Szele Tamás: Tucker Carlson lejtmenetben

Az amerikai Republikánus Párton belül egyre több törésvonal kezd kialakulni: míg a képviselők és közéleti személyiségek egy jelentős része szeretne visszatalálni a régi, kiszámítható Egyesült Államokba, a MAGA-mozgalom radikálisabb alakjai – például Tucker Carlson vagy Marjorie Taylor Green – keveslik Trump elnök radikalizmusát és követelik azt az alt-right konteó-forradalmat, amiért harcba szálltak, és aminek célját leginkább úgy tudnám összefoglalni, hogy kétszer kettő a győzelmük után ne három legyen és ne öt, hanem akármennyi, négyet kivéve.

Carlson különösen feltűnően keresi a helyét, lévén hogy abból él, miszerint ő egy különösen feltűnő figura, aki szélsőséges dolgokat beszél és művel. A jelenlegi helyzetben viszont olyan radikális állapotba lavírozta magát, hogy kérdéses: van-e még onnan visszaút. Az ügyet a The New York Times elemezte részletesebben, ezt mutatom most be. Megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.

Tucker Carlson tud egy-két dolgot arról, hogyan lehet vitákat szítani.

De még így is igen feltűnő folyamatos viszálya a Republikánus Párt többi tagjával – és azokkal a kritikusaival, akik antiszemitának tartják. A héten ez az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb podcastjában tetőzött, amikor a Charlie Kirk meggyilkolása körüli szakadás tovább súlyosbította a trumpista koalíció helyzetét, amely már amúgy is ingatag volt.

Carlson támadásai csak a legújabb bizonyítékai voltak a republikánus politika és pártélet egyre mélyülő megosztottságának. Carlson számos ilyen vita középpontjában állt, trollkodás, személyeskedő támadások és árulás vádja miatt – többek között Trump elnök részéről is –, amelyek elárasztották a médiát és a közösségi médiát, és nem úgy tűnik, hogy ez a tendencia változna.

A kedden közzétett „This Past Weekend with Theo Von” című műsorban Carlson úr – aki az elnök régi szövetségese – éles személyes támadásokat intézett Bari Weiss, a CBS News újonnan kinevezett vezetője, és a milliárdos Bill Ackman, az elnök egyik fő támogatója ellen, becsmérelve intelligenciájukat és képzettségüket, miközben megkérdőjelezte az FBI nyomozását Charlie Kirk meggyilkolása ügyében.

Carlson nyíltan arra utalt, hogy az ország vezetése maga is középszerű és rosszindulatú.

„A leglehangolóbb dolog az Egyesült Államokban 2025-ben az, hogy nem csak rossz emberek vezetnek minket, hanem ezek unalmas, ostoba, minden kreativitást nélkülöző emberek is” – mondta Carlson úr.*

*Igen, ez igaz. Csakhogy a tapasztalat azt mutatja, hogy amikor Olaszországot a múlttal szintén radikálisan szakító Mussolini vezette, aki elég sok fantáziadús embert vett maga mellé a kormányzatba (bár ő is inkább a mozgalomban használta fel őket), például Gabriele D'Annunziót vagy Marinettit, nem lett jobb sem az olasz népnek, sem az olasz államnak, viszont rosszabb mindenképpen lett. Ugyanígy járt Lenin Majakovszkijjal: szóval szolgálhatja az autokráciát, zsarnokságot akárhány tehetséges ember, a rendszer nem tagadja meg önmagát. Kutyából nem lesz szalonna.

Tucker Carlson, a Fox News korábbi műsorvezetője, aki ma podcasterként tevékenykedik, már korábban is keveredett összetűzésekbe egyes konzervatívokkal, de a feszültség október vége óta fokozódik, amikor is interjút készített Nick Fuentes-szel, egy szélsőjobboldali agitátorral, aki dicsérte Hitlert, és többször is antiszemita és szexista megjegyzéseket tett. Az interjúban Tucker Carlson nagyrészt kritika nélkül hallgatta meg a vendégét.

Más republikánusok is bírálatokat fogalmaztak meg, köztük Ben Shapiro, egy prominens podcaster, aki ortodox zsidó, és aki Carlsont „a nácizmus normalizálásával” vádolta, miközben „intellektuálisan gyávának, becstelen beszélgetőpartnernek és borzalmas barátnak” nevezte.*

*Shapironak igaza volt: még ha fontos is volt Fuentes a választási kampányban, most már nem lenne kötelező szeretni. Ahogy a kurucok mondták: „a selmát megfizetjük, de nem parolázunk véle”. Fuentesre most a félidős választásokig nem lenne semmi szükség, illetve csak akkor érdemes elővenni, ha a republikánus párt frakcióharcait akarja valaki élénkíteni. Arra viszont kiválóan alkalmas.

