Szele Tamás: Drón-mese Novgorodból

Kérem, én mindig őszintén tisztelem az orosz népmesekincset, legyen szó Baba Jagáról, Koscsejről, Együgyű Jemeljuskáról, Ilja Muromecről, Aljosa Popovicsról, Dobrinya Nyikiticsről vagy akár a Burevesztnyik nevű, tűzmadár-jellegű állítólagos csodafegyverről, mely az utóbbi idők mesehőse. Most is csodálatos legendát hallhattunk a Kreml nagy mesemondóitól, valóságos bilina. Lássuk, hogyan mutatja be a világsajtó. Megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.

A The New York Times szerint amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn hazautazott Floridából, azt hitte, fellélegezhet. A béketerv megvitatása céljából Trump elnökkel folytatott találkozója a jelek szerint dráma nélkül zajlott le – az amerikai vezető nem szidalmazta őt, és nem ismételte meg a Kreml álláspontját, legalábbis nyilvánosan nem. A korábbi találkozók mércéje szerint ez előrelépésnek számított.

Miközben Zelenszkij hazafelé tartott, Vlagyimir Putyin elnök telefonbeszégetést folytatott Trumppal, ami új fordulatot hozott az eseményekben. Putyin azt állította, hogy az éjszaka folyamán ukrán dróntámadás érte egyik oroszországi rezidenciáját. „Nem tetszik ez nekem” – mondta később Trump a riportereknek, miközben elmesélte a hívást.

„Ez nem volt a megfelelő pillanat erre. Nagyon dühös voltam emiatt.”

A rágalom éppen az a fajta vád volt, amely kisiklathatja Ukrajna diplomáciai erőfeszítéseit. Zelenszkij azonnal tagadta a támadást, és a közösségi médiában „teljes kitalációnak” minősítette az állítást, amelynek célja, hogy „aláássa a Trump elnök csapatával közös diplomáciai erőfeszítéseink minden eredményét”. A tagadást megerősítette egy hangüzenetben, amelyet egy online csevegőcsoportban küldött az újságíróknak, és a külügyminisztere is megszólalt.

Közben több orosz tisztségviselő nyilvánosan megerősítette a vádat, mondván, hogy Moszkva válaszként szigorítani fogja álláspontját a tárgyalásokon. Érdemes idézni az ügyben a Meduzát, amely Peszkov kormányszóvivő megnyilvánulásait mutatja be.

A Kreml a Vlagyimir Putyin valdaji rezidenciája elleni „támadási kísérletet” „terrorcselekménynek nevezte, amelynek célja a tárgyalási folyamat megzavarása”.

„Nemcsak személyesen Putyin elnök ellen irányult a merénylet, és itt szeretnék emlékeztetni Zelenszkij karácsonyi beszédére és a Putyinról mondott szavaira. A támadás Trump ellen is irányult, Célja az volt, hogy megzavarja Trump elnök erőfeszítéseit az ukrajnai konfliktus békés rendezésének előmozdítására.”

– Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy tájékoztatón.
A Putyin novgorodi (valdaji) rezidenciája elleni dróntámadásról előző nap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter számolt be. A támadást egytelen független forrás sem erősítette meg.
Peszkov erről szólva a következőket mondta:

„Zelenszkij megpróbálja tagadni a történteket, sok nyugati médium pedig a kijevi rezsimmel összejátszva elkezdte azt állítani, hogy a támadás nem történt meg. De ez egy teljesen őrült állítás. Nem hiszem, hogy itt bármilyen bizonyítékrs szükség lenne. Ez egy hatalmas dróntámadás volt, amit a légvédelem jól működő munkájának köszönhetően elhárítottak és semlegesítettek. Ami a roncsokat illeti, nem tudom megmondani, mi velük a helyzet. Ez inkább a hadseregünk feladata.”*

*Magyarul: az állítólag 91 ukrán drónból még törmelék sem maradt. Semmit sem tudnak felmutatni, annyira hatékony volt az orosz légvédelem. Mondom én, hogy népmese ez, a javából.
Lavrovhoz hasonlóan Peszkov is azt mondta, hogy Oroszország megtorolja Ukrajnán a Putyin rezidenciája elleni támadást, és szigorítja tárgyalási álláspontját is.
Az ukrán hatóságok szerint Oroszország „kitalálta ezt a történetet”, hogy „ürügyet és hamis indokot teremtsen további támadásokhoz”.*

*A „cui prodest” elve alapján valóban csak Moszkvának hasznos ez a legenda, de nekik nagyon.

Az ukrán és orosz nyilatkozatok hevessége az állítással kapcsolatban, amelyre egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték, rávilágított arra az információs háborúra, amely a béketárgyalásokon túl nagy jelentőségre tett szert: a Donald Trump gondolkodásának formálásáért folytatott harcra.

