Szele Tamás: Az ellopott szenátor

Mindent lopnak, kérem, mozdonytól eleven parázsig, cirkálótól közpénzekig, de azért az elég ritka eset, hogy egy szenátort lopjanak el, sőt, még nemzetközi marketing-díjat is nyerjenek vele. Azért ehhez már tehetség kell. Főleg, hogy a szenátorok – ritka kivételektől eltekintve – a parázzsal, cirkálóval, mozdonnyal és közpénzekkel ellentétben teljesen haszontalanok szoktak lenni és nincs értelmes felhasználási módjuk.

Azért ezt nem állítanám DeAndrea Salvadorról, az Észak-Karolinai szenátus tagjáról, mert kifejezetten hasznos a tevékenysége, de azért azt ő sem gondolta volna, hogy a képmásának ellopása és felhasználása még jövedelmező is lehet. De lássuk a botrányt, ami emiatt kitört, a The Washingon Post tudósítása alapján – megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt teszem meg, a bekezdések végén.

Amikor DeAndrea Salvador júniusban e-maileket kezdett kapni különböző brazíliai lakosoktól, az észak-karolinai szenátor azt hitte, hogy ezek egy adathalász csalás részei. Az e-mailek, amelyek először a szenátusi irodájába, majd a kampánystábjához érkeztek, olyan kérdéseket tartalmaztak, mint „Ez te vagy?” és „ez nem MI-manipuláció?”

De miután egy újságíró is megkérdezte e-mailben, hogy mit tud egy online keringő videóról, úgy döntött, hogy utánajár a dolognak.

Salvador az interneten keresett rá a nevére, és rájött, hogy egy 2018-as TED Talk előadását,* amelyben az alacsony jövedelmű amerikaiak energiaköltségeinek csökkentéséről beszélt, egy díjnyertes videóban használták fel a Whirlpool termékek brazíliai promóciójához.

*Mi az a TED Talk? A TED (Technology, Entertainment, Design – technológia, szórakoztatás, dizájn) konferenciák globális sorozata, melyeket a nonprofit Sapling Foundation (alapítvány) rendez. A konferenciák témáját kifejezi a szervezők fő jelszava: „ideas worth spreading”, azaz olyan gondolatokról esik szó, amelyeket érdemes terjeszteni. A rendezvény különlegessége, hogy az előadók számára csupán 18 perc áll rendelkezésre, hogy átadják az információt, amit kívánnak, ugyanakkor inspirálják a hallgatóikat.

A TED Talk előadásban Salvador elmondja, hogy gyerekkorában néhány szomszédja illegálisan csatlakozott az elektromos hálózathoz, hogy télen melegen, nyáron pedig hűvösen tudják tartani lakásukat. Ezután diákat mutatott be, amelyek adatokat tartalmaztak arról, hogy több millió amerikai család, különösen a fekete és vidéki közösségekben, kénytelen választani a villanyszámla törlesztése és más alapvető szükségletek, például gyógyszerek és élelmiszerek között.*

*A probléma sajnos Magyarországon is jól ismert. Túl jól.

De a Whirlpool videójában megjelenő 20 másodperces klipben Salvador látszólag Brazília legnépesebb városának, São Paulónak alacsony jövedelmű lakóiról beszél, ami egy világnyi távolságra van attól a helytől, ahol ő dolgozik, vagyis észak-karolinai szülővárosától. A reklámfilm nemcsak az elhangzott szöveget változtatta meg, hanem a diáit is, hogy São Paulóra vonatkozó adatokat mutassanak.

Salvador mindkét videóban a TED színpadán jelenik meg, tengerkék blézerben, szürke nadrágban és alacsony sarkú cipőben. De a hanganyag eltér a valóditól.

A TED Talk előadásában azt mondta: „Az emberek lehetetlen döntésekkel szembesülnek. Az Egyesült Államokban az átlagos amerikai jövedelmének 3 százalékát fordítja energiára. Ezzel szemben az alacsony jövedelmű és vidéki lakosság jövedelmének 20, sőt 30 százalékát is energiára költheti.”

A Whirlpool reklámban úgy tűnik, hogy ezt mondja: „Az emberek lehetetlen döntésekkel szembesülnek. São Paulo alacsony jövedelmű közösségeiben az átlagos villanyszámla a havi jövedelmük 30 százalékát teszi ki.”

