Megvolt hát a Nagy Rijádi Találkozó, és pontosan a várható eredménnyel zárult, vagyis elmondhatjuk róla, hogy arra, aminek okából összehívták, vagyis Oroszország Ukrajna elleni inváziójának enyhítésére, egy kicsit sem volt alkalmas. Hogy mi egyébre volt jó, arról majd később, egyelőre maradjunk annyiban, hogy ha a nagytiszteletű politikusok inkább zabot hegyeznek vagy jeget aszalnak, okosabban múlatták volna az időt.
Már az alapvetés, a tárgyalások kiindulópontja is kapitális tévedés volt, hiszen Ukrajnáról kívántak dönteni Ukrajna nélkül, sőt, az Európai Uniót sem hívták meg: minek is? Még a végén lett volna véleményünk a karnyújtásnyira lihegő orosz imperializmusról. Ukrajnának meg főként lett volna, hiszen határai között tapasztalja, mire képes ez a fenevad. Így aztán a megszületett „háromlépcsős” béketerv egyrészt teljesen érvénytelen, másrészt némiképp olyan, mintha a kisegyszeregyet foglalták volna írásba és szignálták volna a magas szerződő felek. Akkor most lássuk a Moscow Times alapján, mit sikerült kiizzadjanak magukból.
Az ukrajnai béke rendezésének terve, amelyet az amerikai és az orosz vezetés fontolgat, három szakaszból áll: egy tűzszünet bevezetéséből, ukrajnai választásokból és egy végleges békeszerződés aláírásából. Erről Jacqui Heinrich, a Fox News tudósítója számolt be X-oldalán. MInt közölte:
„A Foxnak több külföldi diplomáciai forrás is elmondta, hogy az Egyesült Államok és Oroszország véleménye az, hogy a rendezési folyamat sikerének kulcsfontosságú feltétele az új választások megtartása Ukrajnában. Ez a pont biztosan vitatott lesz, mivel Oroszországban nem tartanak soha valódi választásokat, az ukránok pedig elutasítják egy oroszbarát bábelnök kinevezésének lehetőségét.”
Korábban Szerhij Lagodinszkij EP-képviselő is ilyen tervről számolt be forrásaira hivatkozva. A kikötés, miszerint Ukrajnában a béke megkötése előtt elnökválasztást kell tartani, „Trump ajándéka Putyinnak” – hangsúlyozta.
A Fehér Ház hamarosan hivatalosan is nyilatkozni fog az állítólag háromlépcsős békemegállapodásról – mondta Heinrich. Elmondta: ukrán diplomáciai körökben dolgozó források úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „meglehetősen nagyra becsüli egy bábelnök megválasztásának valószínűségét az esetleges ukrajnai választásokon”. Az újságíró forrásai szerint a Kreml bízik abban, hogy Volodimir Zelenszkij kivételével bármely más ukrán elnökjelölt „rugalmasabb és készebb lesz a tárgyalásokra és az engedményekre”. Ugyanakkor a Fehér Ház vezetője, Donald Trump az esetleges választás bármilyen kimenetelét hajlandó elfogadni, beleértve azt is, hogy nem tiltakozik egy Moszkvának alárendelt politikus megválasztása ellen. Trump és Putyin „a hivatalban lévő ukrán elnök újraválasztásának esélyét alacsonynak tartja” – mondták a források.
Közben a mai rijádi amerikai–orosz megbeszéléseket követően Marco Rubio, az amerikai külügyminisztérium vezetője azt mondta, hogy a háború befejezése „összetett és intenzív diplomáciát” és mindkét fél részéről engedményeket igényel. A külügyi vezető szerint Trump reméli, hogy „tisztességesen véget lehet vetni az ukrajnai konfliktusnak”, és biztosítani kell, hogy a háború 2-3 éven belül ne kezdődjön újra. Hozzátette, hogy az uniós országoknak valamikor részt kellene venniük a tárgyalásokon.