A háborúban mindkét fél az amerikai elnököt tekinti a legfontosabb befolyásoló eszköznek a jövőbeli békerendezésről szóló tárgyalások során. Hónapok óta arra törekednek, hogy kialakítsák a harctérről alkotott képét. Ennek része volt, hogy Oroszország olyan városok bevételét jelentette, amelyeket még nem foglalt el, Ukrajna pedig nem ismerte el azonnal, ha egy város elesett. Kijev és Moszkva azzal is vádolta egymást, hogy nem hajlandóak kompromisszumot kötni a békemegállapodás elérése érdekében, és hogy megpróbálják felborítani a tárgyalások menetét.

Trump véleménye a háborúról továbbra sem világos, miután közel egy éve sikertelenül próbálja lezárni azt. Az elemzők szerint a felfogásának alakításáért folytatott harcban Oroszország van fölényben. Trump idén többször is Moszkva oldalára állt, részben azért, mert Oroszország előnyben van a csatatéren, ami összhangban van az elnök ismételt meggyőződésével, hogy az erősebb oldal fog győzni.

Már persze, ha Oroszország az erősebb. Eközben Zelenszkijnek gyakran meg kellett küzdenie a diplomáciai erőfeszítések megmentéséért oly módon, hogy rendszeresen kapcsolatba lépett az amerikai féllel, és megkérte európai szövetségeseit, hogy Trumpot egy kevésbé oroszbarát álláspont felé tereljék.

„Zelenszkij számára kihívás, hogy Trumphoz folyamodjon, amivel Putyin nem kell megküzdjön” – mondta Harry Nedelcu, a Rasmussen Global nevű kutatószervezet vezérigazgatója, megjegyezve, hogy Putyin úr szorosabb kapcsolatban áll Trumppal, mint az ukrán elnök. Jellemző, hogy Putyin röviddel az amerikai vezető és Zelenszkij találkozói előtt beszélhet Trumppal - ami vasárnap meg is történt -, hogy közvetlenül nyomást gyakoroljon az ügyre, és alakítsa a tárgyalásokat.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden megismételte, hogy Oroszország szigorítani fogja tárgyalási álláspontját anélkül, hogy pontosította volna, hogyan változtatna Moszkva a követelésein. Újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország „elsősorban az amerikaiakkal folytatja a tárgyalási folyamatot és a párbeszédet”.

A helyi orosz hatóságok Novgorod régióban, ahol az állítólag megtámadott rezidencia található, hétfőn kora reggel ukrán dróntámadásról számoltak be. A támadást és annak lehetséges hatását azonban nem tudták ellenőrizni. Nos, ez azóta sikerült – különös eredménnyel, melyről a Moscow Times számolt be.

Az oroszországi Novgorodi Területen fekvő Valdaj városának lakói elmondták, hogy hétfőre virradó éjszaka nem hallották és nem is látták jelét semmiféle nagyszabású dróntámadásnak, annak ellenére, hogy hivatalos állítások szerint közel 100 ukrán drón vette célba Vlagyimir Putyin elnök ottani rezidenciáját.

Tizennégy lakos mondta el a Mozsem Objasznyit független hírügynökségnek, hogy nem kaptak drónveszélyre figyelmeztető szöveges értesítést, és nem hallottak dróntámadásra jellemző zümmögő hangokat vagy robbanásokat.

„Aznap éjjel nem volt semmilyen zaj, semmilyen robbanás, egyáltalán, nem volt semmi különös” – idézték az egyik lakót. „Ha valami rendkívüli történt volna, az egész város erről beszélne”.*

*Egyetlen megoldás kínálkozik, már amennyiben feltételezzük, hogy egyáltalán volt bármiféle támadás. Éspedig az, hogy mindkét harcoló fél legkiválóbb fegyvereit vetette be: Ukrajna lopakodó drónokat használt, ezzel szemben Oroszország a hangtalan légvédelmet vetette be, melynek létezéséről eddig nem is tudtunk. Sőt, talán a lézerfegyvereket is, ez magyarázni, hogy majdnem száz drónból sem maradt annyi törmelék, amit be tudnának mutatni egy sajtótájékoztatón.

Putyin Valdajhoz közeli rezidenciája, az úgynevezett Dolgijje Borody a várostól északkeletre fekszik, és a Valdaj-tó választja el tőle.

A lakosok a Mozshem Objasznyitnak elmondták, hogy az érkezését kísérő nagy helikopterforgalom miatt általában tudják, ha az orosz elnök ellátogat a dácsájára.

Szergej Lavrov külügyminiszter hétfőn közölte, hogy az ukrán fegyveres erők „masszív” dróntámadást kíséreltek meg Putyin rezidenciája ellen 91 drónnal, amelyeket állítólag mind megsemmisítettek a légvédelmi rendszerek.

Az orosz védelmi minisztérium hivatalos jelentése szerint csak 18 drónt lőttek le az éjszaka folyamán a Novgorodi Terület felett.

Lavrov szerint az állítólagos támadás arra készteti Oroszországot, hogy felülvizsgálja Ukrajnával kapcsolatos tárgyalási álláspontját, bár hozzátette, hogy Moszkva nem tervezi az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokból való kilépést.

