Szele Tamás: Technológia és etika

Több, mint fontos nyílt levelet tett közzé az orosz emigráns ellenzék három prominens tagja a Washington Postban. Julija Navalnaja, Vlagyimir Kara-Murza és Ilja Jasin arra hívják fel a figyelmet, hogy az online technológiák nagyon könnyen a zsarnokság és azt elnyomás tökéletes eszközeivé válhatnak – ők ezt a saját bőrükön tapasztalták, és rövidesen bárki megtapasztalhatja az ő élményeiket. Attól tartok, Amerikában is: de mindenekelőtt lássuk magát a levelet. És olvassuk végig!

A világ számos országában – Oroszországtól és Irántól kezdve Venezuelán át Kubáig – a diktátorok rendszeresen új törvényeket alkotnak, amelyek célja az állampolgárok jogainak – köztük az internethez kapcsolódó jogoknak – a felszámolása. Az amerikai technológiai vállalatok túl gyakran tesznek eleget ezeknek a törvényeknek anélkül, hogy kérdéseket tennének fel.

Blokkolni kellene a külföldi médiához való hozzáférést? Megtörtént. Korlátozzák a cenzúrát megkerülő eszközöket? Nem probléma. Megtagadják az állampolgároktól az üzeneteik titkosítását, hogy azok elkerülhessék az elnyomást? A Big Tech még erre is igent mond.

A diktátoroknak tett minden engedmény tragédiát okoz. Iránban az ellenzéki médiaplatformok adminisztrátorait, akiknek adatait átadták a kormánynak, az ország törvényei alapján kivégezték. Oroszországban tízmilliók vesztették el a hozzáférést a Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni véres háborújáról szóló cenzúrázatlan információkhoz, így kiszolgáltatottá váltak a könyörtelen állami propagandának - mindez a nemzetközi normákat durván megsértő rezsim által diktált törvények teljes mértékű betartásával történt. Ezeket a „törvényeket” egy diktátor alkotta meg, és egy lojális bábokból álló játékparlament hagyta jóvá.

„

De tényleg: van választásunk?” – érvelnek a nyugati technológiai cégek vállalati jogászai. „Ahhoz, hogy egy országban működhessünk, követnünk kell a törvényeit!” Nem látják a vita lehetőségét. „A törvény az törvény”, állítják. És azt be kell tartani.

De van helye a vitának. És mi azt szeretnénk elkezdeni.

A „helyi törvények követésének elve, függetlenül attól, hogy milyenek” kényelmes kifogást nyújt. De ez nem több, mint kifogás és erkölcsi kibúvó. A helyi törvények alapján megkövezhetnek egy nőt azért, mert felfedte az arcát, vagy 15 évre bebörtönözhetnek valakit azért, mert Putyin háborúját bűncselekménynek nevezte. Javasoljuk, hogy a vállalatok a „helyi törvények vakon követésének elvét, bármi is történjék” három másik egyszerű alapelvvel váltsák fel.

1. alapelv: Az emberi jogokat helyezzük előtérbe. A diktátorok „törvényei” nem mindig jogszerűek a nemzetközi normák szerint. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzített egyetemes emberi jogokat nem szabad megsérteni. A felhasználók jogainak elsőbbséget kell élvezniük a diktátorok érdekeivel szemben. A helyi törvényeknek való megfelelés nem indokolhatja az alapvető emberi jogok megsértését.

2. alapelv:Koncentráljunk a valós eredményekre. A diktatúrákban azt, amit törvényként írnak le, nem feltétlenül érvényesítik tisztességes módon. A vállalatoknak figyelembe kell venniük tetteiknek a felhasználókra gyakorolt gyakorlati következményeit, és törekedniük kell azok védelmére. Például számos demokráciában léteznek adatlokalizációs törvények a felhasználói adatok védelmére. A diktatúrák azonban hasonló törvényeket használnak a másként gondolkodók ellen, és az elnyomás fokozására. Bármely törvény végrehajtásakor a vállalatoknak fel kell mérniük, hogy a gyakorlatban hogyan fogják alkalmazni intézkedéseiket, és azok milyen valós következményekkel járhatnak a felhasználókra nézve.

3. alapelv: A civil társadalommal folytatott párbeszéd módszereinek létrehozása. Ahhoz, hogy megértsék, hogyan károsíthatja egy törvény a felhasználókat, a technológiai vállalatoknak konzultálniuk kell a felhasználókkal és képviselőikkel. Számos nemzeti és nemzetközi nem kormányzati szervezet szakosodott a digitális jogokra, és széles körű ismeretekkel rendelkeznek arról, hogy a diktátorok hogyan használják ki a technológiát az elnyomás céljaira. Gyakran a tragikus kimenetel megelőzéséhez elegendő lenne csupán konzultálni a szakértőkkel.

Mindhárman oroszok vagyunk. A hazánkban a közelmúlt folyamán történt események jól példázzák, hogy a nyugati technológiai vállalatok e három alapelv betartásával elkerülhették volna a károkat.

