Szele Tamás: Háború a Kongresszussal

Különös kis belháború zajlik Washingtonban, még ha egyelőre puskalövés nélkül is, melynek résztvevői egyrészt Donald Trump adminisztrációja és a MAGA, mint mozgalom, másrészt a Kongresszus. A tét: az Egyesült Államok jövője. A jelenlegi harcok az új nemzetbiztonsági stratégia bejelentésével kezdődtek, amely nem csak a Kongresszus torkán akadt meg, de az egész világ köhögni kezdett tőle.

Hogyne, hiszen gyakorlatilag új, és nem csak Amerika, de az egész szabad világ számára hátrányos globális rend bevezetésével járna az alkalmazása, melyen igazából csak Oroszország nyerne. Erre válaszolt a Kongresszus – kétpárti konszenzus útján! – a Nemzetvédelmi Engedélyezési Törvény (NDAA) legújabb változatával, melyet már el is fogadtak – ez ugyanis a nemzetbiztonsági stratégia összes vitatható és vitatandó pontjának élét veszi és visszatér a hagyományos amerikai értékek védelméhez és tiszteletéhez (melyek az euroatlanti térség számára is ugyanúgy létfontosságúak).

A riposzt nem késik: Hegseth hadügyminiszter az NDAA elfogadására a fegyveres erők átszervezésével válaszol! Erről a The Washington Post közöl részleteket. Én pedig megjegyzéseket fűzök a beszámolóhoz, szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén.

A Pentagon magas rangú tisztviselői egy olyan tervet készítenek elő, amelynek keretében több amerikai katonai főparancsnokság rangját visszaminősítenék, és a legfőbb tábornoki kar belső erőviszonyait átrendeznénk, egy Pete Hegseth védelmi miniszter által kezdeményezett jelentős átszervezés keretében – állítják a kérdéssel tisztában lévő források.

Ha a tervet elfogadják, az évtizedek óta a legjelentősebb változásokat hozná a hadsereg legfelső vezetésében, részben Hegseth ígéretének teljesítésével, hogy megtöri a status quo-t és csökkenti a négycsillagos tábornokok számát a hadseregben. Az ügyet jól ismerő öt különböző forrás szerint a terv a Központi Parancsnokság, az Európai Parancsnokság és az Afrikai Parancsnokság fontosságát csökkentené, mivel azokat egy új, Nemzetközi Parancsnokság néven ismert szervezet irányítása alá helyezné.

Dan Caine, a vezérkari főnök várhatóan a következő néhány napban részletezi Hegsethnek a javaslatot, amelyről eddig még nem számoltak be hivatalosan. Az ilyen lépések kiegészítenék a kormány más törekvéseit, amelyek célja a források áthelyezése a Közel-Keletről és Európából, és elsősorban a nyugati féltekén végzett katonai műveletek kiterjesztésére való összpontosítás.*

*A haderő-átszervezések általában azzal szoktak járni, hogy a működőképes haderők egy időre működésképtelenekké válnak, a működésképtelenek pedig továbbra is azok maradnak. Mondhatni huzamosan. Vagy örökké, épp ezért átszervezni csak harcképtelen sereget érdemes, mert azon már sokat rontani nem lehet.

Hegseth csapata közleményben jelentette be, hogy nem kommentálják a „pletykákban szereplő belső megbeszéléseket” vagy a „döntés előtt álló ügyeket”. A közlemény szerint minden olyan inszinuáció, miszerint a tisztviselők között megosztottság lenne a kérdésben, „teljesen hamis – a minisztériumban mindenki ugyanazon cél elérése érdekében dolgozik a jelenlegi adminisztráció alatt”.

A Pentagon alig vagy egyáltalán nem osztott meg részleteket a Kongresszussal, ami zavarta a fegyveres erők republikánusok vezette szenátusi és képviselőházi bizottságainak tagjait, két, a bizottságok javaslatokra való felkészülésével tisztában lévő személy szerint. Az érintett parancsnokságok vezető tisztjei is a további részleteket várják, mondták az illetékesek.*

*Igaz viszont, hogy az NDAA-t pedig a Kongresszus nem beszélte meg túl részletesen a Pentagonnal, és erre komoly okuk volt – ha megteszik, a törvényt még most is fogalmaznák.

A terv emellett az amerikai déli és északi parancsnokságok átszervezését is előirányozza, amelyek a nyugati féltekén végzett katonai műveleteket felügyelik, és egy új, Amerikai Parancsnokság (Americom) néven ismert központ alá kerülnének – állítják a kérdéssel tisztában lévő források. Erről a koncepcióról az NBC News már korábban, az idei év folyamán beszámolt.