A videó ezután átugrik egy mondatra, amelyet valójában csak később mondott az eredeti beszédében. Eszerint: „Ekkor válik az energia teherré.”

„Nagyon megdöbbentem” – mondta a 34 éves Salvador, aki egy alacsony jövedelmű emberek energiaköltségeinek csökkentését célzó nonprofit szervezetet alapított, mielőtt 2021-ben a legfiatalabb nő lett, aki valaha is bekerült az észak-karolinai törvényhozásba.

„Hatósági személyként használtak fel, a Whirlpool szócsövévé tettek, és azt sem tudom, hogy az, amit mondattak velem, egyáltalán igaz-e” – mondta. „Ami engem igazán zavar, hogy ha senki sem jelentkezik nálam az ügyben, soha nem tudtam volna meg, hogy ez a hamisítvány létezik.”

Salvador pert indított egy észak-karolinai szövetségi bíróságon a Whirlpool, az Omnicom Group – a videót készítő globális marketingcég – és leányvállalataik ellen képmásának jogosulatlan felhasználása miatt. A videó, amely még mindig megtalálható az interneten, károsíthatja a törvényhozóként és az energia megfizethetőségének szószólójaként szerzett jó hírnevét – érvel a perben.*

*Ugyan még az a csoda, hogy nem magát Lenint animálták meg a deep fake-szakértők. Elképzelem a jelenetet: Vlagyimir Iljics ágálva szónokol az emelvényen, annak támaszkodva még ott pipázik a cvikkeres Trockij, és Lenin azt kiáltja:
– A kommunizmus nem egyéb mint szovjethatalom, Whirlpool és villamosítás! Snitt, utána háztartási eszközök, sarlók és kalapácsok képei egymás után, a háttérben az Amuri partizánok és kurtizánok dala szól. Csapajev osztaga menetel. Ezzel is lehetett volna díjat nyerni, de nem Cannes-ban, hanem Moszkvában.

Az MI-manipuláció valószínűleg sokkal gyakoribb, mint a legtöbben gondolják, és nehéz felismerni, mondta Andrea Hickerson, a Mississippi Egyetem újságírói karának dékánja.

„Taylor Swift összehívhat egy sajtótájékoztatót vagy közzétehet egy Instagram-bejegyzést, és azt mondhatja: »Ez nem én vagyok«” – mondta Hickerson, aki azt tanulmányozza, hogyan változtatja meg az MI által generált tartalom a médiakörnyezetet. De kevesen tudják, hogy néznek ki a gazdasági és vállalati vezetők, ezért jó célpontjai az MI-manipulációnak – mondta.

Mire Salvador megnézte a „Hatékony fizetési módszerek” című videót, az már két díjat nyert a franciaországi Cannes-ban a Lions Nemzetközi Fesztiválon. Az olykor a reklámipar Oscar-díjának is nevezett díjak a marketingipar legrangosabb elismerései közé tartoznak.*

*Innentől nagyon kínos a dolog. Ugyanis a díjak miatt már le sem lehet tagadni.

A videót az Omnicom Group São Paulo-i leányvállalata, a DM9 készítette a Whirlpool brazil leányvállalata, a Consul számára, és azt mutatja be, hogy az alacsony jövedelmű brazilok hogyan finanszírozhatják az energiahatékony Whirlpool készülékek vásárlását a jövőbeli közüzemi számlákon megtakarított pénzből. A cannes-i fesztiválon a zsűri két díjat ítélt oda a DM9-nek és a Consulnak a kétperces videóért: a kreatív kommunikáció kategóriában a legmagasabb díjat, a Grand Prix-t, valamint a kreatív kereskedelem kategóriában a Bronz Oroszlán díjat.

Cannes után a videó tartalma felkeltette a figyelmet – és kérdéseket is felvetett. A CNN Brazil panaszt nyújtott be a Whirlpool és a reklámügynökség ellen, miután kiderült, hogy a videó manipulált tartalmat is tartalmazott a CNN Brazil egyik adásából.

A Whirlpool szóvivője elmondta, hogy a vállalat vezetői „nem voltak tisztában azzal, hogy Salvador szenátor megjegyzéseit megváltoztatták”, és „röviddel azután, hogy Cannes-ban tudomást szereztünk a problémáról”, felvették vele a kapcsolatot.

