondta, hogy nem szándékozik elhagyni Oroszországot.

Pljuscsov véleménye szerint amennyiben a Z-blogger kórházi kezeléséről szóló hírek beigazolódnak, az a hatóságok számára a „leghatékonyabb válságkezelés” lesz. „Bár amit Remeszlo az interjúban mond, egyáltalán nem tűnik téveszmének” – írta.

Kérem, ennyit tudunk eddig, most gondolkodjunk egy kicsit.

Remeszlónak lehet ugyan valódi idegösszeomlása, be is rúghatott, de a Putyint bíráló szövege túl racionális ehhez. Akinek lelki gondjai vannak vagy részeg, az nem racionális, hanem érzelmi alapon érvel. Másfelől meg Remeszlo lélek híján valószínűleg immúnis az ilyen jellegű problémákra és a lelkiismeret-furdalásra egyaránt.

Vagy tud valamit, amit mi nem?

Kizárt dolog. Ha Putyin trónja valóban inogna, azt először is a gazdasági hírekből vennénk észre, de ilyesminek nyoma sincs. Oroszországban van probléma és van társadalmi feszültség, de más miatt, ez pedig az internet befolyásolása. Ha Remeszlo valamitől kiborult, csak ettől lehetett, de már így is dühöng a fél ország: a nagyvárosokban alig van mobil internet, ugyanis most blokkolják végleg a Telegramot, és az illetékes hatóságnak, vagyis a Roszkomnadzornak minden erőforrása sokszorosan le van terhelve.

Maguk a Z-bloggerek is lázadoznak – ilyen volt Remeszlo is – hiszen ha nincs Telegram, ők éhen halnak, az állami üzenőszoftver- és közösségi oldal-pótlékon, a Maxon soha nem lesz forgalmuk, nem is ilyesmire találták ki, sőt, majdnem teljesen működésképtelen, egy félresikerült Messenger-koppintásnak tűnik. Emiatt éppen „kerülhetett volna idegállapotba”, de ha eddig tudta fegyelmezni magát, most miért nem volt képes rá?

Két magyarázat kínálkozik. Az első az orosz Védelmi Minisztériumtól származik, tehát legyünk vele óvatosak. Eszerint – nem újdonság – a Z-bloggerek is mélyen érintettek a mindent átható orosz korrupcióban. Ilyen, tehát valószínűleg gazdasági ügyben indult volna eljárás Remeszlo ellen, legalábbis egy hivatalos körökhöz közel álló Telegram-csatorna szerint. Azt írják:

„Ilja Remeszlo az ellene indított előzetes vizsgálat kezdete után vált „ellenzékivé”

A vizsgálat még azelőtt megkezdődött, hogy a közismert besúgó és kormánypárti aktivista hirtelen nyilvánosan elítélte Vlagyimir Putyint és az ukrajnai háborút – közölte a „Szlovo Zascsitye”-vel az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának egy forrása. A forrás nem pontosította, hogy pontosan melyik cikkely alapján folyik a vizsgálat.

Ahogyan a „SZ” forrása feltételezte, Remeszlo szándékosan tett egy sor háborúellenes kijelentést, hogy a jövőbeni üldözését politikai ügyként mutathassa be.

„Úgy tűnik, gyorsan megpróbálja magát a rezsim áldozatának beállítani” – véli a Védelmi Minisztériumban dolgozó forrás.

Az „SZ” tudósítója felvette a kapcsolatot Ilja Remeszlóval, és megkérdezte tőle, valóban folyik-e ellene vizsgálat, és nem félti-e a biztonságát, miután sértő kijelentéseket tett Vlagyimir Putyinról és az ukrajnai háborúról. Remeszlo röviden így válaszolt: Aki bebörtönöz, az emlékművet állít nekem. Köszönöm.”

A második megoldás ennél valószínűbb. Arról van szó, hogy az orosz társadalmat teljesen átszövi a Telegram, nem csak a sajtót, médiát, de a gazdaságot is, sőt, a katonai kommunikáció nagy része szintén ezen fut. Kis- és középvállalkozások százezrei mennek most csődbe, emberek sokaságára vár nyomor, Moszkvában és Péterváron már taxit hívni sem lehet, elbocsátják az ételfutárokat, de az adminisztrátorokat is, nincs többé home office, mert nincs online érintkezés... és már szerveződnek emiatt a tüntetések. Amelyek piszok nagynak ígérkeznek, ezek viszont talán már megingathatják Putyin hatalmát. A kormányzat vonalas telefonokat használ (náluk még megvannak), a hétköznapi emberek meg alig tudnak kommunikálni. A Lubjanka tér egyik fő problémája most az, hogy miképpen lehetne elkapni a tüntetések szervezőit.

Mondjuk úgy, hogy beküldünk közéjük egy tapasztalt provokátort, aki egyébként kiváló besúgó és érdemes feljelentő is. Nem zárjuk börtönbe, de az elmegyógyintézetbe beutaljuk, hadd legyen belőle mártír, akiben megbíznak. Aztán, ha majd kiderül, kik a főkolomposok, ledobja a báránybőrt és farkasként feljelenti őket. A jellemtelensége megvan hozzá, a tapasztalata szintén, bizonyított ezen a téren, hétpróbás gazember.

Aztán minél többen ülnek fel neki, annál több embert lehet lecsukni, szóval tiszta haszon, ha az esete komoly nyilvánosságot kap.

Én ezt a verziót találnám a legvalószínűbbnek – és nem tartok attól, hogy ártatlant vádolok meg, hiszen a fentiekből kiderül, hogy Remeszlo tán még gyermekkorában sem volt ártatlan.

Nem érdemes túlgondolni az esetet és nem érdemes túl messzire menő következtetéseket levonni belőle. Remeszlo nem hős, nem lázadó és nem megtért bárány, hanem briganti, mint egész életében volt és lesz is.

Ennyi az egész.

Szele Tamás