
Szele Tamás: A Trump-ebola
Azzal kell kezdenem, hogy nincs, ismétlem, nincs világjárvány. Ez így, kiemelten kellett jeleznem, mert már így is keltik a pánikot azok a körök, akiknek ezért vagy azért érdekében áll. Ebola-járvány viszont igenis van Kongóban és Afrika más országaiban, melynek várhatóan nagyon sok áldozata lehet: leginkább azért, mert Donald Trump amerikai elnök rövidlátó (és konteóhívő) megszorításai szinte lehetetlenné teszik a védekezést ellene, sőt, a megelőzését is.
A helyzetről a WIRED magazin írása alapján számolok be, bár a megbetegedések száma pillanatonként változik és egyre riasztóbb hírek érkeznek, melyek elég pontatlanok is, így meglehet, hogy mire ez az írás megjelenik, már sokkal rosszabbak az állapotok annál, mint amit leírok. Megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.
Miközben tombol az ebola-járvány Közép- és Kelet-Afrikában, a közegészségügyi szakemberek szerint a válságkezelést hátráltatják a Trump-kormány által a külföldi segélyek és a globális egészségügyi szervezetek terén végrehajtott költségcsökkentések és megszorítások.
„Bizonyos felszereléseket már nem tudunk beszerezni” – nyilatkozta a WIRED-nek Amadou Bocoum, a szegénység ellen küzdő nonprofit szervezet, a CARE kongói országos igazgatója. „Emiatt nem vagyunk képesek gyorsan reagálni a fertőzéses esetekre.”
Bocoum szerint a finanszírozás csökkentése miatt hiány van az alapvető orvosi felszerelésekből, például maszkokból és kézfertőtlenítőkből, valamint a teszteléshez szükséges anyagokból.
A WIRED a globális egészségügy több, mint fél tucat szakértőjével beszélt, akik egybehangzóan azt mondták, hogy az USAID Trump-adminisztráció általi, 2025. februári bezárása és az egyéb finanszírozáscsökkentések miatt a jelenlegi ebola-járvány előtt egy gyenge lábakon álló, könnyen darabokra hulló betegségmegelőzési és járványreagálási rendszer jött létre, amelyben a jelentősen lecsökkent létszámú személyzet máris a kiégéssel küzd.*
*Ne feledjük: az USAID támogatását Donald Trump ideológiai okokra hivatkozva szüntette meg, a szervezetet „korrupciós gépezetnek” nevezte, annak ellenére, hogy valóban csak segélyekkel és főként egészségügyi támogatásokkal foglalkoztak, de ez Trumpot nem érdekelte, neki megvoltak ez ügyben a saját téveszméi. 2025 júliusában az ENSZ szakértői már „globális szintű humanitárius katasztrófaként” jellemezték az USAID felszámolásának következményeit, és becslések szerint óránként közel 100 ember halt meg miatta. Tavaly júliusig, minden komolyabb járvány nélkül összesen több mint 350 000 ember halálát okozták a megszorítások, köztük több mint 200 000 gyermekét.
„Nagyon lemaradtunk ebben a járványban” – mondta egy járványügyekben alapos tapasztalattal rendelkező jelenlegi Centers for Disease Control and Prevention-alkalmazott (CDC, Járványellenőrzési és -Megelőzési Központok Hálózata). „Ez egy végzetes katasztrófa.”
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 16-án „nemzetközi aggodalomra okot adó” vészhelyzetnek nyilvánította az ebola-járványt. A Bundibugyo néven ismert ebola-törzs ellen nincs vakcina vagy gyógymód. Május 19-ig több mint 530 megerősített esetről és 134 halálesetről számoltak be, és mindkét szám gyorsan emelkedik. A CDC szerint a fertőzöttek 25–50 százaléka meghal a vírus miatt.*
*Ez, főként amiatt, hogy az orvostudomány kezdi megismerni a betegség természetét, már enyhébb, mint az ebola megjelenésekor: akkoriban 90%-os volt a halálozási ráta.
