
Szele Tamás: Karácsonyi csillámpónik
Karácsonyra békét ígér Trump Ukrajnában, bár ennyi erővel ígérhetne szivárványszellentő, egyszervú csillámpónit is a bolygó összes lakosának, külön-külön. Azt épp úgy nem tudná betartani mint ezt a „karácsonyi békét”, ugyanis jelenleg mindenfajta kompromisszum elfogadása – legfőképp azoké, amelyek területek átadásával járnának – az ukrán államiság végét jelentené.
Ezt Trump is tudja, de egyrészt megtanulta az orosz politika egyik alapvető tételét, mely szerint lehetetlent kell kérni, és ha nem teljesítik, utána már azt tehet, amit akar, hiszen nem tettek eleget a kérésének, másrészt pedig úgy gondolja, a politikában fikarcnyit sem számítanak a tények, az számít, miket beszél össze-vissza. Ha ígér valamit és nem tartja be, még mindig előadhatja Cilikét az önképzőkörből, amint szemét forgatva azt mondja, hogy ő csak a legjobbat akarta, békét mindenkinek, nem tehet arról, hogy azok a csúnya, rossz ukránok védekeztek ahelyett, hogy szép engedelmesen elestek volna a harcmezőn vagy megadták volna magukat, hogy aztán szibériai táborokban pusztuljanak el.
Minket viszont érdekelnek a realitások, épp ezért tekintsük át a Novaja Gazeta Evropa összefoglalóját a jelenlegi helyzetről, melyet ukrán szakértők bevonásával állítottak össze. Ők talán csak tudják, mi történik és történhet Ukrajnában.
Trumpnál mindenesetre sokkal jobban tudják.
Ukrajna európai szövetségeseivel folytatott egyeztetések után nyilatkozott a legújabb béketervről. Kijev nem fogadja el Washington javaslatát, a Fehér Ház azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy rövid időn belül megállapodásra jussanak. Ukrajna alapvető nézeteltérésekről beszél a területek és a biztonsági garanciák tekintetében, Oroszország saját feltételeket támaszt, az Egyesült Államok pedig már karácsonyra politikai eredményre számít.
Kijev válasza az amerikai tervre
December 11-én egy újságírókkal tartott találkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az Egyesült Államok által kidolgozott terv az orosz csapatok kivonását irányozza elő Harkiv, Szumi és Dnyipropetrovszk területéről. Ugyanakkor Oroszország, szerinte nem hajlandó elhagyni a megszállt pozíciókat Herszon és Zaporizzsja területén.
„Az álláspontjuk az, hogy nem, nem vonulnak vissza, és ott maradnak, ahol vannak. Jelenleg ez a helyzet. Csak a tényeket közlöm” – idézi Zelenszkijt az Ukrajinszkaja Pravda.
December 12-én délután az ukrán hadsereg bejelentette, hogy sikerült visszafoglalnia a frontvonalhoz közeli Kupjanszkot a harkivi régióban, Zelenszkij pedig ellátogatott a városba, és ott videót is készített. Ugyanakkor november 20-án Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke beszámolt Vlagyimir Putyinnak Kupjanszk elfoglalásáról.
A területi kérdés és a Zaporizzsjai atomerőmű – a megállapodás fő akadályai
Az ukrán elnök bejelentette, hogy az ukrán tárgyalócsoport szerdán továbbította Washingtonba a felülvizsgált tervet, és hogy a territoriális kérdések és a Zaporizzsjai atomerőmű feletti ellenőrzés problémája maradtak továbbra is a legvitatottabb pontok.
„Ez nem végleges terv, hanem reakció arra, amit kaptunk... a tervet folyamatosan finomítják és szerkesztik, és ez egy állandó folyamat, amely még mindig tart” – mondta.
Volodimir Feszenko, ukrán politológus, a Penta Alkalmazott Politikai Kutatóközpont vezetője a Novaja Gazeta Evropa-nak adott interjújában megjegyzi, hogy még az Egyesült Államok diplomáciai erőfeszítéseinek fokozása sem szünteti meg a felek közötti alapvető ellentéteket.
