Harcok Ukrajnában, harc a Kreml falai között – mindenhol háború, az Oroszországi Föderáció sokkal több problémával küzd, mint bárki hitte volna. És már a háború tétje sem Ukrajna egy részének vagy egészének az annektálása, kezd arról szólni inkább: ki lesz

Vesztét érzi Khamenei ajatollah rendszere, kormánya: ahogy csitulnának a tiltakozások újból hazugságokkal ingerlik az amúgy is joggal elégedetlen lakosságot, de közben a kurdokkal iraki területen vívott harcokat sem adják fel. Nem lesz ennek jó vége, mert lehet ugyan, hogy tegnap

Egy, ma már hetvenéves barátom mondta bő tíz esztendeje – akkor volt ugye, hatvan –, hogy mindig meglepődik, amikor tükörbe néz, és meglátja az ősz szakállas bácsit, amikor egy hollófekete hajú-szakállú, délceg fiatalembert várt.

Van az úgy, hogy az ember téved. Én például ma azt hittem, hogy az egész orosz sajtó ellenzéktől kormánypártig Vlagyimir Putyin hetvenedik születésnapjával lesz, tele, elvégre mikor Sztálin volt hetven, egy évig tartott a buli, úgy megünnepelték. Hát nem, Putyin

Ukrajnában valódi háború zajlik, Moszkvában hatalmi harc, a mozgósítás kíméletlenül zajlik, annak ellenére, hogy menekül előle, ki merre lát vagy tud, Putyinnak pedig ma van a hetvenedik születésnapja, melyet azonban a korábbiakhoz képest minden ceremónia nélkül tart meg. Valahol meg

Tegnap már jeleztem, hogy azért maradtak el az iráni hírek, mert nem volt említésre méltó esemény, zajlottak ugyan tüntetések és a Forradalmi Gárda is támadja a kurdokat Irakban, de olyan csekély intenzitása volt mindkét eseménysorozatnak, hogy nem érte volna meg

Nem voltak rendőrök. Illetve voltak, nem túl nagy számban, kocsikban és a mellékutcákban, de rohamrendőrt nem lehetett látni.

Ma sok hír lesz ebben a második részben, ami tegnap elmaradt – de nem azért mert feltorlódtak a tegnapi hírek, hanem ma történt rengeteg olyasmi, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Még így is kicsit szűkszavú kell majd legyek időnként,

Ukrajna Herszonban felhúzta a hétmérföldes csizmát, az orosz hadak pedig a nyúlcipőt: valóságos népmesei jelenetek játszódnak le arrafelé. Az orosz mozgósítás botrányosabban halad, mint valaha, emiatt a Kreml bűnbakot keres, és ha keres, talál is Sojgu hadügyminiszter személyében, a rossz

Hitler ügyesebben csinálta. A fiatalokkal kezdte, és végig a fiatalokra apellált. Teljesen mindegy, mondta, hogy a szülők mit gondolnak. „A gyerekeik már az enyémek.” Valóban azok voltak.