A Carlson hűségére és meggyőződésére irányuló támadások újult erővel törtek elő ezen a héten, miután bejelentette, hogy házat vásárol Katarban, miközben egy újabb barátságos beszélgetést folytatott az ország miniszterelnökével, Sheikh Mohammed bin Abdulrahman al-Thanival. Az arab ország Amerika szövetségese, és kulcsszerepet játszott a gázai Izrael-Hamász háborúban. Az amerikai jobboldal egy része azonban bírálta Katar kapcsolatát a Hamásszal.

Ezt a beszélgetést – és a tervezett ingatlanvásárlást – élesen bírálták más prominens MAGA-személyiségek, köztük Laura Loomer, aki – többek között – muszlimellenes kommentátor és Trump befolyásos tanácsadója. Ő Carlsont egyenesen „Tucker Qatarlsonnak” nevezte.*

*Loomerrel nem érdemes tengelyt akasztani, mert a Fehér Házon belül elég komoly befolyása van – komolyabb, mint Carlsonnak. Ha nem is Raszputyinja Trumpnak, de legalábbis Juszupov hercege: nyáron azt is elérte, hogy az ő kedvéért elbocsássák a Nemzetbiztonsági Tanács hat vezetőjét, köztük a korábban kegyencnek számító Mike Waltzot is, bár nagyon nagyot nem bukott – ő lett az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, ami kényelmes állás, mert nem jár munkával. De Loomer kirúgatta az NSA igazgatóját és az amerikai kiberparancsnokság vezetőjét, Timothy Haugh négycsillagos tábornokot. Én vigyáznék vele, kenuból nem kötekedünk csatacirkálóval, de ezt Carlsonnak is tudnia kéne.

Carlson gyakori ellenfele, Ted Cruz texasi republikánus szenátor is csatlakozott ehhez, és egy módosított fotót tett közzé a műsorvezetőről, aki lábait széttárva, feje fölé emelve áll, valamint egy újabb megjegyzést tett a képhez az orális szexről.

Ugyanakkor a Charlie Kirk szeptemberi meggyilkolásának kivizsgálása körül is elmélyültek a frontvonalak, mert az esetről számos összeesküvés-elmélet született.Az egyiket többek között Candace Owens, egy másik prominens jobboldali podcaster terjeszteti, aki arról spekulál, hogy a gyilkos egyedül cselekedett-e.

Ezek az elméletek arra késztették Kirk özvegyét, Erika Kirköt, hogy a héten elítélje az ilyen találgatásokat.

„Elég volt. Ennyi volt. Ennyit akartam mondani. Elég volt” – mondta Kirk asszony egy interjúban, amelyet szombat este sugároz a CBS.

Theo Von műsorában Carlson úr, akinek saját műsorában állandóan összeesküvés-elméletek szerepelnek a 9/11-től a chemtrailig, szintén beleszólt a vitába, kifejezve Candace Owens iránti szimpátiáját, és azt mondta, hogy „egyáltalán nem érti a hivatalos verziót”.

Megjegyezte, hogy „nem állít semmit”, de hozzátette: „egyszerűen nem bízom túlságosan az FBI-ban és az azt irányító emberekben”, és példaként említette, hogy „az FBI vezetői aktívak a Twitteren”, ami nyilvánvalóan Kash Patel FBI-igazgatóra utal, aki gyakran aktív az interneten.*

*Megint egy bengáli tigris bajszát cibálja...

Szerdán, miután a műsor megjelent, Carlson visszatért az internetre, hogy látszólag tovább magyarázza a Theo Von jelenlétében elhangzott megjegyzéseit, mondván, hogy ismerte és szerette Charlie és Erika Kirköt, és nem azt akarta sugallni, hogy az FBI valamilyen módon részt vett a fedőakcióban vagy magában a gyilkosságban.

De megerősítette azt az állítását, hogy „nem szabad feltétlenül megbízni az FBI-ban”.

Von műsorában Carlson úgy jellemezte megjegyzéseit, mint „az igazság kimondására való elkötelezettséget, bármi is történjék”. De egyesek szakmai számításra gyanakodnak.*

*Hadd legyek cinikus, Al Capone modorában: nem az a baj, amikor bármi történik, hanem az, amikor valami történik. „Milyen szép kis adminisztrációja van MAGA-nak. Igazán kár lenne, ha történne vele valami...”

„Mindenképpen releváns akar maradni” – mondta Susan Del Percio republikánus politikai tanácsadó, hozzátéve: „Még ha ez azt is jelenti, hogy saját karikatúrájává válik”.

Carlson úr megjegyzései után Theo Von, a népszerű műsorvezető, aki könnyen hisz másoknak, bemutatott egy videót Weiss asszonyról, amelyben a CBS vezetője azt sugallta, hogy Carlson úr „Amerika-ellenes és antiszemita”, ami megnyilvánult a kommentátorok részéről is a The Free Press-ben, az „anti-woke” médiavállalatban, amelyet ő alapított.

