Szele Tamás: Trump és a Rejtőzködő Imám

Vannak hírek, amiknek az ellenkezője igaz, vannak, amiknek az ellenkezője sem. Ha például az Origo bejelenti, hogy kitört a harmadik világháború, mindannyian tudjuk, hogy nem érdemes lázas bevásárlásba kezdeni vagy felköltözni a hegyekbe, mert egy ideje már hetente háromszor bejelentik ezt annál az orbánumnál. Egy ideje már hozzászoktunk, hogy hétfőn, szerdán és pénteken mindmeghalunk.

Ha pedig Trump közli, hogy küszöbön áll a békekötés, akkor azt is érdemes szkeptikusan fogadni, főként a részletek ismeretében. Ezeket a The Washington Post nyomán az alábbiakban fogom ismertetni, saját megjegyzéseimmel, melyeket szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszek meg. Akkor lássuk a pillanatnyi helyzetet.

Donald Trump elnök hétfőn kijelentette, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat Iránnal a három hete tartó háború befejezéséről, és kijelentette, hogy a két fél az elmúlt két napban „nagyon jó és eredményes megbeszéléseket” folytatott, amelyek a héten folytatódnak.

Ez volt az első eset, hogy az elnök elismerte a két fél közötti magas szintű tárgyalásokat azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án megkezdte Irán bombázását, ami az ország hadseregét és vezetését sújtotta, globális energiahiányhoz vezetett, és széles körű gazdasági problémákat okozott.*

*Az lett volna a meglepő, ha nem jár az említett következményekkel.

A tárgyalások bejelentése lehetőséget kínált a Trump-kormányzatnak arra, hogy megtalálja a módját a Hormuzi-szoros megnyitásának, amelyet Irán a hajóforgalom elleni csapásokkal fenyegetve lezárt. Teherán hajók elleni támadásai megbénították a globális nyersolaj-forgalom 30 százalékát, amely a vízi úton halad át, és ez jelentős befolyást biztosít Iránnak.

„Nagyon, nagyon határozott megbeszéléseket folytattunk. Meglátjuk, hová vezetnek. Vannak főbb pontok, amelyekben egyetértünk” – mondta Trump hétfőn a sajtónak. „Azt mondanám, hogy tökéletesen mentek a tárgyalások. Azt mondanám, hogy ha ezt végigvisszük, akkor véget vetünk ennek a problémának, ennek a konfliktusnak.”*

*Én meg azt mondanám, hogy ez üres szócséplés, míg nem tudunk meg többet. Odáig világos, hogy egy háborút mindenki abba akar hagyni, mert igen kellemetlen időtöltés. Ez például lehet olyan fő pont, melyben egyetértenek.

A megbeszélések még a mai nap folyamán, telefonon folytatódnak, mondta Trump.

Irán és az Egyesült Államok „A KÖZEL-KELETI SZEMBENÁLLÁSUNK TELJES ÉS TÖKÉLETES MEGOLDÁSÁRÓL” tárgyal –írta az elnök korábban a Truth Social oldalon közzétett bejegyzésében. Közölte, hogy utasította az amerikai hadsereget, hogy öt nappal halasszák el az iráni energetikai infrastruktúra elleni csapásokat, „a folyamatban lévő találkozók és megbeszélések sikerének függvényében.”*

*Ha kompromisszumra számít, akkor inkább abba se hagyják. Ígéreteket viszont kaphat, csak nem fogják őket betartani. Más kérdés, hogy az energiaszektor támadása nem a legjobb ötlet, mert a civil lakosság is szenved tőle, sőt, sokkal többet szenved, mint a fegyveres erők.

Trump bejelentésétől a piacok szárnyalni kezdtek, az energiaárak pedig zuhanórepülésbe kerültek, mivel a befektetők arra számítottak, hogy hamarosan véget érhet Irán blokádja a kulcsfontosságú hajózási útelzáró ponton. Hétfő reggelre a londoni FTSE 100 index 0,5 százalékkal emelkedett, az S&P 500-hoz kötött amerikai részvényfutures és a Dow Jones index 2,5 százalékkal ugrott.

