Szele Tamás: Amit mindig tudni szerettél volna az ICE-ról...
…de sohasem merted megkérdezni, folytatódna a mondat, de sajnos nem kérdez minálunk senki. És nem azért, mert ne merne. A közönség nem kérdez, hanem tudni vél, és nézeteit bizonyosságként kezeli, kőbe vésett tételként, nem baj, ha nem helytálló: így alakult ki a magyar közbeszédben az a velejéig téves nézet, miszerint az ICE ügynökei rendőrök volnának és joguk van bárkit lelőni nyílt utca során.
Ez nagyon nem így van, de érdemes alaposabban elmélyedni a kérdésben – ezért is örültem meg, amikor a The Insiderben megtaláltam azt a tanulmányt, amelyet az alábbiakban fogok bemutatni, és amelyből mindent megtudhatunk erről az ügynökségről, ami csak szükséges ahhoz, hogy véleményt alkothassunk róluk. Megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem majd meg.
Az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Hivatala (ICE) a szeptember 11-i támadásokat követő bürokratikus reform eredményeként jött létre. Az ügynökség sokáig a bevándorlási törvények végrehajtásával megbízott szövetségi ügynökségek egyike maradt. Donald Trump második elnöki ciklusa alatt azonban az ICE hatáskörében, módszereiben és politikai súlyában gyors változás állt be. Személyi állománya megduplázódott, költségvetése pedig megháromszorozódott. Ugyanakkor az ügynökség emberei által elkövetett bűncselekmények egyre több ártatlan áldozatot követelnek, ami közfelháborodást váltott ki az amerikai társadalomban. Úgy tűnik, erre válaszul Trump hajlandó feláldozni néhány kinevezettjét, de nem enyhíti bevándorlásellenes politikáját.
Az ikertornyok után
A Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) 2003-ban, az ifjabb George W. Bush elnöksége alatt jött létre az Egyesült Államokban. A 9/11-es támadásokat követő átfogó szövetségi kormányzati reform részeként alapították, amely a legtöbb szövetségi ügynökséget az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumába (DHS) olvasztotta be.
Az ICE igazgatóját az elnök nevezi ki és a szenátus erősíti meg. Hivatalosan a belbiztonsági miniszternek tartozik elszámolással. Az ICE első vezetője Michael J. Garcia volt, aki korábban az INS vezetője volt (ez az ügynökség foglalkozott a bevándorlással az előző hetven évben).
Ugyanakkor az ICE nem egy egységes szervezet. Része a Belbiztonsági Nyomozások Osztálya (Homeland Security Investigations, HSI), amely a bűnszervezetekkel foglalkozik; a Bevándorlási Végrehajtási és Kitoloncolási Műveletek Osztálya (Immigration Enforcement and Deportation Operations, ERO), amely az illegális bevándorlók elfogásáért és kitoloncolásáért felelős; és végül a Jogi Főtanácsadó Hivatala (Office of the Chief Legal Advisor, OPLA) is hozzá tartozik, amely a kitoloncolások jogi hátterével kapcsolatos feladatokat látja el.*
*Jegyezzük meg tehát a belső struktúrát: az atrocitásokat az ERO és a határőrség okozza, melyek rendszerint közösen intézkednek. Csakhogy a határőrség nem része az ICE-nak, ellenben az is a Belbiztonsági Minisztériumnak (DHS) van alárendelve. De sem a határőrség, sem az ICE nem része semmiféle rendőri vagy rendvédelmi szervnek.
A 2000-es évek elején, miután az illegális bevándorlókat nemzetbiztonsági fenyegetéssé nyilvánították, az ICE megjelenése szigorúbb politikához és több tömeges kitoloncoláshoz vezetett, bár nem is volt hasonlítható a Donald Trump alatt megkezdett intézkedésekhez.
Trump: az első ciklustól a másodikig
2016-ban az ICE alkalmazottainak szakszervezete az ügynökség történetében először nyíltan támogatott egy elnökjelöltet. Ez Donald Trump volt, aki az illegális bevándorlás agresszív visszaszorítását és a kitoloncolások számának növelését ígérte.
Győzött, és szinte azonnal aláírta a további 10 000 bevándorlási és vámhatósági tisztviselő felvételéről szóló elnöki rendeletet. A rendelet ellenére azonban a tisztviselők száma lassan nőtt, és a kitoloncolások száma Trump első ciklusában még alacsonyabb volt, mint elődje, Barack Obama idején. Az új elnök állandó migránsellenes retorikája miatt azonban, amelyet az ICE kemény munkamódszerei is kihangsúlyoztak, már akkor is elkezdett kialakulni az amerikai társadalomban a hivatal munkájával szembeni negatív hozzáállás.
