
Szele Tamás: Eldőltek a választások
Nyugalom, azért ez még nem biztos, de nagyon jó esély van arra, hogy ma kora délután egy elegáns moszkvai tárgyalóteremben, a Kreml falain belül, egy sajtótájékoztatón eldőltek az április 12-i magyar választások. Sőt, még az sem lehetetlen, hogy már korábban, március 4-én dőltek el. A döntést természetesen Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin hozta, az Oroszországi Föderáció elnöke, a választások vesztese pedig Orbán Viktor lesz.
Hogy ez miképpen lehetséges, hiszen ez a két politikus látszólag kiváló viszonyban van egymással? Nos, elvtársaim, már Sztálin is megmondta, hogy „ahol gyalulnak, ott hullik a forgács”. És úgy néz ki, Moszkvában komoly asztalosmunkába kezdtek, melynek haszna ugyan vagy lesz, vagy sem, de kárát mindenképpen látják azok, akik nem csak gazdaságukat, de teljes társadalmi berendezkedésüket és uralmukat is az „olcsó orosz energiahordozókra” építették. Azonban jobb lesz, ha a tárgyra térünk.
Minden egy mai hírrel kezdődött ami az orosz Interfaksz hírügynökség anyagában jelent meg. Megjelent a TASZSZ felületén is, de onnan tilos idézni, ha nem akarjuk, hogy a Facebook letiltsa nem csak az írást, de még az oldalt is: érjük tehát be az Interfaksz verziójával.
„Moszkva. Március 18. INTERFAX.RU – A Kreml szerint az orosz elnök, Vlagyimir Putyin által adott utasítás a minél előbb történő kilépés célszerűségéről az európai gázpiacról jelenleg kidolgozás alatt áll; alapos elemzésre van szükség, többek között az iráni háború okozta energiapiaci zavarok miatt.
„Ami az elnök utasítását illeti, hogy vizsgálják meg az európai gázpiacokról való mielőbbi kivonulás lehetőségét, ez a téma jelenleg vizsgálat alatt áll, alapos és megfelelő elemzésre van szükség” – mondta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtószóvivője újságíróknak, amikor arra a kérdésre válaszolt, hogy a kormány benyújtotta-e javaslatait az elnök utasításával kapcsolatban, és vannak-e határidők a döntés meghozatalára.
Megjegyezte, hogy a világ energiapiaca jelenleg komoly megrázkódtatásokon megy keresztül az iráni háború miatt. „És természetesen ezek a megrázkódtatások mindenki számára megnehezítik a piacok fejlődési dinamikájának előrejelzését. Ezért úgy fogalmaznék, hogy jelenleg mélyreható elemzés folyik, figyelembe véve a jelenlegi helyzet minden sajátosságát” – mondta Peszkov.
Március 4-én, miután tárgyalt Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel az orosz gázszállításokról Magyarországra, Putyin kijelentette, hogy Oroszországnak most talán az lenne a legelőnyösebb, ha azonnal leállítaná a gázszállításokat Európába, és más piacokra térne át anélkül, hogy megvárná az Európai Unió teljes tilalmának hatálybalépését az orosz gáz vásárlására vonatkozóan.
Az elnök akkor azt a véleményt fejezte ki, hogy a jelenlegi áremelkedés az európai piacon „közvetlenül nem kapcsolódik az európai piacokra irányuló gázszállítás korlátozásaihoz”: „Hiszen a fő gázszállítók – az USA, Norvégia, Algéria és részben Oroszország – nem csökkentették a szállítási mennyiségeiket. Senki sem csökkentette a szállításokat, az árak viszont már 700 dollárra emelkedtek ezer köbméterenként. Miért? A világgazdasági helyzet miatt, beleértve az olajpiacot is. Mert megjelentek olyan vevők, akik hajlandóak ugyanazt a gázt magasabb áron megvásárolni – ebben az esetben a közel-keleti események, a Hormuzi-szoros lezárása és hasonló okok miatt. És ha megjelennek ilyen prémium vásárlók, akkor azt hiszem, sőt szinte biztos vagyok benne, hogy az európai piacról is egyes jelenlegi hagyományos beszállítók, például az amerikai vállalatok, természetesen oda fognak menni, ahol többet fizetnek. Ez természetes. Itt nincs semmiféle politikai háttér. Tisztán üzletről van szó” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez „az európai hatóságok téves politikájának eredménye, amely ráadásul évek óta tart”.