Tavaly nyáron, Oroszország Ukrajna elleni háborújának harmadik évében a Kreml fokozta a szólásszabadság elleni fellépését. A háborúval kapcsolatos igazság túl széles körben terjedt, ami arra késztette a rezsimet, hogy tovább korlátozza az oroszok hozzáférését a cenzúrázatlan információkhoz. Ezután július és november között az Apple beleegyezett a Kreml több követelésébe, és eltávolította a független médiaalkalmazásokat az orosz Apple Store-ból. Az orosz felhasználók elvesztették az olyan kiadványok tartalmához való hozzáférést, mint az Insider, a BBC és az Echo, valamint a Meduza és a Holod podcastjai. Még az olyan amerikai finanszírozású médiumokat is eltávolították, mint a Current Time (Nasztojasee Vremja) és a Radio Liberty.

Emellett 2024 folyamán az Apple követte a Kreml utasításait, és több mint 50 VPN-szolgáltatást távolított el az App Store-ból, amelyek lehetővé tették az oroszok számára a cenzúra megkerülését és a független hírek elérését.

A Putyin-rezsim ezen cenzúrakövetelései nem voltak „törvényesek”. Maga a törvény is súlyosan sérül az orosz önkényuralmi rendszerben. A Kreml ellenőrzi az orosz parlamentet és az igazságszolgáltatást, és törvényeit az ellenzék elnyomására és a cenzúra megerősítésére használja. Putyin törvényei szerint a háborúellenes vagy ellenzéki tevékenységeket szélsőségesként bélyegzik meg, a független újságírást pedig kriminalizálják.

Az autoriter rezsim követeléseinek való megfelelés erkölcstelen volt. Az Apple intézkedései megerősítették Putyin diktatúráját, megfosztották az orosz társadalmat a független információkhoz való hozzáféréstől, és akadályozták a háborúellenes mozgalom tevékenységét.

December 25-én az Apple nyilvánosan reagált a Riporterek Határok Nélkül kritikájára az oroszországi politikájával kapcsolatban. Egy szóvivőjük azzal érvelt, hogy a VPN-ek eltávolításának és a független média cenzúrázásának alternatívája az Apple szolgáltatásainak teljes betiltása lenne Oroszországban.

Ez a válasz rávilágít az általunk felvázolt három alapelv szükségességére:

Arra kérjük az amerikai és nyugati technológiai vállalatokat, hogy indítsanak nyilvános vitát a diktatúrák által uralt országokban érvényesülő működési elvekről. Felajánljuk segítségünket, időnket és szakértelmünket, hogy segítsünk megelőzni az olyan hibákat, mint amilyeneket az Apple Oroszországban elkövetett.

Hiszünk abban, hogy a technológia nem lehet többé a diktátorok akaratlan cinkosa és az elnyomás egyszerű eszköze. Hiszünk abban, hogy a szabadságot, a jogokat és a felhasználók érdekeit védő technológiák végső soron nagyobb hasznot hoznak alkotóiknak.

Eddig a nyílt levél, de – ezt most már én mondom – lássuk át, hogy messze nem csak Oroszországról vagy csak az Apple-ről van szó. Elon Musk elmúlt napokban rendezett ámokfutása a DOGE élén világosan mutatja a fejlett digitális technológiák alkalmazásának veszélyeit, ha rossz kezekbe kerülnek és/vagy rossz célokra alkalmazzák őket. Szövetségi alkalmazottak tízezreinek mondanak fel ezekben a napokban, egész intézményrendszerek szűnnek meg az Egyesült Államokban, ami képtelenség volna, ha Musk és huszonéves legényei (meg leányai) a DOGE részéről nem férnének hozzá minden nyilvántartáshoz. Igen, a sajátjukhoz is, hiszen övék a valamikori Twitter, vagyis a mostani X. Tökéletes profilt tudnak alkotni bármely célszemélyről annak X-fiókja alapján. Bár mondjuk úgy tűnik, a jelenlegi „tisztogatás” célja nem is annyira a „nem megfelelő” alkalmazottaktól való megszabadulás, hanem az Egyesült Államok közigazgatásának teljes megbénítása. Fogják ezt még oroszosan „csisztkának” is nevezni – utólag. Hogy ennek mi a célja, azt egyelőre nehéz megmondani, de elképzelhető, hogy Donald Trump neve – a legrosszabb forgatókönyv szerint – az amerikai történelemkönyvekbe Benedict Arnolddal és Aaron Burrel egy lapon kerül be.

Friss hírek szerint az sem kizárható, hogy Musk végső célja a közigazgatás teljes automatizálása lehet: az emberi munkaerő teljes felcserélése gépivel, melyhez a rendszert és a szolgáltatásokat ő adná – ez esetben ő is lenne az Egyesült Államok valódi ura, nem az elnök. Mindenesetre érdemes eltöprengeni azon, mi a jobb: Putyin vagy Musk karmaiban vergődni? Mert a modern technológia a fenti elvek nélkül alkalmazva mindkét figurának teljesen és tökéletesen kiszolgáltatja az állampolgárt.

A katonák, orvosok és ügyvédek, de még a postások is esküt tesznek szakmájuk alapelveire, az újságíróknak etikai kódexük van, amit be kell tartsanak: itt lenne az ideje, hogy az etika megjelenjen a Big Tech világában is.

Bár szerintem már késő.

Szele Tamás