Elindult például az első kampány az ICE „megszüntetéséért”. A Homeland Security Investigations (HSI) ügynökei arról számoltak be, hogy a városi tisztviselők kevésbé együttműködőek velük, az ügynökség toborzóit pedig elkezdték kifütyülni az állásbörzéken. Ennek eredményeképpen 2024-ben a HSI még az ICE-hoz való tartozásra utaló hivatkozásokat is eltávolította a weboldaláról, és saját domainnel ellátott levelezési címeket adott ki az alkalmazottaknak.
Az újabb és sokkal átfogóbb változások Donald Trump elnök második ciklusának legelején következtek be. A „Nagy és Gyönyörű Törvény” részeként több mint 170 milliárd dollárt különítettek el a határ biztonságára. Ebből 75 milliárd dollár jutott közvetlenül az ICE-nak. Ez nagyjából megháromszorozta az ügynökség költségvetését.
A 2025-ös év elejére az ICE-nek körülbelül 10 000 alkalmazottja volt, ami éppen azon a szinten áll, amit Trump az első ciklusa alatt megszabott. Ahhoz azonban, hogy elérje célját, miszerint egy év alatt egymillió embert toloncol ki az Egyesült Államokból, az ügynökségnek drasztikusan növelnie kellett a létszámát. Az év végére az állománya már meghaladta a 22 ezer főt.*
*Ez azonban még így is kevés a célként kitűzött napi háromezer fő deportálásához.
A kitoloncolások számának növekedése nem véletlen. Míg korábban az ügynökség a viszonylag kevés, bűncselekményt elkövető és az államra veszélyt jelentő illegális bevándorló elleni küzdelemre összpontosított, az új ciklus kezdetén a Trump-kormányzat általánosságban vette célba a bevándorlókat, akikből mintegy 14 millióan élnek az Egyesült Államokban.
Az ICE méretének és finanszírozásának bővítésével Trump gyakorlatilag egy belföldi magánhadsereget kapott, amely személyesen neki tartozik engedelmességgel.* Az ügynökséget jelenleg Todd Lyons megbízott igazgató vezeti. Őt az elnök nevezte ki, de a szenátus nem erősítette meg. Ügynökeinek tevékenységét nem vizsgálják ki megfelelően.
*Feltételezem, eszébe jut majd, hogy saját magára eskesse fel őket és ne az Egyesült Államok népének vagy alkotmányának védelmére. Csak mint az SA-t.
Az ICE ügynökei gyakran maszkkal takarják el az arcukat, jelöletlen járműveket vezetnek, és olyan egyenruhát viselnek, amelyen nincsenek feltüntetve a hivatal jelvényei. Emellett olyan helyeken is elkezdtek intézkedni, ahol korábban sohasem – kórházakban, templomokban és iskolákban. A minisztérium tisztviselői mostanra több száz bírósági végzést sértettek meg.
J.D. Vance alelnök és Stephen Miller fehér házi kabinetfőnök-helyettes még azt is állította, hogy az ügynökök jogi mentességet élveznek, bár azóta már visszavonták ezt az állításukat.
Gregory Bovino, a MAGA hőse
A legújabb, demokrata vezetésű városokban végrehajtott, kíméletlen razziák azonban nem Lyonshoz, hanem Gregory Bovinóhoz köthetőek. Ő már régóta támogatja a határőrség hatáskörének kiterjesztését és a bevándorlási szabályok szigorítását.
2010-ben, amikor a kaliforniai Blythe-ban állomásfőnökként szolgált, Bovino razziákat kezdeményezett a repülőtéren és a buszpályaudvarokon. Az akciónak három napig kellett volna tartania. Azonban már egy óra elteltével leállították, miután Harry Reid demokrata szenátor bírálta a durva letartóztatásokat és túlkapásokat.
Bovino 2020-ban a határőrség kaliforniai El Centro szektorát vezette. A Project On Government Oversight (POGO) nevű független szervezet vizsgálata megállapította, hogy Bovino vezetése alatt El Centroban megnőtt a túlzott erőszak alkalmazása olyan helyzetekben, amikor nem volt nyilvánvaló veszélyben a tisztjeinek élete vagy egészsége.
