Szele Tamás: Adminisztratív feltámadás

Kesernyés, abszurd, cinikus és akasztófahumorral átszőtt, igazi kelet-európai történet ez, amit a G4 Media nyomán van szerencsém az olvasóim elé tárni: Romániában igenis létezik a testnek feltámadása, sőt, a lélekvándorlás is! Húsz, nem kevesebb, mint húsz esetben pedig egyenesen hősi halált halt ukrán katonák támadtak fel mindenféle orosz bűnözők és oligarchák testében.

Nem kell értesíteni a területileg illetékes püspökséget, nem történt csoda, kizárólag igazolványtechnikai feltámadásról van szó. Ez történik, ha találkozik a romániai korrupció (mely, mint láthatjuk, korántsem szűnt meg teljesen, bár harcolnak ellene, de nem túl nagy sikerrel – sőt, nem is túl nagy buzgalommal) és az orosz blatnoj mir, a szervezett bűnözés. Bemutatom az ügyet, megjegyzéseimet pedig szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.

Körülbelül 300 orosz állampolgár szerzett nemrégiben csalárd módon román személyazonosító okmányokat, ami a főügyészség kiterjedt vizsgálatának tárgyát képezi – közölte a G4Media.ro-val a határőrség egyik forrása. Az információt a bírósági portál is megerősíti, amely szerint idén a Bukaresti Önkormányzat 6. szektorának (tekintsük itt és most a szektort kerületnek, a szó budapesti értelmében) helyi népességnyilvántartási igazgatósága arra kérte a törvényszéket, hogy semmisítsék meg azokat a román születési anyakönyvi kivonatokat, amelyeket több tucat orosz állampolgár nevére állítottak ki, akik hamis személyi okmányokat nyújtottak be a hivatalnak.

Ezek közül néhány orosz állampolgár veszélyes bűnöző, mások a Kreml érdekeltségeihez kapcsolódó oligarchák, akiket a nyugati országok szankciós listájára tettek, és akikről a határőrségnek nemrégiben jelentést tettek. A G4Media.ro információi szerint a román hatóságok által megcélzott személyek többsége hamis állampolgársági igazolványokat használt, amelyeket állítólag a külföldi román konzulátusok állítottak ki, és amelyek alapján a román hatóságoktól személyi igazolványokat és útleveleket kaptak. Ezek lehetővé tették számukra, hogy szabadon utazzanak az Európai Unión belül.

Ugyanakkor közel 20 esetről is beszámoltak, amelyekben orosz állampolgárok állítólag román személyi igazolványokat és útleveleket kaptak a hatóságoktól, miután a román állampolgárság visszahonosításának eljárása keretében olyan ukrán katonák személyazonosságát adták meg, akik 2022 februárjában, Oroszország ukrajnai inváziója után a harctéren estek el. Ez a helyzet például egy kábítószer-kereskedő esetében is, akit az orosz igazságszolgáltatás körözött, és aki Spanyolországba menekült.

Ez a jelenség a határokon átnyúló hálózatok tevékenységének eredménye, amelyek a közszolgálati tisztviselők megvesztegetése mellett kihasználták a jogszabályok hiányosságait és a hatóságok által kiadott dokumentumokkal kapcsolatos kulcsfontosságú információk központosításának hiányát.

A csalás két fő módszere

Roman Voloszcsuk, 1994. november 4-én született ukrán állampolgár 2024 márciusában esett el a csatatéren, miközben hazáját védte az orosz agresszióval szemben. A sors kegyetlen iróniája, hogy személyazonosságát jelenleg egy orosz férfi, Rolan Aszanov bitorolja. Ő egy 1986. június 2-án született, egész Oroszországban körözött kábítószer-kereskedő, aki Spanyolországba menekült, ahol egy határokon átnyúló hálózat segítségével és mintegy 15 000 euró kenőpénz bevetésével megvesztegette az észak-romániai népesség-nyilvántartási hivatal tisztviselőit és megszerezte a Roman Voloszcsuk névre szóló román személyi igazolványt, ami lehetővé teszi számára, hogy elrejtse személyazonosságát és szabadon utazzon az Európai Unió országaiban.*

*Azért ez a cinizmus netovábbja: nem elég, hogy megölik szegényt az oroszok, hősi halált hal a hazája védelmében, de eleste után még a személyazonosságát is ellopják – pedig az ember azt hinné, hogy aki már az életét is elvesztette, attól tényleg nem lehet semmit sem elvenni. „Nem-e?” – kérdeznék a blatnojok – „Fogd meg a söröm...”