„Az embereknek tényleg meg kell érteniük, hogy ha ezt nem kezelik megfelelően, nagyon könnyen elszabadulhat” – mondja Bocoum. „Rendkívül fontos, hogy gyorsan reagáljunk a terjedés megfékezése érdekében.”
A járványt először a Kongói Demokratikus Köztársaság Ituri régiójában azonosították, amely Dél-Szudánnal és Ugandával határos terület, és menekültek tranzitútvonalaként ismert. Kampalában, Uganda fővárosában már vannak megerősített megbetegedési esetek olyan emberekről, akik Kongóból érkeztek oda. Az utazók gyakran lépik át a régió határait, különösen ebben az évszakban, amikor több ezer zarándok utazik Kongóból Ugandába egy évente megrendezett eseményre. Bár Uganda az ebola-járvány miatt elhalasztotta az ünnepséget, nem világos, milyen gyorsan terjed majd a lemondásáról szóló információ – különösen a vidéki közösségekbe érkezhet meg késve a hír.
2025 februárjában, amikor Elon Musk úgynevezett Kormányzati Hatékonysági Minisztériuma (DOGE) felszámolta az USAID-et, a milliárdos elmondta a Trump-kormány tisztviselőinek, hogy a DOGE „véletlenül” csökkentette az ebola-megelőzésre szánt finanszírozást, majd visszaállította azt. Azonban, ahogy akkoriban a WIRED is beszámolt róla, az ebolával és más fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatos, életeket mentő programokat nem állították vissza. A DOGE emellett drasztikusan csökkentette a CDC költségvetését, ami egy másik kulcsfontosságú globális egészségügyi szervezet elsorvadásához vezetett. 2025 áprilisában a Trump-kormány egyenesen arra utasította az ebolával foglalkozó amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet egyik intézményét, hogy állítsa le kutatásait.*
*Trump elvágta a támogatást, Musk beszántotta az intézményrendszert és még dicsekedett is vele: annak idején úgy fogalmazott, hogy „a hétvégét a DOGE csapatával töltöttem, és az USAID-t a darálóba hajítottuk!” Az is különös véletlen, hogy hol az ebola megelőzésének finanszírozását állították le, hol a betegség kutatását tiltották meg. Értem, hogy ezek az észkombájnok azt hiszik, miszerint ez „afrikai” betegség és legyen az afrikaiak baja, de Amerikában is tökéletesen bele lehet halni.
A DOGE által elrendelt költségcsökkentések előtt az USAID által nyújtott támogatás a Kongói Demokratikus Köztársaság fertőző betegségek megelőzésére, kezelésére és visszaszorítására irányuló politikájának – és egészségügyi költségvetésének! – létfontosságú része volt. Az ország fővárosában, Kinshasában található amerikai nagykövetség 2024-ben megjegyezte, hogy az ügynökség csak abban az évben 11 millió embernek nyújtott kezelést olyan halálos betegségek ellen, mint a tuberkulózis és a HIV, és hogy kulcsszerepet játszott hat korábbi ebola-járvány visszaszorításában is.
„ Jelenleg hiányzik egy hatalmas tényező a válságkezelésből” – mondta a már korábban említett járványkezelési tapasztalattal rendelkező jelenlegi CDC-alkalmazott. „Az ilyen járványok idején korábban nagyon szorosan együttműködöttünk az USAID-del, mert mi ugyan képesek vagyunk azonnal kiküldeni a közegészségügyi szakembereket és elindítani a közegészségügyi válságkezelést – ez az egyik feladatunk és célunk a CDC-nél ilyen járványok esetén –, de az USAID gyorsan tudott gyógyszereket és finanszírozást biztosítani, és ez volt az egyik szakterületük.”