Ezenkívül Bovino több botrányos akciót is lebonyolított a média bevonásával. Például 2021-ben újságírók egy csoportjával átúszta a mexikói határon lévő All-American Canal csatornát, hogy megmutassa, mennyire veszélyes illegálisan átlépni a határt ezen az úton. 2023-ban pedig egy autó csomagtartójába zárta az újságírókat, hogy szintén ízelítőt adjon nekik az illegális bevándorlás veszélyeiből.
Ugyanebben az évben Bovinót rövid időre felfüggesztették a határőrség vezetői tisztségéből, miután bírálta a határ állapotát Joe Biden kormánya alatt. Ehhez hozzájárultak a közösségi médiában közzétett posztjai is, amelyekben többek között egy támadófegyverrel pózolt a fotókon - írja az Associated Press. Trump Fehér Házba való visszatérésével Bovino a MAGA mozgalom hősévé vált, és egy korábban törölt fotó, amelyen egy M4-es gépkarabéllyal látható, visszakerült a profiljára.
Nem meglepő módon 2025-ben Bovino lett a határvédelem „főparancsnoka” a Los Angelesben, Chicagóban, Minneapolisban és St. Paulban végrehajtott ICE-műveletek során. Ez a kinevezés megerősítette pozícióját az ügynökségen belül, és a határőrség egyik legbefolyásosabb munkatársává tette. Ebben a pozícióban gyakran került összetűzésbe a helyi tisztviselőkkel, akik elégedetlenek voltak az ügynökség intézkedéseivel.
Amikor Los Angeles polgármestere, Karen Bass kritizálta az ICE módszereit, Bovino azt tanácsolta, hogy gyorsan szokjanak hozzájuk, mert „nagyon hamar ez lesz a norma”. Az ügynökség chicagói akcióját kezdve kijelentette: „Ha valaki útban van, ... az számára rosszul végződhet”.
Miután Brandon Johnson chicagói polgármester aláírta azt a rendeletet, amely megtiltja az ICE-nak, hogy a városban a bevándorlási törvényt érvényesítse, Bovino nem volt hajlandó ennek engedelmeskedni. A városban tartott razziák során ügynökei betörték az autók ablakait, hogy letartóztatási parancs nélkül kirángassanak embereket a kocsikból, megtámadták a Home Depot üzleteit, és erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben: könnygázt használtak, a tüntetőket a földre teperték és őrizetbe vették őket.
A bíróság ezután még egy ideiglenes végzést is kiadott, amely megtiltotta a szövetségi ügynököknek, hogy erőszakos módszereket alkalmazzanak a tüntetők feloszlatására. Ezt a határozatot azonban maga Bovino sértette meg. Októberben azzal vádolták, hogy legalább egy könnygázgránátot hajított a tüntetőkre.
Bovino arról is ismert, hogy eskü alatt hamisan tanúskodott egy, a Belbiztonsági Minisztérium ellen indított polgári perben. Az egyik alkalommal többször is azt állította, hogy nem tepert a földre egy tüntetőt, annak ellenére, hogy egy videó ezt cáfolta. Egy másik esetben többször is megváltoztatta a könnygáz alkalmazásának okáról szóló vallomását. Először azt állította, hogy azt követően tette ezt, hogy egy kővel fejbe vágták. Aztán azt állította, hogy a kő „majdnem eltalálta” őt. A vallomása utolsó napján azonban Bovino elismerte, hogy a gázt azelőtt használta, mielőtt a követ hozzávágták volna, és hogy nem adott figyelmeztetést arról, mire készül, ahogy azt a rendelet előírja.
Gregory Bovinót csak a második olyan gyilkosság után távolították el a határőrség „főparancsnoki” pozíciójából, amelyet az ICE ügynökei követtek el három héten belül Minneapolisban. 2026 elején váltották le, és visszatért korábbi munkahelyére, Kaliforniába. Az Atlantic forrásai szerint hamarosan várható, hogy lemond.*
*Bovinónak egyébként nehéz gyermek- és fiatalkora lehetett, ugyanis a vezetékneve olaszul azt jelenti, hogy „marha, szarvasmarha”. Nomen est omen: senkit sem szabad csúfolni a neve miatt, de ebben az esetben azért figyelemreméltó a szó jelentése. Különben emberünket tegnap kidobták egy Las Vegas-i bárból, „a saját biztonsága érdekében”. Csak nem akarta valaki megverni ezt a kedves, olasz bevándorló felmenőkkel rendelkező, tehát, ahogyan ő mondaná, „migráns hátterű” bácsit? És ha igen: miért akadályozták meg ebben?