A G4Media.ro információi szerint Aszanovhoz hasonlóan körülbelül 20 más orosz is igénybe vette ezt a módszert, és a háborúban elesett ukrán katonák személyazonosságát vette fel. Azt állították, hogy román felmenőkkel rendelkeznek, és a visszahonosítási eljárás keretében kérelmezték az állampolgárságot.*

*Szerény javaslatom az lenne, hogy azokat az oroszokat, akik ilyen aljas, hullarabló, halottgyalázó módon jutottak román állampolgársághoz, azokat ne Oroszországba toloncolják ki, hanem egyenesen Ukrajnába. Ők maguk akartak ukrán katonák lenni – nosza, bújjanak is egyenruhába, ha már feltámadtak és irány a lövészárok. Legfeljebb még egyszer elesnek, ami azért nem kis teljesítmény.

Egy másik orosz csoport – körülbelül 280 fő –, akik jelenleg román személyi igazolvánnyal és útlevéllel rendelkeznek, állítólag másféle bűncselekményt követett el: hamis román állampolgársági igazolványokat mutattak be a Népesség-nyilvántartási Szolgálatnak/Igazgatóságnak, amelyeket állítólag román külföldi konzulátusok állítottak ki, például Oroszországban és Törökországban. Ezek közül az oroszok közül senki sem járt még Romániában, és nem is ismerik a román nyelvet.

Ők azt használták ki, hogy Romániában nincs olyan adatbázis, amely tartalmazná az említett konzulátusok által kiadott igazolások listáját, és a nyilvántartási szolgálatok tisztviselői nem tudják ellenőrizni azok létezését egy hivatalos rendszerben.*

*No, de miért nincs? Azért, mert mostanáig, vagyis inkább olyan tíz évvel ezelőttig – egyes ritka eseteket leszámítva – nem megszerezni akarták a legtöbben a román állampolgárságot, hanem valahogyan megszabadulni tőle, lemondani róla. És ez nem is volt olyan egyszerű vagy olcsó játék, bár az én esetem egészen különleges, ugyanis engem először távollétemben, az 1980-as évek végén hivatalosan megfosztottak tőle („államellenes összeesküvés” vádja miatt, de az is lehet, hogy a szocialista állam-és világrendet is meg akartam dönteni szerintük, a csoda emlékszik már az összes régi cselszövényre és komplottra, az a lényeg, hogy a távollétemben el is ítéltek volt), aztán eltelt pár év, és rehabilitáltak, sőt, visszaadták az állampolgárságomat is. Szintén távollétemben, sőt, tudtomon kívül. Én akkor már régen magyar állampolgár voltam, az egész történetre csak újabb tizen-valahány év elteltével derült fény, amikor is a nagyváradi népességnyilvántartáson kiderült, hogy én egy unikum vagyok, ilyen állat nem is létezik: nincs kettős állampolgárságom, ellenben a történelem rossz vicceként van külön egy magyar és külön egy román polgári státusom, ha bejelentkeznék valahová Romániában, kérhetném is a személyit és az útlevelet... szóval, akadnak érdekes trükkjei ennek a mi kis Kelet-Európánknak.

Az Útlevélügyi Főigazgatóság pedig kijelentette, hogy „ha útlevélkérelem benyújtásakor állampolgársági igazolványt mutatnak be, a szakemberek alapos ellenőrzést végeznek, és ha nem megfelelő, tehát hamis igazolványt találnak, értesítik az illetékes hatóságokat”.

Orosz állampolgárok, akik állítólag 2022 és 2024 között csalárd módon szereztek román személyi igazolványt:

Alekszander SZERGEJEV, született 1966. május 26-án, 1989-ben végzett a Kazanyi Repülési Intézetben, majd tiszt volt a Szovjetunió Légierejénél és mérnök a Vosztok Konszernnél. A személyi igazolványt eredetileg az SPCLEP (ez a rövidítás Népességnyilvántartási Hivatalt jelent) Dumbrăveni állította ki. Bukarest 6. kerületének önkormányzata perbe fogta az illetőt egy „házasságérvénytelenítési” ügyben.