Trump szombaton 48 órás ultimátumot adott Teheránnak arra, hogy nyissa meg a Hormuzi-szorost, különben csapásokat fog mérni erőműveire. Ez a határidő hétfő este járt volna le, ám az elnök elhalasztotta. Az amerikai hadsereg igyekezett elkerülni az iráni energetikai infrastruktúrára mért csapásokat, hogy ne gyakoroljon további nyomást a globális piacokra – és mert az erőművekre mért csapások a polgári lakosságra gyakorolt hatásuk miatt sértik a genfi egyezményeket. Izrael szerdán csapást mért az iráni South Pars gázmezőre.

A Trump által hétfőn bejelentett ötnapos ablakkal a piacok újabb egy hetet nyerhetnek az iráni energetikai infrastruktúrára mért amerikai csapások elmaradása miatt.*

*Ez lehet az egyetlen oka a mai bejelentésnek és épp ez teszi kétségessé annak igazságtartalmát.

Az iráni külügyminisztérium cáfolta Trump beszámolóját a tárgyalásokról.

„Az amerikai elnök kijelentései az energiaárak csökkentésére és a katonai tervei megvalósításához szükséges időnyerésre irányuló erőfeszítések céljából történtek” – jelentette a félhivatalos Mehr hírügynökség a minisztérium közleményében. „Vannak kezdeményezések a regionális országok részéről a feszültségek de-eszkalálására, és a mi válaszunk mindegyikre egyértelmű: nem mi vagyunk az a fél, aki ezt a háborút kirobbantotta, és mindezeket a kéréseket Washingtonnak kell címezni”.

Az olajárak Trump reggeli bejelentése után azonnal csökkentek, a nemzetközi irányadó Brent nyersolaj ára mintegy 10 százalékkal zuhant, és hordónként 100 dollár közelében mozgott, ami szerda óta a legalacsonyabb szint. Az árak továbbra is mintegy 30 százalékkal magasabbak, mint egy hónappal ezelőtt.

Az amerikai fogyasztók a legközvetlenebb hatást a benzinkutaknál tapasztalták, ahol az AAA szerint az országos átlag 3,956 dollár volt gallononként hétfőn. Ez a legmagasabb benzinár közel négy éve.*

*Az Amerikát nem vigasztalja, hogy máshol ennek akár a kétszeresét is elkérik a kútnál.

A Hormuzi-szoros újranyitása viszont önmagában nem oldaná meg az Egyesült Államok másik kulcsfontosságú biztonsági problémáját, az iráni atomprogram és a 440 kilogrammra (kb. 970 fontra) becsült, magasan dúsított uránium sorsát, amelyet végül atombomba készítéséhez használhatnának fel. Az urán feltehetően mélyen a föld alá rejtett tartályokban van elrejtve, miután az Egyesült Államok tavaly júniusban csapást mért az iráni nukleáris létesítményekre.

A jelenlegi iráni vezetés fennmaradása sem lenne válasz a januárban Irán-szerte széles körű tüntetések követelésére, amelyek a rezsim felszámolását követelték. Az ezekkel a tüntetésekkel szembeni brutális teheráni fellépés hozzájárult ahhoz, hogy Trump a múlt hónapban cselekvésre szánta el magát.

Trump nem pontosította, hogy a kormányzat mely iráni vezetőkkel beszélt. Hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy nem az új legfelsőbb vezetővel, Mojtaba Khameneivel, akivel – mint mondta – az Egyesült Államoknak nem volt kapcsolata.