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió bejelentette az orosz gáz vásárlásának tilalmát, amely fokozatosan lép hatályba. Majd így folytatta:
„Most viszont más piacok nyílnak meg előttünk. És talán nekünk most előnyösebb lenne azonnal leállítani a szállításokat az európai piacra. Átmenni azokra a piacokra, amelyek megnyílnak, és ott megerősödni. És itt is szeretném világossá tenni: nincs ennek semmiféle politikai háttere. De ha úgyis egy vagy két hónap múlva bezárják előttünk az ajtót, akkor jobb, ha most magunk állítjuk le a kereskedelmet, és átmegyünk azokba az országokba, amelyek megbízható partnereink, és ott megerősödünk.”
Putyin azonban hangsúlyozta, hogy „ez még nem végleges döntés”. „Ez ebben az esetben, ahogy mondani szokták, csak hangos gondolkodás. Mindenképpen utasítani fogom a kormányt, hogy a vállalatainkkal együtt dolgozza ki ezt a kérdést” – mondta.”
Eddig a hír, de mielőtt elemzésbe kezdenék, tisztázzunk pár alapfogalmat.
Peszkov nem önálló politikai tényező, Peszkov az orosz elnök és kormány sajtószóvivője. Ő nem a saját véleményét mondja és nem hoz döntéseket, ő azt mondja, amit rábíztak, más kérdés, hogy valószínűleg érthetőbben és udvariasabban mondja, mint ahogy hallotta. Legalábbis kihagyja a mondókából a „bljaty” és a „szuka” kitételeket, ha lehet. De pontosan azért, mert szóvivő, sem többet, sem kevesebbet nem mondhat annál, mint amit kell. Tehát ne mentegesse egyetlen magyar kormánypárti sem a helyzetet azzal, hogy „Peszkov nem tudta, mit beszél” – az a dolga, hogy tudja. Mikor elkezdi nem tudni, menten kiesik a Szpasszkaja-torony tetejéről.
A kőolaj nem földgáz és a földgáz nem kőolaj, bár a magyar kormánypárt kommunikációja szereti összemosni ezt a két energiahordozót (mármint, ha orosz eredetűek). A kőolajat a Barátság vezetéken kapjuk Moszkvától, amikor kapjuk – úgy néz ki, hogy az oroszok által megrongált állomásokat európai uniós támogatással ugyan, de helyre fogják állítani hamarosan, bár, hogy minek, az nem világos – a földgázt pedig legnagyobb részben a Török Áramlaton át, Törökország, Bulgária és Szerbia érintésével, ez Kiskundorozsmánál lép be az országba. Létezik még egy kisebb mértékű szállítási lehetőség Ukrajnán keresztül, a Testvériség földgázvezetéken keresztül, ami Beregdarócnál jut magyar földre. A kőolaj nem jöhet gázvezetéken, a gáz nem jöhet olajvezetéken (nahát, ki hitte volna).
Minket most az olaj azért érdekel kevésbé, mert annak kisebb a szerepe a „rezsicsökkentésben”. Kisebb ugyan, de van: az olajból finomított üzemanyag ára minden kereskedelmi cikk forgalmi értékébe beépül valamennyire és az elektromos energia termelését is befolyásolja. Azonban a rezsi sokkal inkább függ a gáz árától, hiszen azzal fűtünk, azzal főzünk. Direkt módon határozza meg a számla mértékét. Eddig sem volt igaz, hogy nagyon olcsón kaptuk volna Oroszországtól – volt egy időszak több, mint tíz évvel ezelőtt, amikor ebben akadt némi igazság, de akkor ez egy régen kötött és orosz részről figyelmetlenül megújított szerződés, valamint a világpiaci folyamatok miatt alakult így, hamar el is múlt. De azóta is ezzel érvelnek.
Akkor most nézzük csak, mit mondott Putyin Szijjártónak e hónap negyedikén, Moszkvában, mikor a magyar külügyér foglyot ment hozzá szabadítani?