Viktor SKIPIN, született 1975. január 26-án, korábban marketingigazgató volt az Oroszország legnagyobb bankjánál, a SberBanknál. LinkedIn-fiókja szerint a moszkvai Szkolkovo Management Iskolában tanít, amelyet többek között olyan üzletemberek alapítottak, mint Alekszander Abramov, Roman Abramovics és Ruben Vardanjan, akik Vlagyimir Putyinhoz közel állnak és/vagy szerepelnek a nemzetközi szankciós listán. Az igazolványt eredetileg az SPCLEP Dumbrăveni állította ki. Jelenleg a 6. szektor népességnyilvántartási igazgatósága által indított per folyik ellene családi állapot megváltoztatása miatt.

Artyom SUNTYIKOV, született 1983. november 15-én, a Nyeftyeprombank volt igazgatója, akit pénzügyi bűncselekmények miatt helyeztek vád alá. LinkedIn-fiókja szerint Montenegróban telepedett le. Személyi igazolványát eredetileg az SPCLEP Câmpulung Moldovenesc állította ki. Eljárás folyik ellene a Bukaresti Önkormányzat 6. szektorában, amelynek tárgya egy személyi okmány jogszerűsége.

Vjacseszlav SZOLOMIN, született 1975. május 4-én, olyan bányászati és villamosenergia-ipari vállalatoknál töltött be vezetői pozíciókat, mint a Sibur Holding, az Inter RAO UES, az EuroSibEnergo, a Rusal és a Yes Energo Limited. Személyi igazolványát eredetileg az SPCLEP Huși állította ki. Jelenleg a Bukaresti Önkormányzat 6. szektorának népességnyilvántartási igazgatósága „polgári státusának (állampolgárságának) megváltoztatása” ügyében pereli.

Okszana PODJEJABLONSZKAJA, született 1984. április 5-én. Személyi igazolványát eredetileg az SPCLEP Săveni állította ki. A múlt hónapban a Bukaresti Önkormányzat 6. szektorának bírósága „a 18340/27.11.2023 születési anyakönyvi kivonat érvénytelenítését” kérte, a vádlottak Alisza Danyilova Podjejablonszkaja és Makar Danyilov voltak.

Meg kell jegyeznünk, hogy az elmúlt hónapokban a bukaresti 6. szektor intézményei több tucat pert indítottak az orosz állampolgárok nevére kiállított születési/házassági anyakönyvi kivonatok érvénytelenítésére, akik állítólag csalárd módon szerezték meg ezeket a dokumentumokat.

Az egyik ilyen ügyben, amelyben Alekszandr SZTRELNYIKOV volt az alperes, és amelynek a vádirata 2025. november 7-én került a bíróság elé, a csalás módszere is kiderült – egyszerűen hamis állampolgársági igazolást mutatott be a vádlott.

A bírák szerint a 6. szektor anyakönyvi hivatalának ellenőrzései során kiderült, hogy az orosz Alekszandr Sztrelnyikov soha nem kérelmezte a román állampolgárságot, és nem tett állampolgári esküt sem, ami a román állampolgárság megadásának kötelező feltétele. Ugyanakkor 2016-ban, Oroszországban kiállított román állampolgársági igazolványt mutatott be a hivatalnak, amelynek alapján 2024-ben román születési anyakönyvi kivonatot állítottak ki számára. A bíróság úgy döntött, hogy ezt a dokumentumot érvénytelennek nyilvánítja. Sztrelnyikov a tárgyalás során nem kívánt védekezni.