Carlson visszavágott, és „idiótának”, hazugnak és alkalmatlannak nevezte Weiss asszonyt.

„Egyetlen tisztességes rendszerben, egyetlen „meritokráciában” sem emelkedhetne Bari Weiss titkárnőnél magasabb pozícióba” – mondta Carlson, hozzátéve: „Nincs olyan világ, amelyben Bari Weiss egy hírhálózat élére kerülhetne, kivéve a manipulált világokat.”

Csütörtökön a megszólított Weiss asszony – akinek kinevezését a CBS-hez Trump úr dicsérte – nem volt hajlandó kommentálni Carlson úr megjegyzéseit.*

*Persze, hogy nem volt hajlandó válaszolni, ő sem tegnap érkezett a médiába a hat húszassal: pontosan tudta, hogy Carlson provokálni akart, mert több – még több – nyilvánosságra vágyott. Bármi áron.

Carlson úr korábban is összetűzésbe került Ackmannal, amikor egy júliusi Turning Point USA rendezvényen azt sugallta, hogy a milliárdos az „haszontalan emberek, akiknek nincsenek valódi képességeik” kategóriájába tartozik. Theo Von műsorában Carlson folytatta támadásait, mondván, hogy Ackman úr „elég buta”, és sikereit „szinte megalázó dolognak” nevezte.*

*Ha Carlson így folytatja, rövidesen a szorítóban látjuk, pankrátorként, ahogy Amerika kapitánynak öltözve verekszik bárkivel, aki hajlandó szembeszállni vele.

Egy szerdán este az X-en közzétett bejegyzésben Ackman visszavágott, azzal vádolva Carlsont, hogy a múltban rágalmazta őt, és azt állítva, hogy „nem ismeri őt”.

„Tucker egy tudatlan szemétláda, aki elvesztette a lelkét” – mondta Ackman, majd egy kifejezéssel a székletre utalt.

Ez a fajta durva szóváltás Theo Von műsorában is megmutatkozott, amelyben olyan témákról is szó esett, mint az erekciós diszfunkció és a nikotin bevitelének nem hagyományos módszerei.* De a politika és a jobboldalon tapasztalható megosztottság – valamint az amerikai intézményekbe vetett bizalom – állandó beszédtéma volt.

*Itt, ezen a ponton kezdtem nem irigyelni Jesse McKinleyt, az eredeti írás szerzőjét amiatt, hogy ilyen kifejezéseket kell használjon. De mit lehet tenni? A The New York Times nem lehet trágár, akkor sem, ha ordenáré párbeszédről ír. Már csak az a kérdés, Carlson lehet-e közönséges. Ezek szerint azt hiszi, hogy lehet.

Carlson pártjától való látszólagos elidegenedése odáig terjedt, hogy dicsérte Trump leglelkesebb republikánus ellenfeleit a Kongresszusban – Marjorie Taylor Greene képviselőt Georgiából és Thomas Massie képviselőt Kentuckyból –, akiket a „nagyon kevés őszinte kongresszusi képviselő” közé sorolt, és dicsérte őszinteségüket.

Carlson hibáztatta az elnököt Izraelhez és annak miniszterelnökéhez, Benjamin Netanjahuhoz való hozzáállásáért:

„Személyesen szeretem Trumpot. Személyesen még mindig szeretem Trumpot. De az egész megválasztása olyan volt, mintha azt mondták volna a szavazók, hogy elegük van az elődjéből.”*

*Akkor legyenek boldogok. Éljen az ifjú pár! És éljenek a válóperes ügyvédek is. Belőlük.

Carlson, aki episzkopális és country clubos magabiztosságot sugároz, Theo Von műsorában ismételten tagadta, hogy antiszemita lenne: „Teljesen náciellenes vagyok. Teljesen ellenzem a gyűlöletet” – mondta –, hozzátéve, hogy csak azért bélyegzik meg náciként, hogy elhallgattassák a véleményét.*

*Ez a szalon-neonácik (és a valódiak) legócskább érve. „Ők nem antiszemiták, csak rájuk fogják, mert az Igazság Lovagjai”. A lovagból csak a lószerszám igaz: pont azok, aminek látszanak.

Végső soron elmondható, hogy Carlson nagyon rossz úton jár most, de ennek – egyelőre – még van közönsége. Ő most Gábor ZsaZsa módszerét vetette be, miszerint mindegy, mit ír vagy mond az emberről a média, csak foglalkozzanak vele. Ez ideig-óráig elmegy, de a végén Carlsonnak is rá kell majd jönnie, hogy még a cirkuszban sem mindegy, rajtunk nevet-e a közönség vagy velünk.

Carlson most az az üstökös, aki lefelé ívelő pályán játssza el azt, hogy felfelé ível.

Nem könnyű szerep és nem is lesz hálás, annyit mondhatok.

Szele Tamás