Szerinte az amerikai kezdeményezések nem veszik figyelembe Kijev és Moszkva alapvetően eltérő álláspontját a legfontosabb kérdés, vagyis a megszállt területek státusza tekintetében. Mint hangsúlyozta:
„Elsősorban a területi kérdésekről van szó. Ezeket az ellentéteket nem lehet valamilyen kompromisszumos megoldásokkal áthidalni.”
Ugyanezt mondja Georgij Csizsov politológus is. A Novaja Gazeta Evropának adott kommentárjában megjegyzi, hogy az Egyesült Államok diplomáciai erőfeszítéseinek fokozódása ellenére még korai lenne a közelgő megállapodásról beszélni. Szerinte annak ellenére, hogy úgy tűnik, a békefolyamat valóban megindult, a felek közötti főbb ellentétek továbbra sem kerültek rendezésre.
December 12-én a Kreml bejelentette, hogy az ukrán csapatok kivonása a Donbásszból a béketerv fontos része. Vlagyimir Putyin tanácsadója, Jurij Usakov szerint „enélkül a katonai műveletek nem fognak véget érni, vagy az orosz csapatok fogják azokat befejezni”.
Ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta, hogy a Donbásszban sem Oroszország, sem Ukrajna nem fog katonákat állomásoztatni, és a rendfenntartást a rendőrség és a Roszgvargyija fogja biztosítani. Csizsov szerint:
„Ez megtéveszthet egyes külföldi diplomatákat, de nem sokáig. Elég egy kis utánajárás, hogy megértsük: a Roszgvargyia szintén az orosz fegyveres erők része, csak nem a Védelmi Minisztérium, hanem a Belügyminisztérium alá tartozik. Ráadásul a Roszgvargyija egységei is számos bűncselekményt követtek el az ukrán civil lakosság ellen.”
A politológus szerint jelenleg nem létezik olyan univerzális megoldás, amely egyszerre kielégítené Kijev és Moszkva igényeit is, és rövid időn belül gyakorlatilag lehetetlen kidolgozni egy ilyet.
Feszenko úgy véli, hogy az ilyen javaslatok eleve nem jelentenek valódi kompromisszumot. Szerinte az ukrán csapatok Donbásszból való kivonásának ötletét „a orosz fél vetette fel, teljes tudatában annak, hogy Ukrajna nem fogja ezt elfogadni, de az amerikaiak lényegében ráharaptak”. Kijevben azonban tudják, hogy ez illúzió, hangsúlyozza a szakértő. Állítása szerint:
„Oroszország nem mond le az általa annektált régiók teljes területére vonatkozó igényeiről. A Donbássz után újabb követelések fognak következni a herszoni és zaporizzsjai régiókra vonatkozóan. Az amerikaiak – véleményem szerint naivan – azt hiszik, hogy egyes régiókról meg lehet állapodni, máshol pedig rögzíteni lehet a jelenlegi állapotot. Ez nem így van.”
Hangsúlyozza, hogy Ukrajna nem fogadhatja el jogilag az ország bármely részének annektálását, míg Moszkva éppen ezt követeli.
„Ezenkívül a Donbássz esetében tudjuk, hogy a javasolt kombináció legjobb esetben is csak ideiglenes fegyverszünethez vezethet. De ha Ukrajna önkéntes engedményeket tesz, akkor az oroszok a következő lépésben a többi régiókban is követeléseket fognak támasztani.”
Az USA nyomása és a „szabad gazdasági övezet” ötlete
Az Axios közlése szerint Zelenszkij azt mondta, hogy a Trump-adminisztráció reméli, miszerint karácsonyra megállapodnak a béketervről. Az USA azt akarja, hogy Ukrajna vonja ki csapatait a Donbásszból, és ez esetben Washington létrehoz egy „szabad gazdasági övezetet” a jelenleg Kijev által ellenőrzött területeken, számol be a The Guardian Zelenszkij nyilatkozatára hivatkozva.