„Az orosz elnök elmondta, fenntarthatóan és nagyon pozitívan fejlődik a két ország kapcsolata, különösen az energiapolitika területén figyelembe véve a szénhidrogéneket, „illetve a zászlóshajós projektünket, ez pedig a paksi atomerőmű bővítése”. Putyin elmondta, a gázpiacon is mindent megtesznek. „Ami tőlünk függ, azt megtesszük, mert eddig is mindig teljesítettük a kötelezettségeinket, és ezt továbbra is így tesszük” – fogalmazott az orosz elnök. (…) Szijjártó Péter elmondta, minket, magyarokat minden háború aggodalommal tölt el, és nekünk mindig Magyarország biztonsága az első számú szempont, ezért mi minden háborúból ki is akarunk maradni, legyen szó fegyveres konfliktusról vagy energiaháborúról.
Azt az elnök úr és a miniszterelnök is nagyon jól tudják, hogy Ukrajna hetek óta blokkolja Barátság kőolajvezetéket. Kizárólag politikai okok miatt politikai döntés alapján, és ezért nekünk duplán aggodalmas az, hogy az iráni háború nyomán a tengeri olaj és gázszállítások és ezzel együtt a globális energiabiztonság is egy válságos időszakba jutott
– fogalmazott Szijjártó Péter. A tárcavezető elmondta, éppen azért látogatott Moszkvába, hogy megbizonyosodjon arról, hogy garanciát kapjon arra, hogy a mostani válságos időszak közepette is a magyar energiabiztonsághoz szükséges földgáz és kőolajmennyiségek rendelkezésre állnak, és azokat Oroszországból változatlan áron Magyarország számára szállítani.
Ami azért nagyon-nagyon fontos Magyarország számára, mert a rezsicsökkentés, vagyis a rezsiköltségek alacsonyan tartása szempontjából az olcsó orosz energiaforrások kritikus fontosságúak. Hogyha nem érkezik meg Magyarországra az orosz kőolaj vagy földgáz, akkor Magyarországon az energiaárak az egekbe emelkedhetnek – emelte ki a tárcavezető, és hozzátette, Magyarország számára mind a Barátság kőolajvezeték, mind a Török Áramlat gázvezeték működése különösen fontos.”
Szijjártó tehát előadta, hogy kell a gáz is az olaj is, különben vége a rezsicsökinek és nekik, tehát a kormánynak is. Aztán elbúcsúztak, és Putyin megszámolta az ezüstkanalakat, majd kicsit később érdekeset mondott: közölte, hogy fontolóra kell venni az európai olaj- és gázszállítások teljes leállítását. Ezt erősítette meg ma Peszkov. Sőt, már dolgoznak is a hatástanulmányon, ami a politikai orosz nyelvet érthető magyarra fordítva annyit tesz, hogy „elzárjuk a csapokat, persze, minél előbb, csak még kicsit fenyegetőzünk, hátha ki tudunk ezzel is csikarni valami diplomáciai előnyt”.
Mondhatnák erre a magyar kormány elkötelezett hívei, hogy „de mi kivételek vagyunk, mi kapunk majd gázt is, olajat is, Orbán megmondta, Putyin szavát adta!”
Putyin erre nem adta a szavát. Ő csak annyit mondott, azt is Szijjártónak, hogy „Ami tőlünk függ, azt megtesszük, mert eddig is mindig teljesítettük a kötelezettségeinket, és ezt továbbra is így tesszük”. Mármost minden komolyabb szerződésben van záradék, amely előírja, milyen feltételek mellett bontható fel (például államérdekből), csodálnám, ha ez esetben ne lenne ilyen. Ami Orbán állításait illeti, mondta ő már azt is, hogy Trump felmentette Magyarországot minden szankció alól és pénzügyi védőpajzsot is nyújt majd nekünk – aztán kiderült, hogy mindebből egy szó sem igaz. Világosnak látszik, hogy Putyin egészen pontosan azt tesz a magyar olaj- és gázpiacon, amit éppen akar. És most le akar zárni minden Európába induló olaj- és gázszállítást, különben nem emlegetnék ilyen vehemenciával ezt az ügyet, hanem hagynák elhalni.
Miért teszi ezt?