A Pentagon tisztviselői megvitatták egy Americom alá tartozó amerikai sarkvidéki parancsnokság létrehozását is, de úgy tűnik, hogy ezt az ötletet elvetették – állítják a kérdéssel tisztában lévő, megbízható források.

Ezek a lépések együttesen 11-ről 8-ra csökkentenék a legfőbb katonai központok – az úgynevezett harci parancsnokságok – mennyiségét, miközben csökkentenék a Hegsethnek közvetlenül alárendelt négycsillagos tábornokok és admirálisok számát. A többi harci parancsnokság az Egyesült Államok Indo-Csendes-óceáni Parancsnoksága, az Egyesült Államok Kiberparancsnoksága, az Egyesült Államok Különleges Műveleti Parancsnoksága, az Egyesült Államok Űrparancsnoksága, az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnoksága és az Egyesült Államok Logisztikai Parancsnoksága lenne.

A tervet ismerők szerint ez összhangban áll a Trump-kormány ezen a hónapban közzétett nemzetbiztonsági stratégiájával, amely kijelenti, hogy „lejárt az az idő, amikor az Egyesült Államok Atlaszhoz hasonlóan az egész világrendet tartotta a vállán”.*

*Igen, épp ez Hegseth és a MAGA célja: csakhogy ilyenformán Amerika pont nemzetközi súlyát és jelentőségét veszíti el. De legalább teljesen. Ki tartana az alvó sastól, ha az nem hajlandó felébredni?

A javaslatot a Pentagon vezérkari főnöksége Caine felügyelete alatt dolgozta ki, és a héten még megosztják Hegseth-tel, mint a rangidős és magas rangú tisztikar által preferált intézkedési tervet. A terv Hegseth tavaszi kéréséből ered, aki a csapatok vezetésének és irányításának javítására keresett megoldásokat – mondta a vitával tisztában lévő magas rangú védelmi tisztviselő, hozzátéve, hogy Hegseth az elmúlt néhány hónapban folyamatosan kapcsolatban állt Caine-nel a kérdés ügyében.

Az esetleges változtatásokat Hegsethnek és Donald Trump elnöknek is jóvá kell hagynia. A lépések a Pentagon egységes vezetési tervében szerepelnének, amely meghatározza a hadsereg főparancsnokságainak szerepét.

A törvényhozók rendkívüli lépést tettek, amikor megkövetelték a Pentagontól, hogy nyújtson be egy részletes tervet, amely leírja az átszervezés lehetséges költségeit és hatását az Egyesült Államok szövetségeseire. Az intézkedés, amely szerepel a Kongresszus éves védelmi politikai törvényjavaslatában, visszatartaná a kezdeményezés megvalósításához szükséges pénzt legalább 60 napig, amíg a Pentagon nem nyújtja be a törvényhozóknak ezeket az anyagokat.

A törvényjavaslat már átment a Képviselőházon, és várhatóan a héten a Szenátus is elfogadja.*

*Ez is haladék. Ennek is lehet fontossága.

A magas rangú védelmi tisztviselő szerint a javasolt átszervezés célja a döntéshozatal és az igazodás felgyorsítása a katonai parancsnokok körében. Hozzátette, hogy „minőségi romlás” figyelhető meg az amerikai hadsereg parancsnokságának és a csapatok irányításának módjában, ami arra utal, hogy sürgős szükség lenne átfogó változásokra.

„Az idő nem a mi oldalunkon áll” – mondta egy magas rangú védelmi vezető, leírva a tervvel kapcsolatos belső vitákat. „Itt azt mondják: ha nem mi cselekszünk, akkor ki, és ha nem most, akkor mikor?”

A lehetséges átszervezés akkor következik be, amikor Hegseth szélesebb körű erőfeszítéseket kezdett a tábornokok és admirálisok teljes létszámának csökkentésére a hadseregben. Több mint 20 magas rangú tisztet bocsátott el vagy kényszerített távozásra, másokat poligráf-teszttel fenyegetett, hogy kiderítse, szivárogtattak-e információkat a médiának, a helyükön maradóknak pedig azt mondta, hogy ha nem tetszik nekik a kormány politikája, akkor „tegyék meg azt a tisztességes lépést, hogy lemondanak”.

Chuck Hagel, aki az Obama-kormány idején védelmi miniszterként, előtte pedig republikánus szenátorként dolgozott, aggodalmát fejezte ki a Trump-kormány ambíciói miatt. Szerinte a világ különböző részein eltérő dinamikák, igények és biztonsági fenyegetések vannak jelen.