„Nem tudják, ki fogja irányítani ezt a területet, amelyet „szabad gazdasági övezetnek” vagy „demilitarizált övezetnek” neveznek" – mondta az ukrán elnök, megjegyezve, hogy Kijev nem tartja ezt a tervet igazságosnak, amíg nincs garancia arra, hogy az orosz csapatok nem foglalják el az egész területet az ukrán fegyveres erők kivonulása után. „Ha kompromisszumról van szó, akkor annak igazságos kompromisszumnak kell lennie” – tette hozzá.
Feszenko szerint az amerikai fél gyakorlatilag elfogadta az orosz tárgyalási logikát: először politikai keretmegállpodást akarnak kötni, majd tűzszünetet, és csak utána foglalkoznak a teljes értékű szerződéssel.
A politológus szerint ez a logika a minszki megállapodások hibáinak megismétlése, amelyek a felek egymással ellentétes álláspontja miatt buktak meg. Oroszország, akárcsak most, a politikai kérdések elsőbbségi megoldását szorgalmazta, míg Ukrajna úgy vélte, hogy először tűzszünetre és a biztonsági kérdések megoldására van szükség.
„Éppen így valósult meg egyébként a tűzszüneti modell a Gázai Övezetben” – jegyzi meg Feszenko. Meg van győződve arról, hogy éppen a háború befejezésének modelljével kapcsolatos nézeteltérés az első és legfőbb oka annak, hogy az amerikai terv nem fog megvalósulni, főleg a közeljövőben.
Csizsov szerint a szigorú határidő elsősorban Donald Trump politikai érdeke. Úgy véli, hogy az amerikai elnöknek fontos bemutatnia a megállapodások megkötésének tényét, még akkor is, ha azok tartalma másodlagos marad. Egyrészt ez lehetővé tenné Trump számára, hogy megerősítse pozícióját a nemzetközi porondon, és az Egyesült Államokat béketeremtőként mutassa be. Másrészt a szakértő nem zárja ki, hogy a Fehér Ház álláspontját további indokok is befolyásolhatják. Véleménye szerint Trump környezete jelzéseket kaphatott Moszkvából egyes üzleti lehetőségekkel kapcsoltan, ami szintén ösztönözheti Washingtont a tárgyalások felgyorsítására.
„De alapvetően semmi sem változott: Oroszországban továbbra is bűnözői rezsim van hatalmon, amely agresszív háborút folytat Ukrajna ellen, és csak a saját feltételei szerint hajlandó befejezni azt.”
Ukrajnában ezeket a feltételeket nem a béke, hanem inkább egy tűzszünet feltételeinek tekintik, amely után Oroszország kényelmesebb körülmények között folytathatja az agressziót – magyarázza a politológus.
Zelenszkij azt mondta, hogy ha Ukrajna elfogadja az Egyesült Államok által javasolt tervet, annak ratifikálásához választásokra vagy népszavazásra lesz szükség, és hozzátette, hogy csak az ukrán nép hozhat döntést a területi engedményekről.
Csizsov azonban kételkedik egy ilyen forgatókönyv megvalósíthatóságában a jelenlegi körülmények között. Megjegyzi, hogy legitim választásokat vagy népszavazást csak a tűzszünet és a hadiállapot feloldása után lehet tartani. Véleménye szerint az ilyen kijelentések Zelenszkij kísérletét jelenthetik arra, hogy Trumppal az ő nyelvén beszéljen anélkül, hogy az azonnali politikai döntésekre való készséget jelentene: Mintha csak azt mondaná: „Választásokat akarnak? Mi nem ellenezzük”.