Arra is figyelmeztetett, hogy az incidens nem marad válasz nélkül, mondván, hogy az orosz erők már kiválasztották a megtorló csapások célpontjait és időzítését.

Visszatérve az általános helyzethez: mivel a területi kérdésekről folyó tárgyalások zsákutcába jutottak, az elmúlt hetek narratív vitáinak nagy része arról szólt, hogy melyik fél nyer teret a harctéren.

December elején Putyin meghívta a világsajtót, hogy menjenek el a fropntra és „győződjenek meg a saját szemükkel” arról, hogy az orosz erők elfoglalták az északkeleti Kupjanszk városát. Ehelyett Zelenszkij volt az, aki körülbelül 10 nappal később megérkezett, és lefilmezte magát a város bejáratánál lévő tábla mellett, hogy bejelentse: a város nagyrészt ukrán ellenőrzés alatt áll – ezt a tényt független csoportok által készített harctéri térképek is megerősítették.

Hétfőn Putyin a Kremlben ülésezett magas rangú katonai parancsnokokkal, és azt mondta, hogy az orosz csapatok mindössze mintegy kilenc mérföldre vannak a dél-ukrajnai Zaporizzsja városától, amely jelentős ipari központ. Utasította erőit, hogy „a közeljövőben” foglalják el a várost. Oroszország azonban 2022 óta nem foglalt el egyetlen nagyobb várost sem, és katonai elemzők szerint nincsenek is meg hozzá az erői.

Ennek ellenére az orosz csapatok az elmúlt hetekben valamelyest előretörtek – ezt a tényt Ukrajna igyekszik vitatni, hogy ne keltse Trumpban azt a benyomást, miszerint talán jobb lenne inkább előbb, mint utóbb egyezséget kötni Moszkva feltételei szerint.

Ukrajna legfelsőbb katonai vezetői például csak lassan ismerték el, hogy a keleti Sziverszk városa a múlt héten elesett.

Hétfőn Ukrajna főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij tábornok meglehetősen optimista beszámolót adott Pokrovszk stratégiai fontosságú városának helyzetéről, azt állítva, hogy az orosz erők csak a város felét tartják ellenőrzésük alatt. A független csoportok által összeállított harctéri térképek azt mutatják, hogy Pokrovszk egy része orosz ellenőrzés alatt áll, és a helyszínen lévő ukrán katonák elismerték, hogy a város majdnem elveszett.

Nos tehát megint abba a helyzetbe kerültünk, mint ez alatt a háború alatt nagyon sokszor: az egyik fél ezt állítja, a másik amazt, bizonyítéka egyiknek sincs a történtekre, így aztán mindenki azt hisz, amit akar. Mondjuk negatívumot bizonyítani szinte a lehetetlenséggel határos, így talán mégsem Ukrajna dolga lenne azt argumentálni, hogy nem volt támadás, Oroszország kéne bizonyítsa azt, miszerint volt. Csak az nem megy. Tetszik tudni, a hangtalan, lézeres légvédelem miatt... és most merényletkísérletről harsognak. Először is: Putyinnak nem csak Valdajban van palotája (amit dácsának csúfol), hanem Novo-Ogarjovóban, a Rubljovkán és a Krímben, Gelendzsikben is. Novogyevicsiben még nincs, de nagyon megérdemelne ott is egy szép, díszes, tartós hajlékot, ott van ugyanis az orosz nemzeti sírkert. Sőt, még a Kremlben is van egy lakása, és csodálnám, ha Moszkvában itt-ott ne lenne még néhány, Pétervárról nem is szólva. Ha Kijev merényletet akarna elkövetni Putyin ellen, lévén, hogy nem lehetnek biztosak abban, épp hol alszik, az összes „rezidenciát” meg kellett volna támadniuk egyszerre, egy időben. Ilyesmi viszont nem történt.

Világos, hogy kétségbeesett rágalomról van szó, csak azért nem érthető, mi szükség van most erre, mert jelenleg a harctéri helyzet rövid távon kiegyenlítettnek tűnik, némi orosz előrenyomulással és ukrán veszteségekkel, bár ezek nem túl nagy mértékűek – az bizonyos, hogy a háború sorsát nem a mostani tilitoli fogja ledönteni, hanem a tárgyalások, melyeket az orosz fél ezzel az álhírrel próbál befolyásolni.

Sőt, ez már nem is álhír, hanem egész népmese. Színes, szagos, szélesvásznú, három dimenziós, az áldozat szerepében Vlagyimir Putyinnal, az intrikuséban Szergej Lavrovval. Furfangos Nyesztyerkát Dmitrij Peszkov alakítja, az Elátkozott Cárkisasszonyt Mása Zaharova.

Készült a Moszfilm stúdióiban és lóhalálában.

Forgatókönyv: Bortnyikov, az FSZB igazgatója, rendezte Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin.

Aki nem hiszi, annak utána járnak.

Szele Tamás