Nos, mert megteheti és mert nem is nagyon tehet mást. A kieső – igen csekély, hiszen csak Magyarországról és Szerbiáról van szó – gázbevétel ebben az esetben nem sokat nyom a latban, meg a „mi gázunkat” vígan eladhatja Kínának, esetleg Indiának vagy bármelyik országnak Európán kívül, bár az az érzésem, hogy Kínába fog kerülni, máshová ugyanis mostanság nehéz lenne elszállítani az Árnyékflottával. Moszkvának jelenleg az európai kapcsolatok felrúgásának gesztusa – komolyan, mint a tizenéves kislányok: azért szakítanak ők előbb, hogy ne velük szakítsanak – fontosabb annál, hogy ennek milyen hatása lesz Orbán Viktorra és Kreml-barát kormányára, sőt, rendszerére. Ők dzsigitek, bogatirok, ők így szállnak le a bicikliről vagy a lóról.
Ne feledjük a műszaki szempontokat sem: egy általános szakítás esetén sokkal egyszerűbb (és olcsóbb is) szimplán elzárni a Török Áramlatot és a Testvériséget, mint üzemben tartani összesen két kis ország ellátása kedvéért. Nem biztos, hogy egyáltalán fizetünk annyit, amennyibe a fenntartás és a karbantartás kerül.
A magyar választási kampányra viszont ennek komoly hatása lehet, hiszen a kormány legfőbb érve az ukrán-ellenesség után a rezsicsökkentés. Azt mondják, ha nem maradhatnak, nem jön majd az „olcsó orosz olaj és gáz”. Hát most már sehogyan sem fog jönni. Olaj sem. Akkor sem, ha megjavítják a Barátság ukrajnai szakaszát, mert az orosz szakaszon is komoly sérülések vannak, és azt nem lehet megreparálni uniós pénzből. Moszkva meg erre nem fog költeni, ha úgyis hiába tenné: rövidesen maga az Unió tiltja be a kereskedelmet, nem érdemes befektetni, renoválni.
Sok függ attól, mikor állnak le a szállítmányok. A Kreml minél előbb szeretné bezárni a boltot, nem akar belelógni az uniós tilalom hatályba lépésébe („azért is én szakítok veled és nem te velem, bee!”), az aktus üzleti súlya minimális, politikai gesztusként viszont komoly erőfitogtatásnak minősül: és ez azt jelenti, hogy sietni fognak. Akár heteken belül leállhat a gázszállítás.
Ennek még a lehetősége is pusztító hatással bírna Orbán Viktor kampányára, ha pedig még a választások előtt be is következik, akkor biztos a vereség, hiszen maga Putyin vette ki cimborája kezéből az egyetlen anyagi(nak tűnő) argumentumot. Ha nincs gáz, nincs nafta, nincs is mit ígérni.
De ha ennek csak a lehetősége merül fel, és egy kicsit késni fog a zárlat (mondjuk úgy májusig-júniusig, tovább nem fognak várni vele), akkor is baj van. Nem véletlen, hogy a magyar kormánymédiában egyelőre egy szóval sem említik a hírt – már maga az, hogy ilyesmi várható, sőt, biztosan be is következik sok szavazót eltántoríthat. Pont azokat, akik a rezsicsökkentés miatt választanák a mostani vezetést. Akiket nem érdekel sem a külpolitika, sem a belpolitika, sem az eszmék, sem az elvek, csak a pénztárcájuk, az is azért, mert üres. Vagyis: az ingadozó többséget.
Mi több, Orbán már nem a Kreml pótolhatatlan ügynöke és vétólakája Brüsszelben, sokat csökkent a politikai súlya és fontossága, szóval már nem is szeretik azzal a régi tűzzel, mint hajdanán. Meglehet, még azt a pár hetet sem fogják kivárni a kedvéért, ami pedig most neki létfontosságú volna.
Nagyon úgy néz ki, hogy ezen a választáson Putyin kirántotta a szőnyeget Orbán lába alól, és az most nagyot fog esni, akár hasra, akár hanyatt.
Ironikus egy helyzet: Orbán Viktor sosem gondolta volna, hogy a vereségét – ha lesz ilyen – pont Putyinnak köszönheti majd.
Szele Tamás