„Egy ideális világban” – tették hozzá – „a WHO átvehetné a stafétát az USAID-től. De őket sem finanszírozza az Egyesült Államok. Így tehát két fő csatornát is elvágtunk, amelyeken keresztül az emberek támogatást kaphattak volna a járvány ellen.” Az Egyesült Államok 2026 januárjában kilépett a WHO-ból, lezárva azt a folyamatot, amely akkor indult meg, amikor Trump második hivatali ciklusának első napján elnöki rendeletet adott ki a megszorításokról, ami jelentős finanszírozási hiányokhoz és létszámcsökkentésekhez vezetett.*
*Ez viszont Robert Kennedy alufólia-sisakos „egészségügyi miniszternek” és az oltásellenes-konteós lobbynak volt köszönhető. Ennyit arról, hogy a konteókban hinni ártalmatlan hóbort.
A CDC-nek vannak helyszíni munkacsoportjai, amelyek a WHO-val együttműködve koordinálják a globális válaszintézkedéseket. Az alkalmazott szerint azonban ezek kapacitását csökkent a leépítések és a vezetői pozíciók megszűnése miatt. „Ki fognak égni. Nem fognak tudni két hónapig minden nap 16 órát dolgozni, és utánpótlásra lesz szükségük” – mondja az alkalmazott. „Szükségük lesz emberekre, akik beugranak helyettük és felváltják őket a munkában, akik segítenek nekik, és az a tartalék, amelyből meríthetnek, sokkal-sokkal kisebb, mint egy évvel ezelőtt volt.” Hozzáteszik, hogy más csapatok, amelyek hagyományosan részt vennének a reagálásban, jelenleg nem csatlakoznak, „mert már így is annyira szűkös a létszámuk a saját munkájukhoz is, hogy azt sem tudják biztonságosan elvégezni.”
Joia Mukherjee fertőző betegségekkel foglalkozó szakorvos, a Harvard Orvostudományi Egyetem professzora és a Partners In Health orvosi nonprofit szervezet klinikai tanácsadója úgy véli, hogy a járványt kétségtelenül hamarabb fel lehetett volna fedezni, ha az amerikai segélyt nem csökkentették volna.*
*De csökkentették, és ennek most felelősei is vannak, ami járványok esetén ritka: Trump, Musk és Kennedy.
Más szakértők is egyetértenek ezzel. „Amikor a finanszírozási zavarok hatással vannak a felügyeleti rendszerekre, a munkaerő-kapacitásra, a laboratóriumi műveletekre, az oltási programokra, a fertőzésmegelőzésre és a közösségi szintű válaszintézkedésekre, nehezebbé válik a korai esetfelismerés és a gyors járványmegfékező intézkedések bevezetése” – mondja Anna Tate, az Egyesült Államok Egészségügyi és Szociális Minisztériumának korábbi biológiai biztonságstratégiai vezetője, aki jelenleg a globális egészségügyi nonprofit szervezet, a Project HOPE belföldi programjait irányítja.
Tate szerint a kudarcból „szélesebb körű tanulság” vonható le. „A járványra adott gyors reakcióképesség nem építhető fel egyik napról a másikra egy válság idején” – mondja.
Bár a CDC rendelkezik intenzív megfigyelő rendszerekkel, és már utazási tilalmakat is bevezettek, a szakértők attól tartanak, hogy a járvány továbbterjedhet – akár az Egyesült Államokba is. „Ha ezt nem sikerül azonnal kézben tartani, hamarosan Európában és Amerikában is lesznek megbetegedések” – mondta az USAID globális egészségügyi ügyekért felelős korábbi igazgatóhelyettese.
Még mindig azt mondom: nincs világjárvány, de hozzá kell tennem, hogy a veszélye fennáll, hiszen a megelőzés lehetetlenné vált és a betegek kezelése is hihetetlenül nehéz. Afrikában minden bizonnyal sok áldozatra lehet majd számítani – akiknek a tizede sem veszítené életét, amennyiben Trmup nem lenne paranoiás, Musk nem lenne mániásan túlbuzgó és Kennedy nem lenne a konteós téveszmék megszállottja.
Van ez így, kérem, amikor Qanon lakik a Fehér Házban.
Szele Tamás