Korábban Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem fog elismerni semmilyen, az USA és Oroszország között Ukrajna saját részvétele nélkül elfogadott megállapodást.
Ezen kívül az Egyesült Államok és Oroszország megállapodott a moszkvai és washingtoni diplomáciai képviseletek alkalmazottai létszámának visszaállításáról. Az Associated Press szerint ezt Marco Rubio amerikai külügyminiszter mondta az orosz delegációval Szaúd-Arábiában tartott megbeszélések után. Rubio szerint a diplomáciai képviseletek teljes körű munkájára azért van szükség, hogy az országok közötti kommunikációs csatornák fennmaradjanak. „Aktív, hatékonyan működő nagykövetségekre lesz szükségünk, hogy folytatni tudjuk a diplomáciai munkát” – mondta.
Az államtitkár azt is megjegyezte, hogy az ukrajnai háború befejezése hosszú és kemény diplomáciai munkát igényel. Hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnök mindenképpen szeretné biztosítani a konfliktus igazságos lezárását, hogy elkerülhető legyen annak néhány év múlva történő kiújulása. Rubio hangsúlyozta azonban, hogy a háború befejezése csak valamennyi fél egyetértésével lehetséges, és a feltételeknek minden résztvevő számára „elfogadhatónak” kell lenniük.
Korábban Oroszország és az Egyesült Államok már többször is kölcsönösen kiutasította egymás diplomatáit. Az Egyesült Államok 2000 óta az orosz diplomáciai képviseletek összesen 225 munkatársát utasította ki, amivel a nyugati országok között vezető helyen áll e mutató tekintetében. 2023 szeptemberében az orosz külügyminisztérium két amerikai diplomatát – az amerikai nagykövetség első és másodtitkárát, Jeffrey Sillint és David Bernsteint – nyilvánított persona non grata-nak. Az orosz fél „törvénytelen tevékenységgel és Oroszország belügyeibe való beavatkozással” vádolta őket.
Az oroszországi amerikai nagyköveti posztot 2023 óta Lynn Tracy tölti be. A „Kommerszant” szerint azonban az Egyesült Államok már kérte az orosz felet, hogy járuljon hozzá az új moszkvai nagykövet kinevezéséhez. A lap szerint ezt a pozíciót a 69 éves líbiai amerikai különmegbízott, Richard Norland tölthetné be. A több mint 40 éves tapasztalattal rendelkező, magasan képzett diplomata oroszul, franciául, norvégul és lettül is beszél.
Az orosz és az amerikai delegáció között az ukrajnai háború kezdete óta először február 18-án zajlott nyilvános párbeszéd, amely azonban jelentős áttörés nélkül ért véget. Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó elmondta, hogy a hosszas, 4,5 órán át tartó megbeszélések ellenére a feleknek nem sikerült közelíteniük álláspontjukat. Szintén nem született konkrét megállapodás Vlagyimir Putyin és Donald Trump esetleges találkozójáról. A Bloomberg szerint az amerikai fél azt remélte, hogy ezt a találkozót már a jövő héten megtarthatják.
Az amerikai külügyminisztérium megerősítette a konkrét eredmények hiányát. „Egy találkozó nem elég a tartós béke megteremtéséhez” – mondta Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő a Bloombergnek adott kommentárjában. Mindazonáltal Marco Rubio és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megállapodott abban, hogy konzultációs mechanizmusokat hoznak létre az „irritáló tényezők” kezelésére és a diplomáciai kapcsolatok normalizálására irányuló munka érdekében – közölte az amerikai külügyminisztérium.
De mit szól ehhez Zelenszkij? Mint a CNN írja, Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajna „nem fog engedni Oroszország ultimátumainak”, miután kedden Szaúd-Arábiában megbeszéléseket tartottak a Trump-kormányzat és Moszkva képviselői.
Zelenszkij – akit nem hívtak meg az amerikai–orosz tárgyalásokra, és ehelyett Törökországban tartózkodik – azt mondta, Ukrajna nem engedett az orosz ultimátumoknak, amikor Moszkva három évvel ezelőtt teljes körű inváziót indított, „és nem fog most sem”.