Az Omnicom nem reagált a kommentárkérésre, de a LinkedIn-en leányvállalata elismerte, hogy MI-t használt a Whirlpool-videó és más klipek megváltoztatásához. A DM9 „fenntartások nélkül bocsánatot kér a Cannes Lions Fesztiváltól, a munkájukat értékelő zsűritagoktól és az egész iparágtól” – áll a nyilatkozatban.

A DM9 visszaadta a cannes-i Lions-díjakat, amelyeket három pályaművével nyert, köztük a Whirlpool-reklámmal, „a bemutatott munkák valódiságával és legitimitásával kapcsolatos súlyos ellentmondások” miatt.

Az Omnicom és a Whirlpool a per elutasítását kérte, azzal érvelve, hogy Salvador hírneve csorbulása miatt nem szenvedett anyagi kárt* a videó révén. A DM9 Salvador perére adott válaszában kijelentette, hogy a videót soha nem sugározták Brazíliában, és az MI-módosításokat csak néhány alkalmazott végezte.

*Közvetlen anyagi kárt talán nem szenvedett, de tessék elképzelni a legközelebbi választási kampányát, amiben a riválisai folyamatosan „mosógépnek” fogják csúfolni...

Derek Leben, a Carnegie Mellon Egyetem Tepper School of Business üzleti etika professzora szerint a videó iskolapéldája az „árnyék-MI”-jelenségnek, amelynek során az alkalmazottak és a külsős cégek a vezetők jóváhagyása nélkül használják a mesterséges intelligenciát.

Leben szerint a Whirlpoolhoz hasonló nagyvállalatoknak ellenőrizniük kell a reklámügynökségek és más, velük együttműködő cégek által biztosított videók, képek és adatok eredetét. „Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy hamarosan törvény születik, amely előírja a generatív mesterséges intelligencia médiatermékek létrehozásához való felhasználásának kötelező nyilvánosságra hozatalát, de remélem, hogy a cégek valamilyen átláthatóságot mégiscsak fognak követelni azokkal szemben, akikkel együttműködnek” – mondta.

Azonban a technológia széles körben elérhető, ami megnehezíti a deepfake-ek elleni védekezést – mondta Hany Farid, a kaliforniai Berkeley Egyetem informatika professzora. „Bárkitől, akinek van online felvétele saját magáról – egy kép, egy rövid videó, egy hangfelvétel –, a képmását ki lehet emelni, és az emberek olyan hangfelvételeket, videókat és képeket készíthetnek róla, amelyeken olyan dolgokat mond és tesz, amit soha nem tett” – mondta Farid.*

*Aki nem hiszi, nézze csak meg a most zajló, magyarországi választási kampányt. Van abban minden, ami sosem történt meg. Mindkét oldal alkalmazza a deep fake-et. Már csak az a kérdés, melyik lesz sikeresebb ebben a művészetben.

Még mielőtt tudomást szerzett a videóról, Salvador elmondta, hogy már korábban is aggódott a mesterséges intelligencia rohamosan fejlődő világával kapcsolatos adatvédelmi kérdések miatt. Nem ellenzi annak használatát, mondta, és megjegyezte, hogy éppen most végzett MBA-tanulmányait és ösztöndíját a Massachusetts Institute of Technology-n, ahol olyan technológián dolgozott, amely mesterséges intelligenciát használ az idősek mobilitási problémáinak megoldására.

„Őszintén szólva nem hiszem, hogy ez egy nullaösszegű játék” – mondta Salvador, aki a National Council on Electricity Policy (Nemzeti Villamosenergia-politikai Tanács) tagja, amely egy állami tisztviselőkből álló csoport, és az energiapolitikával foglalkozik. „Gyors innovációt látunk, amely javíthatja az életminőséget, de szerintem minden technológiához szükség van biztonsági intézkedésekre.”

Hetekig kutatta az internetet a TED Talk előadásáról készült manipulált videók után, és megpróbálta azokat eltávolíttatni.

„Most már habozok, mielőtt beleegyezek egy előadásba, ha videó is készül róla” – mondta.

Hát, kérem, ebből annyi a tanulság, hogy egyrészt senki sincs biztonságban a deep fake-től, másrészt ne lopjunk szenátort, mert perelni fog.

Szele Tamás