A lengyel vízumbotrány rávilágított a PiS párhuzamos univerzumára
Nagyon valószínű, hogy lengyel konzulátusokon – kenőpénzért – több százezer munkavállalási engedélyt adtak ki, nem pedig csupán
néhány százat
, ahogyan azt a hatalom állítja. Ám mivel a kormány ellenőrzés alatt tartja a média javát, a nyomozás akadozva halad, és úgy is csak főként külső nyomásra.
Adam Michnik, az egykori Szolidaritás legendás alakja, a Gazeta Wyborcza
főszerkesztője úgy minősítette, hogy a kormány előbb általános hisztériát keltett, mondván, hogy az országot eláraszthatják a muzulmánok, ám közben szakmányban állította ki a beutazási engedélyeket – anyagi ellenszolgáltatás fejében. A történtek megrázták a lengyel politikát, nem egészen négy héttel a választás előtt, bár sok részlet még nem világos. A héten egy ellenzéki képviselő elment a Jog és Igazságosság egyik kampánygyűlésére, ám amikor szóba hozta a vízumügyet,
a rendőrség elvezette...
Erre mondták azt ellenzékiek, hogy ilyesmi a belarusz diktatúrában szokott előfordulni.
A reakció: kivédeni a bírálatot és ellentámadást indítani.
A párt azonban a történtek miatt sok szavazatot veszíthet, bár lehetetlen megjósolni, hogy mi lesz majd az urnáknál. A hatalom ugyanis a migráció elutasítását írta a zászlajára. (Nem hajlandó pl. elfogadni az Unión belül a befogadott menekültek szétosztását.) Hogy nemzetközi válság lett a botrányból, az arról árulkodik, hogy az EU-partnerek mennyire nem bíznak a lengyel vezetésben. Ez annak a következménye, hogy a hatalom átalakította az igazságszolgáltatást, illetve az államot. Senki sem gondolja, hogy Varsó megnyugtatóan utánajár a visszaélésnek. A Jog és Igazságosság jelenleg 37 %-kal vezet a közvélemény kutatásokban,második helyen a Polgári Platform áll 30 %-kal, vagyis jelen állás szerint egyik sem tudna önállóan kormány alakítani.
Forrás: Die Welt, Financial Times
A fotó illusztráció: MTI Archív
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!
Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén
Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt
Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták
Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén
Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában
Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…