Feszenko úgy véli, hogy a kulcsprobléma nem csak az amerikai terv tartalmában rejlik, hanem a Kreml valódi szándékaiban is. Véleménye szerint Vlagyimir Putyin nem érdekelt a háború befejezésében. Szerinte:
„Minden közelmúltbeli nyilatkozata és cselekedete azt mutatja, hogy a háború folytatását kívánja. Putyin úgy véli, hogy Oroszországnak most esélye van arra, hogy teljes mértékben megnyerje ezt a háborút, és ne csak részleges engedményeket érjen el.”
A béketárgyalásokat Moszkva taktikai eszközként használja, többek között azért, hogy elkerülje a konfliktust Trumppal, és a párbeszéd kudarcáért a felelősséget Kijevre hárítsa.
A szakértő szerint a Donbásszra vonatkozó engedmények ötlete vagy egy ukrán belpolitikai válság provokálására, vagy a Kijev és Washington közötti kapcsolatok elmérgesítésére irányul.
Feszenko rámutat a tárgyalási folyamat szigorúan technikai korlátaira is. Az ingamodell, amelyben az amerikaiak felváltva tárgyalnak Kijevvel és Moszkvával, jelentősen lassítja a párbeszédet. Értékelése szerint még elméletileg is szinte lehetetlen a hátralévő időben – gyakorlatilag egy munkanap alatt – megoldani a kérdést. Oroszország pedig bármilyen kompromisszumos javaslatot elutasíthat, új ultimátumokat kihirdetve. „Ezért továbbra is nagyon szkeptikus vagyok a béke megállapodás lehetőségét illetően a belátható jövőben” – összegzi a politológus.
„A hadsereg nem fog önként lemondani a területekről”
Roman Szvitan katonai szakértő, az Ukrán Hadsereg tartalékos ezredese elmagyarázza, hogy az ukránok kétharmada kategorikusan ellenzi a területi engedményeket. A hadsereg pedig még kevésbé fog önként lemondani a területekről.
„Végül is a hadseregnek kell rendet tennie a politikusok után. Teljesen elképzelhető, hogy ha a hatalom úgy dönt, hogy átadja Ukrajna földjét az ellenségnek, akkor katonai puccs kezdődik. Elfogadom, hogy a hadseregnek végül is rendet kell tennie a politikusok után. Teljesen elképzelhető, hogy ha a hatalom úgy dönt, hogy átadja Ukrajna földjét az ellenségnek, akkor katonai puccs kezdődik, és Zelenszkijre végül Nicolae Ceaușescu sorsa várhat.”
Putyin most próbálja felállítani a csellel, és éket verni a kijevi vezetés és az ukrán nép közé – folytatja a szakértő. Véleménye szerint, ha átadják a Kreml által követelt területeket, Ukrajna katasztrofális stratégiai kilátásokkal szembesül. Rámutat, hogy a Donyecki-hegygerincen, az Oszkil és a Sziverszkij Donyec folyók mentén húzódó, erődvárosokra támaszkodó kulcsfontosságú védelmi vonalról való visszavonulás gyakorlatilag felhívást jelentene Vlagyimir Putyinnak, hogy erőket gyűjtsön és újra támadást indítson. A Donyec-medence után Dnyipro felé sík terület húzódik, ahol rendkívül nehéz volna Ukrajnának megvetnie a lábát és stabil védelmi vonalat kiépíteni, tehát az orosz hadsereg operatív térre való kijutása rendkívül megnehezíti a támadás visszatartását.
Szvitan szerint ha az ukrán fegyveres erők elhagyják Kramatorszkot és Szlavjanszkot, az orosz csapatoknak lehetőségük nyílik arra, hogy délről, Harkiv irányába folytassák a támadást. Szerinte ez veszélybe sodorja a poltavai, zaporizzsjai és dnyipropetrovszki régiókat, és ezzel párhuzamosan Oroszország újra megkísérelheti Ukrajna megtámadását Fehéroroszország területéről Kijev és Csernyihiv irányában.