A nyomozók gyanút fogalmaztak meg az orosz állampolgárságú Jurij Isztomin ügyével kapcsolatban is, aki ugyanazon a bukaresti címen lakik, mint Constantin Țuțu, a Moldovai Köztársaság egyik sokat vitatott politikusa, aki az oroszbarát Vladimir Plahotniuc szövetségese. Őket nemrég Görögország adta ki, hogy több bűncselekmény miatt bíróság elé állhassanak.*

*Azonban itt jusson az eszünkbe, hogy nem csak a szervezett (és körözött) bűnözőknek jöhet jól a román állampolgárság, hanem az orosz szolgálatok ügynökeinek is. És egészen bizonyos, hogy ki is használták a gumitalpúak ezeket a mostanáig tárva-nyitva tátongó kiskapukat, lehetőségeket. Innentől lesz az ügy több kettőnél, és válik szimpla közokirat-hamisításból reális politikai fenyegetéssé.

15 000 és 40 000 euró közötti árak

A mintegy 300 orosz állampolgár többsége oligarcha, a Kremlhez közeli üzletember vagy bűnöző, akik el akarják rejteni kilétüket és/vagy vízum nélkül szeretnének beutazni az Európai Unióba, hogy elkerüljék az Oroszország ukrajnai agressziója után rájuk kiszabott szankciókat és/vagy a letartóztatásukat. Az ilyen dokumentumokért fizetett ár általában 15 000 és 40 000 euró között mozog, amelynek egy része a Románia északi részén található népességnyilvántartási és anyakönyvi hivatalok tisztviselőinek zsebébe került.

2024 novemberében az ügyészség házkutatásokat hajtott végre néhány ilyen hivatalban, ahol a fent említett személyek számára kiállított személyi igazolványokat kiadták. Így Bucecea és Vârfu Câmpului városokban a gyanúsítottakat korrupcióval és hamisítással, kenőpénz elfogadásával és adásával, befolyással való üzérkedéssel és befolyásszerzéssel, valamint hivatalos okmányok vagy magánjellegű aláírások meghamisításával vádolták meg.

2025 júliusában, ugyanazon nyomozás részeként, a határőrség támogatásával az ügyészség további 300 házkutatást végzett a Câmpulung Moldovenesc-Suceava és Săveni-Botoșani hivatalokban. Az akkor nyilvánosságra hozott információk szerint Câmpulungban egy olyan hálózat felszámolása volt a cél, amely bizonyos tisztviselők segítségével olyan román személyi okmányokat állított elő, amelyek nem feleltek meg a valóságnak az Oroszországi Föderációban, Ukrajnában, a Moldovai Köztársaságban és más posztszovjet államokban született személyek lakóhelyét illetően. Săveniben pedig egy olyan hálózat volt a célpontjuk, amely 2023 és 2024 között közel 7000 orosz, ukrán és moldovai állampolgárnak segített román személyazonossági okmányokhoz jutni hamis román állampolgárságot igazoló dokumentumok alapján. Mint akkor a főügyészség közölte:

„A kedvezményezettek román állampolgárság megszerzését igazoló, korábban hamisított igazolások alapján kaptak személyi igazolványokat, lakóhelyüket olyan ingatlanokban állapították meg, amelyek bizonyos román állampolgárok tulajdonában voltak, akik nem voltak a helyiségek tulajdonosai, sőt, beleegyezésük nélkül is bejelentkeztek, hamis lakhatási nyilatkozatok kiállításával, és implicit módon anélkül, hogy megjelentek volna a Népességnyilvántartási Szolgálat tisztviselője előtt.”*

*Akkor most számoljunk egy kicsit. Ebben az ügyben lebukott 300 orosz állampolgár, de tudjuk, hogy van még 7000, aki szintén így jutott román állampolgársághoz. Az annyi, mint 7300. Vegyük az átlagköltséget – az egyszerűség és könnyebbség kedvéért – 30 000 eurónak, mert rendben, van, aki megkapta már ennek a feléért is, de olyanok is akadnak, akik majdnem 60 000-et fizettek. A befolyó összeg tehát 2023 és 2025 között mindösszesen 219 millió euró! Ez forintban, napi árfolyamon 83 673 330 000, vagyis felfelé kerekítve 84 milliárd forint. Éves bontásban és átlagosan 28 milliárd. Ez már nem szimpla szervezett bűnözés, kérem, ez – volumenét tekintve – önálló, sőt, virágzó iparág és annak dacára is, hogy a román gazdaság jelenleg valamivel jobban áll, mint a magyar, nemzetgazdasági tényező. A román állampolgárság ezek szerint komoly világpiaci árucikk. Ha ezt Ceaușescu megérhette volna... de szerencsére nem érte meg. Pedig ő kezdte el a boltot, ő adta el pénzért a szász és zsidó állampolgárokat kivándorlásuk esetén – de ennél azért sokkal kisebb összegekben utazott az a vén gazember.