A sikkasztó és „humanitárius” Kristi Noem
Az ICE tevékenységének másik fontos felelőse az amerikai belbiztonsági miniszter, Kristi Noem. Neki is elég érdekes az életrajza.
Noem 26 éves lányától 2020-ban megtagadták az ingatlanbecslői engedélyt. A politikus, aki akkoriban Dél-Dakota kormányzója volt, úgy döntött, hogy közbelép, és magas rangú tisztviselőket hívott az irodájába. Hogy mi történt azon a megbeszélésen, az máig ismeretlen. Néhány nappal később azonban az engedély megtagadását hatályon kívül helyezték, és az engedélyezési program vezetője, Sherry Bren hamarosan távozott posztjáról.
Amellett, hogy Noemet gyakran vádolták azzal, hogy pozícióját személyes haszonszerzésre használja fel, azt is lehet tudni, hogy közpénzeket használ fel személyes célokra. A 2021-es évben mintegy 70 000 dollárt költött a rezidenciája korszerűsítésére. Emellett több mint 640 000 dollárt költött hivatala párizsi útjaira, kanadai medvevadászatra és houstoni fogászati beavatkozásokra. Később, 2023-ban, még kormányzóként szolgálva Noem titokban 80 000 dollárt utalt át a nonprofit American Resolve Policy Fund számára gyűjtött politikai adományokból a személyes számlájára, és ezt semmilyen módon nem hozta nyilvánosságra.
Arról is ismert, hogy megalapozatlan vádakat fogalmaz meg. Noem 2024-ben például azt állította, hogy Dél-Dakota indián rezervátumaiban drogkartellek működnek, és hogy a törzsi vezetők a drogeladásokból profitálnak. Noem semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott állításaira. Válaszul mind a kilenc törzs megtiltotta az akkori kormányzónak, hogy meglátogassa rezervátumaikat, amelyek az állam területének mintegy 12%-át teszik ki.
Ugyanebben az évben Noem No Way Back című könyvében megírta, hogyan lőtte le – tehát ölte meg – 14 hónapos Cricket nevű kutyáját, mert kudarcot vallott a nevelésében.* „Humanitárius magatartásának” másik példájaként Noem személyesen akadályozta meg, hogy a FEMA 1,3 milliárd dolláros támogatást folyósítson a katasztrófaelhárítási programokra, amikor még belbiztonsági miniszter volt.
*Megvallom, nekem már a kanadai medvevadászatnál is felszaladt a szemöldököm, de ez már sok. Ha nincs kéznél medve, a saját kutyáját lövi le? Csak remélem ezek után, hogy a houstoni fogorvos nem használt fájdalomcsillapítót.
Nemrégiben Noem azt állította, hogy a minneapolisi ICE-ügynökök által meggyilkolt személyek „belföldi terroristák” voltak. Állítólag testi sértést akartak elkövetni az ügynökség munkatársai ellen, bár a két incidensről készült videofelvételek nem ezt mutatják.
2026. január végén Hakeem Jeffries, a képviselőház demokrata kisebbségi vezetője azzal vádolta Noemet, hogy a költségvetést az állampolgárok kárára használja fel, nyíltan követelte Trumptól a kirúgását, és vádemeléssel fenyegetőzött. Ez a követelés nem járt eredménnyel. A Noem teljesítményével kapcsolatos elégedetlenség azonban nemcsak az ellenzék soraiban növekedett, hanem a kemény bevándorláspolitika támogatói és általában a MAGA-tábor körében is.
Ügynökök vagy radikálisok?
A Washington Post 2025 végén hozzájutott az ügynökség belső dokumentumaihoz. Ezekből kiderül, hogy 2026-ban 100 millió dollárt terveznek költeni új alkalmazottak toborzására. A célközönséget olyan emberek jelentik, akik kedvelik az erőszakos küzdősportokat, hazafias podcastokat hallgatnak, és/vagy érdeklődnek a fegyverek iránt.
Az újságírók által átnézett dokumentum szerint azonban az ügynökség, amely tavaly már megduplázta a létszámát, további 10 000 fő felvételét tervezi. Ahhoz, hogy az alkalmazottak számát ilyen drasztikusan növelni lehessen, az ügynökségnek jelentősen csökkentenie kellett a követelményeket. A képzés hosszát 13 hétről hat hétre csökkentették, a korhatárokat – 21 évesnél fiatalabbakat nem vettek fel eddig, 40 évesnél idősebbelet pedig szintén nem – eltörölték, ahogyan a főiskolai végzettség fontos feltételét is.*
*Rövidesen írni, olvasni és számolni sem kell majd tudjanak, elvégre arra sincs túl nagy szükségük. Ezt hívjuk a MAGA él- és rohamcsapatának.