„Oroszország megtámadta Ukrajnát. Nem volt más választásunk, mint fegyvert ragadni és megvédeni magunkat. És szó sem esett diplomáciáról, mert Oroszország támadott, éjszaka támadta meg Ukrajnát, az ukránok pedig fegyvert ragadtak és elkezdték megvédeni a hazájukat” – mondta Zelenszkij egy sajtótájékoztatón a török fővárosban, Ankarában.
Zelenszkij szerint Moszkva nem sokkal az invázió megindítása után „ultimátumot” adott Ukrajnának, azt követelve, hogy Ukrajna csökkentse csapatainak létszámát, és engedje meg Moszkvának, hogy „oroszbarát vezetést” telepítsen Ukrajnába.
„Ha nem mentünk bele mindezekbe az ultimátumokba a legnehezebb pillanatokban, akkor miért gondolják, hogy Ukrajna most megteszi?” – kérdezte az elnök.
A keddi rijádi tárgyalások előtt Zelenszkij kijelentette, hogy nem hajlandó aláírni semmilyen megállapodást, amelyet Kijev részvétele nélkül tárgyalnak vagy kötnek meg.
Zelenszkij azt sugallta, hogy az amerikai–orosz tárgyalások újabb csapást mértek a Nyugat eddigi politikájára, amely szerint „Ukrajnáról Ukrajna nélkül nem lehet dönteni”, és amelynek Donald Trump elnök gyakorlatilag véget vetett, amikor a múlt héten felhívta Vlagyimir Putyint. Az ukrán vezető azt mondta, szeretné, ha azokat hívnák meg az orosz invázió befejezéséről szóló jövőbeli tárgyalásokra, akik „képesek biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának”.
Eddig az egzakt híradások, most próbáljuk meg értelmezni ezt a „béketervet”.
Kezdjük a tűzszünettel. Ez a lehető legnagyobb hiba lenne, ugyanis mindkét hadsereg képes lenne összeszedni, kipihenni és újjászervezni magát, csakhogy a szerényebb erőforrásokkal rendelkező Ukrajnának ez kevésbé sikerülne, mint az Oroszországi Föderációnak. Eddig mondhattuk, hogy míg az orosz hadsereg mögött a moszkvai birodalom áll, Ukrajna mögött ott áll az egész világ, de ez Trump elnöksége alat már egyáltalán nincsen és nem is lesz így: Kijev összes nyersanyagkincse sem volna elég arra, hogy Washington olyan szinten támogassa, mint a Biden-adminisztráció idején, maximum kirabolni próbálhatják, amint az majdnem meg is történt a ritkaföldfémek esetében, még szerencse, hogy Zelenszkij résen volt. Mindenesetre egy tűzszünet kifejezetten az orosz hadsereg malmára hajtaná a vizet.
Aztán vegyük az elnökválasztást. Ennek megtartása háborús helyzetben ellentmond az ukrán alkotmánynak, és mint ilyen, elképzelhetetlen – nos igen, ezért is erőltetik a fegyverszünetet, hiszen míg az tart, elvileg „nincs hadiállapot” – ez persze nem feltétlenül van így, de a jelek arra mutatnak, hogy a Kreml homályos folyosóira megint bejáratos lett Beszeda tábornok, az az FSZB-főtiszt, aki három éve hamis hangulatjelentések alapján azt jelentette Putyinnak, hogy az ukrán nép felszabadítóként várja az orosz hadsereget, kenyérrel, sóval, szto gram vodkával fogják őket fogadni. Nem egészen így alakult, minek következtében Beszedát becsukták, de ki nem végezték, aztán időnként elővették a naftalinból, megmutatni, hogy még él, a legutolsó kiszivárgott hírek szerint a dácsáján tartózkodik.