A jelenség okai

Ezen a ponton, a fáradságos nyomozás és a házkutatások során talált dokumentumok átvizsgálása után, az ügyészség nyomozói körülbelül 300 orosz állampolgár esetét fedték fel. Nemrégiben jelentették őket a határőrségnek.

Több faktor is hozzájárul azoknak a bűnözői hálózatoknak az elterjedéséhez, amelyek ilyen könnyen szereznek hamis személyazonosító okmányokat. Az első ilyen tényező az, hogy az ügyészek nem kérhetik a bírákat, hogy engedélyezzék a lehallgatást az okmányhamisítás bűncselekményével kapcsolatos ügyekben, mivel ez a bűncselekmény legfeljebb három év szabadságvesztéssel büntethető.

Ezenkívül Romániában nincs elektronikus nyilvántartás a visszavont útlevelekről, ezért egyesek elvesztésüket jelentik be, majd újat igényelnek és kapnak is. Az Útlevélügyi Főigazgatóság elutasította ezt az állítást: „(...) az útlevelek státuszának kategóriái, nevezetesen a törölt, elveszett vagy ellopott útleveleké, külön kezelendők, így tehát nem lehetséges az útlevelet elveszettként regisztrálni a számítógépes rendszerben, miután azt törölték, és következésképpen nem lehet ilyen alapon újabb okmányt kiállítani.”

Egy másik bürokratikus hiányosság azzal kapcsolatos, hogy amikor egy hatóság hamis állampolgársági igazolványt talál, amelynek alapján román személyi igazolványokat és útleveleket állítottak ki, a jogi eljárás szerint a törlés csak bírósági határozattal lehetséges, és az ilyen eljárások évekig is eltarthatnak.

Ezenkívül az ilyen helyzetben lévő emberek, akikről kiderült, hogy több ezer másik emberrel együtt laknak egy lakásban (legalábbis a lakcímbejelentés alapján) – ami illegális és személyi igazolványuk érvénytelenítéséhez vezet –, egy másik módszerhez folyamodnak dokumentumaik visszaszerzésére: saját nevükön ingatlanokat vásároltak, és új címükön visszakapják személyi okmányaikat anélkül, hogy be kelljen mutatniuk születési és állampolgársági igazolványukat.

A Román Belügyminisztérium Népességnyilvántartási Főigazgatósága ezt megerősítette, kijelentve, hogy „újabb állampolgársági igazolás bemutatására vonatkozó kérelem nem lenne indokolt, mert (...) a korábbi személyi iratok bemutatása már lehetővé teszi a személy személyazonosságának, beleértve állampolgárságának ellenőrzését is”.

Összegezve: ezt sem gondolta volna az ember. A jelenség okai közé én beemeltem volna azt is, hogy egyes orosz állampolgároknak szó szerint égető szükségük van az uniós állampolgárságra, ilyen vagy amolyan okokból. Hol azért, mert kergetik őket a hatóságok, hol meg azért, mert ők azok a hatóságok, akik másokat kergetnek. Mármost ez ugyan Magyarországon is lehetséges, ezt hívják „aranyvízumnak”, és az államot gazdagítja, vagy azt, aki nem röstelli ellopni a bevételt, de nálunk az a szabály, hogy az aranyvízumot minimum 250 ezer euró befektetésért adja az állam, és csak tíz évre szól, nem örökre, igaz, jár a családtagoknak is. Az forintban nem kevesebb, mint 95 és fél millió. Ezzel szemben a fenti harmincezer eurós átlagot számolva a román állampolgárságot már 11 460 ezer forintért meg tudja szerezni Szergej vagy Afanaszij, ráadásul nem tíz évre, hanem örök időkre.

Hiába: még korrupcióban is gyengébbek vagyunk Romániánál. Pedig igyekszünk, nagyon igyekszünk, de úgy alánk ígértek, hogy az behozhatatlan.

Szele Tamás