„Azzal az emberrel tárgyalunk, aki szerintem a legnagyobb tiszteletnek örvend és a jelenlegi vezető. Ez egy kicsit nehéz ügy. Ugyanis mindenkit kiiktattunk” – mondta, és elmondta, hogy különmegbízottja, Steve Witkoff és veje, Jared Kushner ismét az irániakkal folytatott tárgyalások élére állt. A páros már Trump múlt havi támadása előtt is tárgyalt az iráni felső vezetéssel.*

*Ez a legnagyobb probléma. Kivel tárgyalnak? Maga Trump vallotta be, hogy nem Mojtaba Khameneijel, Laridzsáni halott, Mohammad-Bagher Ghalibaf, Irán parlamentjének elnöke tagad, veri a harci dobokat és álhírek terjesztésével vádolja Trumpot, szóval mégis, ki az, akivel megbeszéléseket folytatnak? Minden erre kompetens személy halott vagy tagad. Lehet, hogy nincsenek is tárgyalások, csak a tőzsdét nyugtatja a Fehér Ház?

Trump elmondta, hogy a tárgyalások túlmutatnak a szoros újranyitásán, és hogy Irán nukleáris készleteiről és programjáról is egyeztetnek.

„Nem akarunk atombombát, nem akarunk atomfegyvert, még csak Irán közelében sem” – mondta Trump újságíróknak. „A nukleáris leszerelést akarjuk. Azt hiszem, ezt meg fogjuk kapni.”

Az iráni félhivatalos Tasnim hírügynökség visszavonulásnak állította be az elnök bejelentését, és az X-en azt írta: „Trump meghátrál”.

Az iráni Fars News állami médiatársaság jelentése szerint Trump hétfői közleményét megelőzően nem folytak közvetlen tárgyalások, illetve semmilyen, más felek által közvetített kommunikáció nem létezett Irán és az Egyesült Államok között.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a külügyminisztérium miért tagadja, miszerint tárgyalások folynának, Trump azt mondta, hogy az intenzív csapások miatt az iráni kormánynak nehézségei lehetnek a belső kommunikációval.

Az elnök arról beszélt, hogy a háború végzett az iráni vezetés első-, második- és harmadrendű tagjaival. Az új legfelsőbb vezető – az előző vezető, Ali Khamenei fia, aki a háború első csapásaiban halt meg – az iráni intézményrendszer keményvonalas elemeihez kötődik.

Irán csapásokat mér a térségbeli arab szomszédaira, valamint Izraelre, igyekszik megbüntetni az országokat az Egyesült Államokhoz való csatlakozásukért, valamint növelni a nyomást a háború leállítása érdekében. A múlt héten mindkét fél az olaj- és gázinfrastruktúrát támadta, tovább nehezítve a már így is szűkös globális ellátást.

A Trump-kormányzat igyekezett kezelni a növekvő problémát, először az orosz olajra, majd az iráni olajra vonatkozó szankciókat felfüggesztve – ez a döntés közvetlenül Teheránba irányítja az energiabevételeket, és finanszírozza Irán háborús erőfeszítéseit.

A regionális vezetők egyre hangosabban jelzik, hogy tűzszünetet szeretnének elérni.

„Bármi is a véleményük Iránról, ezt a háborút nem ők csinálták” - írta Badr Albusaidi ománi külügyminiszter az X-en, percekkel azelőtt, hogy Trump közzétette bejelentését. „Ez már most is széles körű gazdasági problémákat okoz, és attól tartok, hogy sokkal rosszabb lesz a helyzet, ha a háború folytatódik. Omán intenzíven dolgozik a Hormuzi-szorosra vonatkozó biztonságos átkelési szabályok bevezetésén.”

Omán és Katar tűzszünetet szorgalmaz, bár nem teljesen világos, hogy részt vettek-e a hétvégi tárgyalásokon.

Én arra tippelnék, hogy Trump vagy hazudik, és nem is voltak semmiféle tárgyalások, vagy igazat mond, és felvette a kapcsolatot az egyetlen erre meghatalmazott személlyel. Ez pedig a síiták Rejtőzködő Imámja, akit egészen pontosan 1154 éve nem látott senki.

Más megoldás nincs.

Szele Tamás