Ugyanakkor az ICE hirdetéseiben használt retorika egyre inkább a háborús időket idézi, és nehéz helyzetbe hozza a potenciális munkavállalókat. „Amerikát ellepték a bűnözők és a ragadozók. Szükségünk van ÖNRE, hogy kiűzzük őket” – áll az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának honlapján található szlogenben. „Az ellenség már a kapuknál van” – szól egy másik hirdetés. „Védd meg a hazát a külföldi betolakodóktól” – buzdít egy harmadik.
Az általánosan agresszív retorika mellett az ügynökség folyamatosan flörtöl a jobboldali és szélsőjobboldali közönséggel, olyan mémeket használva , mint a „Merre tovább, amerikai férfi?”, amelyek népszerűek ezekben a körökben. Októberben az ügynökség egy reklámban egy, a Halo játékból származó felvételt is felhasznált a „Destroy the flood” (pusztítsd el az áradatot) szlogennel. A játék univerzumában az „áradat” egy idegen életforma. Ezt a retorikát a szélsőjobboldal gyakran használja a bevándorlókra.
Renée Good minneapolisi meggyilkolása után pedig az ICE kitett egy posztot az „Újra megtaláljuk az otthonunkat” szlogennel. Ez a sor a Pine Tree Riots nevű, kizárólag fehér nacionalista körökben népszerű zenekartól származik.
Beszédes, hogy a Proud Boys szélsőjobboldali neofasiszta szervezet egyik ága újraposztolta a bejegyzést a „We will find our home again” sorhoz hozzátéve az „Message received” („Az üzenetet megkaptuk”) megjegyzést. Nem meglepő módon a Szenátus Állandó Vizsgálati Albizottsága tavaly decemberben közzétett egy jelentést, amelyben egy fogvatartott azt állította, hogy több ICE-ügynökön Proud Boys-tetoválásokat látott.*
*Valóban, a féllegális-paramilitáris fegyveres alakulatok ideális tobozrási hátteret adhatnak az ICE-nak, sőt, felesleges a feltételes mód használata: adnak is.
Büntetlen gyilkosságok
2025. szeptember 12-én az ICE ügynökei Chicagóban, egy külvárosban, egy közúti személyazonossági ellenőrzés során lelőtték a mexikói származású Silverio Villegas Gonzalezt. Az incidens kivizsgálása még folyamatban van. Néhány hónappal később, 2026. január 7-én egy ICE-ügynök lelőtt egy amerikai állampolgárt, a 37 éves Renee Nicole Good-ot, egy háromgyermekes anyát, aki Minneapolisban vezette saját autóját. Az incidenst követően a minnesotai hatóságok beperelték a Trump-kormányzatot, és azt kérték, hogy tiltsák meg az ügynökség alkalmazottainak működését az államban.
Mindössze két és fél héttel később azonban egy második incidens is történt Minneapolisban. Az ICE-szal együttműködő határőrügynökök Alex Pretty amerikai állampolgárságú ápolót ölték meg intézkedés közben.
További három ember halt meg 2025-ben az őrizetbe vételeket kísérő „balesetekben”. Októberben Jose Castro Rivera megpróbált elmenekülni az ICE ügynökei elől, és kiugrott egy forgalmas virginiai autópályára, ahol elütötte egy autó. Augusztusban Roberto Carlos Montoya Valdest szintén halálra gázolták egy autópályán, miközben megpróbált elmenekülni egy kaliforniai bevándorlási és vámhatósági razzia elől. Júliusban Jaime Alanis Garcia meghalt, miután lezuhant egy magas épületről, miközben szövetségi ügynökök elől próbált menekülni.
Ezenkívül 2025 folyamán legalább 20 ember halt meg az ICE őrizetében. Ez a legmagasabb szám 2004 óta.
Természetesen ezek az incidensek a tömegtüntetések újabb és újabb hullámait váltják ki. Az első nagyszabású demonstrációk valószínűleg a Trump születésnapján tartott „No Kings!” gyűlések voltak. Ezek az USA történetének egyik legnagyobb egynapos tüntetésévé váltak.
Trump azonban nyíltan egyértelművé tette, hogy nem fog tudomást venni a tiltakozásokról. Egyik alkalommal még egy mesterséges intelligencia által generált videót is közzétett, amelyben egy repülőgépről ürülékkel bombázza a tüntetőket.*
*Ez viszont Trump kifinomult ízlését bizonyítja, kérem. Hiába, ezek a franciás nüanszok, finom hangulatok, melyekkel kommunikál...
