
Szele Tamás: Kirijenko Budapesten
Kérem, én nem tehetek arról, hogy nevem napja van, lévén, hogy neológ izraelita felekezetű vagyok, tehát nekem ilyen nincs is. Ez a dolog évente kétszer utolér, ugye, elvileg ez az ember védőszentjének lenne a napja, mármint amikor az illetőt lemészárolták, megégették, agyonkövezték vagy egészen egyszerűen felkoncolták, ilyen szempontból nagy bajba tehát nem kerülhetek, mert Tamás apostolt még véletlenül sem bántották, öregen és barátai között halt meg Indiában, Aquinói Szent Tamás igen bölcs ember vala, de őt sem ölték meg. Ismert még Morus Szent Tamás, akinek humanizmusával csak egyetérteni tudok, de le is fejeztette a zsarnok Nyolcadik Henrik, bár korábban élt rajta kívül Becket Szent Tamás is, aki attól lett szent, hogy pár rendesen bebaszott templomos lovag 1170. december 29-én kissé lemészárolta misézés közben. Úgy gondolom, ez kifejezetten rossz modorra vall. Egyébként névrokonom becsületes ember volt, mivel mint kancellárius, a lakosság jogait védte a királyi önkény ellen, bár ez nagyon nagy leegyszerűsítés, egyéb Tamások is ismertek a világtörténelemben, de ez a Becket nekem zsidó létemre is különösen kedves – hát hogyne, egyrészt pont aznap ölték meg, mikor születtem, másrészt derék dolgai voltak.
Hát hanem mit kaptam én ma a nevem napjára? Kedves, figyelmes gratulációkat, melyek nagyon jól esnek, felekezeti szempontoktól függetlenül, de ez így is normális, meg hát hozott Moszkvából a Gyedmaróz egy bátyuskát.
Ugye, ez kicsit bonyolult, mert a valósi Gyedmaróz eredetileg – hát – jégdémon lehetett, akinek embereket áldoztak. Annyival tartozunk a történelmi hűségnek, hogy nagy valószínűséggel nem a szláv, hanem elképzelhetően – nem állítom! – a besenyő mitológia része lehetett. Lévén, hogy azokban a régi időkben a szláv kultúra magterületein többnyire nem szlávok, hanem besenyők, finnugor törzsek és mindenféle más emberek éltek, de őket ez távolról sem zavarta. Senki sem mondta nekik, hogy ők később ruszok lesznek. Elég elolvasni a „Régmúlt Idők Krónikáját”. Van abban minden náció, épp csak orosz nincs, mert az akkor még ki sem volt találva.
Épp Sznyegurocska hiányzik fájó módon ez európai hagyományból, aki amolyan nimfácska lehetett – Zeusz áldja meg, adna inkább ezer ilyen kis Hótündérkét.
Amúgy a mi európai Mikulásunk egy kedves, erős ember volt, myrai Szent Miklós, aki korábban halász lehetett Kisázsiában, csak úgy találta ki az ajándékozást, hogy hát... nem akart megalázni egy nagy szegénységbe jutott családot, aminek három leánya épp prostitúcióra akarta adni a fejét, hogy szerzett pénzt és – nem akarván megalázni őket – titokban bedobta az ablakukon az aranyakat. Egyébként tudott ő szigorú is lenni, a klíkiai kalózokkal úgy elbánt, hogy visítva menekültek előle, halottakat támasztott fel, ráadásul olyanokat, akiket részben már meg is ettek. Ha én kilíkiai kalóz lettem volna, fel is adom a praxist.
Na, de mit kaptam én a nevem napjára Moszkvából?
Magát a villogó agyarú Gyedmarózt, Sznyegurocska nélkül.
Mert mit ír Panyi Szabolcs a Vsquare-en?
Megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.
Moszkva egy befolyásoló csapatot küldött Budapestre, hogy beavatkozzon a 2026. áprilisi magyarországi parlamenti választásokba – értesült a VSquare több európai nemzetbiztonsági forrásból. A Putyin bizalmasa, Szergej Kirijenko által felügyelt művelet célja, hogy Orbán Viktort hatalmon tartsa – és ugyanazt a tervet követi, amelyet Oroszország Moldovában használt.*
*Ilyenkor üti fel az ember a fejét, Kirijenko azért nem akárki, a Kreml legbelsőbb köreinek krémjéhez tartozik, Putyin potenciális utódja, Nariskinnel és Patrusevvel együtt. Pillanatnyilag a flottafejlesztés felelőse, miniszteri rangban, ami tekintve a magyar alföldi kikötőket, de különösen a hortobágyi kilenclyukú tengeralattjáró-bázist, majdhogynem elengedhetetlenné teszi megjelenését. Javasolnám számára hazánkon kívül még a Fogarasi-havasokat, ott is sok a kikötő és neves a hajóépítés.
A Kreml egy politikai technológusokból álló csapatot bízott meg azzal, hogy avatkozzon be a 2026. áprilisi magyarországi parlamenti választásokba – tudta meg a VSquare több európai nemzetbiztonsági forrásból. A cél az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kormányát segítsék egy újabb választási győzelemhez.