Más nem magyarázhatja Putyin optimizmusát egy oroszbarát elnökjelölt megválasztásával kapcsolatban, mint az ő befolyása – vagy ha nem is ő duruzsol a cár fülébe, hát valaki hozzá hasonló, aki azt mondja Vlagyimir Vlagyimirovicsnak, amit az hallani akar és semmi egyebet. Világos, hogy Ukrajna nem választ meg orosz bábot az elmúlt három év után, Bucsa után, Kramatorszk után, Mariupol után, Bahmut után, így egyfelől az eddigi legnagyobb dezinformációs-lejárató kampányra kell számítani Zelenszij ellen (Moszkva szempontjából ezek úgy néznek ki, hogy Grúziában sikerült a művelet, Moldovában kudarcot vallott, Romániában meg majdnem összejött, de az a meccs még nincs teljesen lejátszva), másrészt úgy képzelik ezt a dolgot a Lubjanka téren, hogy addig fogják követelni az újraválasztásokat, míg csak Medvedcsuknak nem fogják hívni Ukrajna megválasztott elnökét. Amiből viszont nem esznek, és azért ezt valahol a Kreml is tudja.
Ezek után jönne a teljes kapituláció, amit Putyinék „békeszerződésnek” neveznek és ami Ukrajna teljes és tökéletes pusztulásával, végromlásával járna, nem tíz-, hanem inkább százezrek halálával, esetleg milliókéval is, az ukrán autonómia megsemmisítésével, és végül Ukrajna annexiójával. Ebbe Ukrajna soha nem menne bele, és az ide vezető útra sem hajlandó rálépni. De akkor mégis, minek kellett megtartani a mai tárgyalásokat, melyek során lehetetlent követelnek Ukrajnától, ahogy a magyar népi szólás tartja, „idei bagoly tavalyi tojását” kérik?
Egyszerű: orosz szempontból ezek megszüntették a Kreml diplomáciai elszigeteltségét, amerikai szempontból meg komoly üzletet látnak egyrészt a szankciók feloldásában, másrészt a jövendő gazdasági együttműködésben Oroszországgal. Esetleg még az amerikai olajtársaságok visszatérését is a szibériai tajgára. Erre utal Rubio külügyminiszter kissé meggondolatlan nyilatkozata a megbeszélések lezárulta után. Mint a CNN beszámol róla:
„Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint „rendkívüli lehetőségek” nyílhatnak meg mind az Egyesült Államok, mind Oroszország számára, ha véget ér az ukrajnai háború. Rubio a rijádi megbeszéléseket követően elmondta, hogy az Egyesült Államok és Oroszország „elkezdte feltérképezni azokat a rendkívüli lehetőségeket, amelyek a konfliktus elfogadható befejezése esetén fennállnak”. Szerinte „hiteles elképzelések” vannak arról, hogy az Egyesült Államok „geopolitikai és őszintén szólva gazdasági szempontból is partner legyen az oroszokkal” a közös érdekek kérdéseiben.”
Ami a területeket illeti: időközben Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy az Oroszország ukrajnai háborújának befejezéséről szóló tárgyalásokon szó lesz a területről és a biztonsági garanciákról is.
„Tudjuk, hogy a gyakorlatban lesz némi vita a területről és lesz vita a biztonsági garanciákról. Ezek azok az alapvető szempontok, amelyek mindenféle megbeszélést alátámasztanak és megalapoznak” – mondta Waltz az orosz tisztviselőkkel folytatott rijádi megbeszélések után.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok elfogadhatónak tartaná-e, ha Oroszország megtartaná az általa 2022 februárjában végrehajtott teljes körű invázió óta elcsatolt ukrán területeket, Waltz azt mondta, hogy ezt „meg kell vitatni”.
Nos, Ukrajnát ma nem mentették meg, és reméljük, nem is veszejtették el. Viszont – megpróbálják üzlet tárgyává tenni. Csakhogy gazda nélkül csinálták a számadást. Az az ország nem eladó. Egyelőre itt tartunk.
Szele Tamás