Az amerikai elnök még mindig azt próbálja bizonyítani, hogy bevándorláspolitikája népszerű. Január 27-én Iowában tartott beszédében azt állította, hogy az amerikaiak 80%-a támogatja a deportálásokat. Ugyanakkor még az Echelon Insights republikánus közvélemény-kutató cég is úgy találta, hogy az amerikaiak 51%-a szerint az ICE sokat ront a városok közbiztonságán.
A New York Times / Siena University felmérése (2026. január 23.) szerint a választóknak csak 36%-a helyesli az ICE tevékenységét. A The Wall Street Journal felmérése (2026. január 16-18.) pedig azt találta, hogy a megkérdezettek 58%-a szerint a deportálási erőfeszítések aránytalanul eltúlzottak.
A CNN SSRS felmérése (január 16.) szintén azt találta, hogy az amerikaiak 58%-a szerint Trump második elnöki ciklusának első éve kudarcok sorozatából állt. És bár a legtöbben amiatt aggódnak, hogy az elnök nem tudta kezelni a gazdasági problémákat, a biztonsági kérdések is sokat nyomnak a latban.
A Migration Policy Institute nevű független agytröszt szerint az ICE 2025-ben 340 000 embert lesz képes deportálni. Ez 25 százalékos növekedés 2024-hez képest. A teljes szám azonban, figyelembe véve más szolgálatok (például az amerikai külügyi hírszerző szolgálat) tevékenységét is, valószínűleg nagyjából megegyezik azzal (vagy valamivel még alacsonyabb is lesz), amit Biden elnökségének utolsó évében mértek. Akkor 685 000 kitoloncolás történt, de ezeket nem kísérte a mostanihoz hasonló mértékű erőszak és tiltakozás.
Az elmúlt hetekben a Fehér Ház igyekezett az ICE műveleteivel kapcsolatban az irányváltás látszatát kelteni. Gregory Bovinót felfüggesztették minneapolisi állásából, Kristi Noem pedig úgy tűnik, kiesett Trump kegyeiből. Emellett a tisztviselők és maga az elnök is elkezdték kényszeredetten ugyan, de tragédiának nevezni az ügynökök által okozott haláleseteket ahelyett, hogy az áldozatokat hibáztatnák.*
*Igazán szép tőlük, hogy amikor már egész Amerika vagy haraggal, vagy undorral fordul el tőlük – és erre alaposan rászolgáltak – hajlandóak végre nevükön nevezni a dolgokat.
Ez azonban nem sok optimizmust kelt a tiltakozók körében. Bovinót Tom Homan váltotta fel, egy hasonlóan a kitoloncolásokat pártoló tisztviselő, aki már meg is mondta, hogy azért van a helyén, hogy „helyreállítsa a törvényt és a rendet”. Az amerikai igazságügyi minisztérium pedig vizsgálatot indított Tim Walz minnesotai kormányzó ellen, aki követelte, hogy a szövetségi kormány „fejezze be” az állam megszállását. Az ICE által okozott patthelyzet tehát egyértelműen folytatódik – Trump nem adja fel.
Nos, az ICE-ról egyelőre ennyit érdemes tudni, de ennyit illik is. Hogy milyen lesz ennek a szervezetnek a jövője, az erősen kérdéses, ugyanis belpolitikai szempontból valóságos vörös posztó, mint láthattuk, a szavazók több, mint fele számára. Ha Trump törvényesen akarná megnyerni novemberben a félidős választásokat, akkor nem tehetne sem bölcsebbet, sem népszerűbbet az ICE feloszlatásánál. Azonban ha addig „államosítja” a választásokat, vagyis egypárti, tehát republikánus ellenőrzés alá vonja őket, nagyon is szüksége lesz az ICE pribékjeire a szavazóhelyiségekben – Karoline Leavitt sajtószóvivő épp a minap célozgatott is arra, hogy „Nem tudja garantálni, hogy novemberben nem lesz minden szavazóhelyiség környékén egy-egy ICE-ügynök”. Tehát létezik egy ilyen forgatókönyv is, kétségtelenül létezik...
Nehéz lesz megszabadulni ettől az állami terrorszervezettől. De szükséges is, ha az USA lakói még egyszer vissza akarják kapni az Egyesült Államokat és az Alkotmányt.
Szele Tamás