„A világ nem lesz kevésbé bonyolult” – mondta Hagel egy interjúban. „Olyan parancsnokságokra van szükség, amelyek képesek megelőzni a gondokat, mielőtt azok nagy problémákká válnának, és szerintem ez részben elvész, ha túl sok parancsnokságot egyesítenek vagy konszolidálnak.”

A magas rangú védelmi tisztviselő szerint a katonai vezetők körülbelül két tucat másik koncepciót is megvizsgáltak. Legalább egy vita során felmerült, hogy a harci parancsnokságok számát hatra kellene csökkenteni. E terv szerint a Különleges Műveleti Parancsnokság, az Űrparancsnokság és a Kiberparancsnokság rangját visszaminősítenék, és egy új, amerikai globális parancsnokság alá helyeznék őket – mondták a vitáról értesült más hivatali források.

Caine várhatóan legalább két másik intézkedési tervet is megoszt Hegseth-tel. Az egyik koncepció szerint két parancsnokságot hoznának létre, amelyek az összes többit magukban foglalnák, és az összes fontosabb földrajzi jellegű egység, mint például a Központi Parancsnokság és az Európai Parancsnokság, egy Operatív Parancsnokság nevű szervezet irányítása alá kerülne. Más fontosabb parancsnokságok, mint például a Közlekedési Parancsnokság és az Űrparancsnokság, egy Támogató Parancsnokság nevű szervezet alá tartoznának.

Az egyik javaslat egy új parancsnokság, a Joint Task Force War létrehozását javasolta, amelynek székhelye a Pentagonban lenne. Ez a szervezet azokban az időszaokban, amikor az Egyesült Államok nincs hadiállapotban, a tervezésre és a stratégiára összpontosítana, konfliktusok esetén pedig képes lenne irányítani a világ bármely pontján lévő erőket.

Az ötlet nem „vált be” a katonai vezetőkkel végzett gyakorlatok során, és valószínűtlen, hogy elfogadják – mondta egy magas rangú védelmi tisztviselő. A katonai vezetők aggodalmukat fejezték ki, hogy egy ilyen szervezet nem rendelkezne a katonaság jelenlegi szerkezetének megfelelő ismeretekkel, regionális szakértelemmel és kapcsolatokkal.

Még ha „a legjobb emberek” is vennének részt egy ilyen munkacsoportban, akkor sem lehet „kézzel fogható tapasztalatuk” arról, hogy mi történik egy régióban – mondta a magas rangú tisztviselő. Egy másik vezető szerint „nagyon zavaros” lenne, ha egy régió legfőbb parancsnokai felkészülnének egy ottani konfliktusra, csak azért, hogy aztán, ha valami történik, átadják azokat a terveket egy másik parancsnokságnak.

Egy további terv szerint a hadsereget területek szerint szervezték volna át, és a műveleteket aszerint szervezték és vezették volna, hogy azok szárazföldön, levegőben, tengeren, űrben vagy kibertérben történtek-e. Az ötletnek voltak támogatói az Űrerőnél, de máshol alig voltak hívei. Emellett korlátozta a tengerészgyalogság befolyását, amely a haditengerészeti minisztérium irányítása alá került volna, miközben a többi fegyvernemet felértékelték.

A reorganizációs munkában részt vevő katonai vezetők azt is mérlegelték, hogy növeljék-e a vezérkari főnök hatáskörét, hogy parancsnokként irányíthassa a fegyveres erőket ahelyett, hogy csak az elnök és a védelmi miniszter fő katonai tanácsadójaként működne. Ez a Joint Task Force War keretrendszeren keresztül valósulhatott volna meg, állítja két tisztviselő, de a koncepció homályosnak tűnt.

Az ötletet bonyolította volna az 1986-os Goldwater-Nichols törvény is, amely a hadsereg átszervezéséről és a vezérkari főnök szerepének meghatározásáról szólt. A törvény szerint a vezérkar feje az elnök, a védelmi miniszter és más magas rangú tisztviselők „legfőbb” katonai tanácsadója. A műveleteket a harci parancsnokoktól a védelmi miniszterig, majd az elnökig terjedő parancsnoki lánc irányítja.

Összességében elég tragikomikus lenne ez az ötletelés a Pentagonban, ha nem az lenne a végső, bár be nem vallott célja, hogy működésképtelenné váljanak az amerikai fegyveres erők, de legalábbis gyengüljenek meg a lehető legnagyobb mértékben.

Trump, Hegseth és a MAGA vagy nem veszi észre, hogy igazából nem a Kongresszus, hanem az Egyesült Államok érdekei ellen harcol – vagy nagyon is jól tudják ezt és szándékosan teszik.

Vagy ostobák tehát, vagy gazemberek, lehet választani.

Egyik opció sem túl szívderítő.

Szele Tamás