A műveletet állítólag Szergej Kirijenko, Putyin első kabinetfőnök-helyettese és az orosz politikai befolyásolási infrastruktúra fő tervezője felügyeli itthon és külföldön. A Roszatom állami nukleáris vállalat korábbi vezetőjét, Kirijenkót 2016-ban nevezték ki Putyin belpolitikai főnökévé, és azóta jelentősen kibővítette portfólióját, hogy az kiterjedjen a külföldi választási beavatkozásra is. Legutóbbi és legagresszívabb bevetése Moldovában volt, ahol az irányítása alatt álló ügynökök szavazatvásárlási hálózatokat, trollfarmokat és helyszíni befolyásolási kampányokat működtettek, amelyek célja az Európa-barát Maia Sandu elnök aláásása volt.*
*Igen. Csakhogy Moldovában erősen gátat vetettek neki, nem is minden külföldi segítség nélkül, úgyhogy csúnyán haza kellett ballagni, fájó fejjel, bojárokkal a hónuk alatt.
A művelet vegyes eredményeket hozott, de a hírszerzést jól ismerő források szerint most ugyanezt a forgatókönyvet alkalmazzák Magyarországon is. Három különböző európai ország nemzetbiztonsági forrásai szerint a hírszerzési információkat megosztották a szövetséges szolgálatokkal, és számos uniós és NATO-ügynökség már tud az erőfeszítésről. Az Egyesült Államok februárban szintén megosztotta az érzékeny hírszerzési információkat az ügyben.
A moldovai műveletek óta Kirijenko külföldi befolyási struktúrája átszervezésen ment keresztül. Putyin elnök 2025 végén létrehozta a Stratégiai Partnerség és Együttműködés Elnöki Igazgatóságát, megszüntetve két olyan osztályt, amelyet korábban Dmitrij Kozak vezetett, aki azóta távozott posztjáról.* Kirijenko Vagyim Tyitovot nevezte ki az új igazgatóság élére – egy megbízható munkatársat a Roszatomnál töltött, egymást átfedő éveikből, ahol Titov a vállalat nemzetközi műveleteit irányította. Titov nem rendelkezik hagyományos diplomáciai háttérrel; Kirijenkóhoz hasonlóan ő is elsősorban politikai ügynök. Az igazgatóság fókuszában a posztszovjet térség áll, amely a Kreml jelenlegi stratégiai gondolkodásában Magyarországot is magában foglalja.
*Távozott, mert távoztatták. Kozak kevésbé volt fontos ember a Kremlben, mint Kirijenko, de százszor hasznosabb volt a hatalom számára, afféle „megoldó figura” volt.
A műveletnek van egy földrajzi komponense is. Európai nemzetbiztonsági források szerint a terv szerint a budapesti orosz nagykövetségen belül a közösségi média manipulációjával foglalkozó szakemberek egy csapatát helyezik el, akiket diplomata- vagy szolgálati útlevéllel látnak el, hogy megóvják őket a kiutasítástól. A megközelítés a Moldovában alkalmazott taktikát tükrözi, ahol kiderült, hogy az orosz nagykövetség munkatársai felforgató tevékenységeket koordináltak a helyszínen, ami arra késztette a moldovai hatóságokat, hogy több mint kétharmadával csökkentsék Oroszország diplomáciai személyzetét, miután évekig próbálták felszámolni a hálózatot.
A források a budapesti kontingenst háromfős csapatként írták le, amely a GRU, az orosz katonai hírszerző szolgálat megbízásából tevékenykedik. Ez a különítmény hetekkel ezelőtt érkezett Budapestre, bár egyelőre nem világos, hogy megkezdték-e már a befolyásolási tevékenységüket. Pontos személyazonosságukat a nyugati hírszerző ügynökségek már megállapították.
A művelet egy tágabb mintába illeszkedik. Magyarország szokatlanul barátságosan fogad orosz katonai diplomatákat, akik általában GRU ügynökei, és közülük néhányan kapcsolatokat ápoltnak a magyar kormánypárti média ökoszisztémájában – mint például Georg Spöttle német–magyar kormánypárti propagandista, aki szoros kapcsolatot ápolt az orosz katonai attaséval.
Az elmúlt hónapokban az Orbán-párti csatornák egyre intenzívebben erősítették a Kreml-közeli narratívákat Ukrajnával kapcsolatban - ez a médiakörnyezet elemzők szerint kedvez a most leírt befolyásolási műveleteknek. Egy közép-európai nemzetbiztonsági forrás szerint Kirijenko magyarországi csapata aktív kapcsolatban áll az Orbán-kormányhoz kapcsolódó kampánystábokkal.
Eddig tehát a Vsquare.
Nekem erről Malenkov 1956-os szerepe jut eszembe, meg az, hogy Adolf Eichmann hány emberrel is érkezett Magyarországra.
Hárommal, mármint ővele együtt, a rendelkezésükre álló Sonderkommando létszáma sem lépte át a 300 fős létszámot. Ennyien öltek meg 400-600 ezer magyar állampolgárt – nyilván hatósági segítséggel, anélkül nem ment volna.
Hát kösz, Gyedmaróz, hogy eljöttél, a feje tetején is áll tőled az ország, és még csak három napja vagytok itt.
Kérhetném legközelebb Sznyegurocskát?
Szele Tamás