A szakértő hangsúlyozza, hogy tíz nap alatt gyakorlatilag lehetetlen teljesen leállítani a harci műveleteket az 1500 kilométer hosszú fronton:
„A felek ma egymás állásait ostromolják. Több tucat kilométert foglal el a szürke zóna, amelyet a szembenállók nem ellenőriznek teljes mértékben. Hogyan lehetne ezt felosztani?”
Beszélgetőpartnerem szerint Trump számára az a fontos, hogy rávegye a feleket a harcok leállításáról szóló nyilatkozat és bizonyos minimális megállapodások aláírására. Mint megjegyezte:
„Az amerikai elnököt sokkal kevésbé érdekli, hogy valóban leállnak-e a harcok, és ha igen, akkor mennyi időre, mint a nagy szavak erről a kérdésről.”
A Fehér Ház bejelentette, hogy Trump elküldi képviselőjét az ukrán kérdéssel kapcsolatos európai tárgyalásokra a hétvégén, ha reális esély van a békeszerződés aláírására. A Fehér Ház sajtótitkára, Caroline Levitt szerint Trump belefáradt a csúcstalálkozókba, amelyek nem hoznak semmiféle eredményt.
„Az elnök rendkívül csalódott mindkét harcoló félben, és elege van a találkozókból, amelyek csak a találkozások kedvéért zajlanak” – nyilatkozta.
Szombaton Párizsban tárgyalásokra kerül sor az ukrán, francia, német és brit magas rangú diplomaták között. A Sky News egy forrásra hivatkozva azt közölte, hogy az ukrán elnök Berlinbe látogat. Mint Csizsov megjegzi:
„Véleményem szerint az európaiak megpróbálják majd meggyőzni Kijevet, hogy ne kövesse szolgai módon az orosz–amerikai ultimátumot. Válaszul Ukrajna valószínűleg garanciákat fog kérni a támogatására legalább a következő évre – olyan szinten, amely elegendő a katonai és gazdasági szükségletek fedezésére. Nem titok, hogy háborús körülmények között az ukrán költségvetés saját bevételei nem elegendőek: szinte az összeset védelemre fordítják, a szociális kiadásokat pedig nyugati segélyekből fedezik.”
Ugyanakkor, megjegyzi, hogy a következő évre az európai országok még nem garantálták Ukrajnának a szükséges finanszírozást. A politológus elmagyarázta, hogy az EU kormányainak egyre nehezebb ilyen összegeket elkülöníteni a saját költségvetésükből.
Ivan Sztupak katonai elemző, az SZBU volt alkalmazottja biztos abban, hogy karácsonyig nem sikerül megkötni a szerződést, mivel túl kevés idő maradt a Washington által javasolt pontok egyeztetésére. Mint jelzi:
„Moszkva téli hadjáratot tervez, és rakétákat, drónokat készít elő Ukrajna megtámadására. A felek nem fognak időben megegyezésre jutni.”
Szerinte, ha Volodimir Zelenszkij túllépi hatáskörét, és beleegyezik abba, hogy Oroszországnak átadja a donyecki régió jelenleg még nem elfoglalt részét, beleértve a Szlavjanszk-Kramatorszk agglomeráció városait, az az ukrán jogszabályok megsértését jelenti. Sztupak hangsúlyozza, hogy az elnöknek nincs joga ilyen döntés meghozatalához, és hogy az efféle cselekmények árulás vádjához vezethetnek. A beszélgetőpartner úgy véli, hogy a Verhovna Rada képviselői megpróbálják távol tartani magukat az ilyen megállapodásoktól, és nem vesznek részt bennük. Véleménye szerint egy ilyen döntés heves reakciókat válthat ki az ukrán társadalomban – akár nagyszabású tüntetések és zavargások formájában is.
Hiába játssza tehát Trump a jóindulatú Mikulás bácsit, karácsonyra két dolog nem lesz: szivárványszellentő, egyszarvú csillámpóni és béke Ukrajnában.
Szele Tamás
