A Városliget Erekciója
Hölgyeim és uraim, „Miért szép?” című képzőművészeti rovatunk következik, abból az alkalomból, hogy tényleg meg kell kérdezzük: miért szép a Városliget új szobra, mely nem is igazán új, ellenben kétségtelenül meghökkentő? Az alkotás címe „Csillagnéző”, Szmrecsányi Boldizsár kortárs szobrászművész követte el és mindenképpen feltűnést fog kelteni.
Nem is akármekkorát.
Először is jegyezzük meg, hogy a feketére patinázott bronzszobor nem új a szónak abban az értelmében, hogy most került volna ki a mester műhelyéből, állt ez már Budapesten, 2015 óta állt, a felújított Várkert Bazár Öntőház modern kialakítású udvarát díszítette, bár – mint a Köztérkép oldal megjegyzi (https://www.kozterkep.hu/26045/csillagnezo) – ideiglenesen. Meglehet, ez a mostani lesz a végleges helye, a Műcsarnok előtt, itt már megpihenhet és bárki megcsodálhatja, de főleg a turisták, mert a pesti ember csak akkor jár arra, ha dolga van.
Akkor kezdjük a csodálást.
Mert van mit.
Robusztus, bár enyhén microcephál, kerek, de eltörpülő koponyájú férfialak ül, ül a drága magyar anyaföldön, illetve hát a talapzatán, szétvetett lábakkal, erőt sugározván, kezei összetéve, tán szótlan imára vagy elmélyedés okából. Egy pusztai Herkules a pihenés óráján, itt – Szánthó Miklós örökbecsűjét idézvén, melyet a „libernyákokra” írt tegnap – nem „szélesebb a vállnál az arc”, itt a váll szélesebb, egyenesen arra termett, hogy szörnyű vendégoldal lengjen rajta, nem nyápicok tógája. Sugárzik az őserő, a környék Geiger-Müller számlálói géppuskaként ketyegnek tőle, minimum ötszáz millisievert az intenzitás, de haj, magyar őserőből sosem lehet elég.
Tekintetét az Égre veti – azért is Csillagnéző a szobor címe – és nem a földre, de nem kancsalul néz és nem festett egekbe, ő a Magyar Eget látja, szíriuszi őshazánkat, csillagösvényre készül lépni, a Göncöl szekerébe fogja paripáját, de az sincs kizárva, hogy a Mennyekbe révül.
Nem, az azért ki van zárva.
Ugyanis ha lába közé tekintünk, azt látjuk, amit minden, szexuális izgalomba jött férfi testén látnánk.
Hát Istenem. Mégsem hordhat a lába között toronyórát láncostól.
De akkor a mennyei révület és a vallásos elmélyedés mégis lehetetlen.
Tán a Vénuszt lesi? Esthajnal csillagával várja kökényszemű babáját aki most még szedi a markot, a szorgos kaszások markát, melyet elhagytak a munka dandárjában?
De ha ő a Vénusztól ilyen ajzott állapotba kerül, pogánynak kell lennie. Igaz, ma már nem szégyen a pogányság, ha a jó magyar vasárnap eljár templomba, hétfőn nyugodtan áldozhat fehér lovat kis kopasz barátaival.
Egyes esztéták nem is lőcsöt látnak a lába között, hanem pálinkásüveget, de azt mondom: le a nemzetvesztő itallal (le vele, fenékig), nem üveg az, világosan látszanak a herék. Rendben, de látszik az üveg szája is! – mondanák erre. És ha nem az üveg szája az, hanem tősgyökerünk körül van metélve?
Várjunk csak, az sem lehetséges, akkor meg nem bronzba álmodható tősgyökér.
De az a testrész mindenképpen ott áll. Jóllehet a szobor – finom kontraszttal – ül, tehát mondhatjuk, hogy ülve áll. Ha nekiindulna, csóválná is, csak nem hátul, mint a kutya, hanem elöl, mint a férfiember.
Hogy ez konkrétan mit akar mondani adott környezetben, az a szabad műértelmezés kérdése, szerintem körülbelül ugyanazt, amit a Várkert Bazárban akart.
Mondjuk lehet üzenet a képzőművészeknek:
„Ez jár annak, aki nem lép be az MMA-ba!”
Esetleg, mivel a koponyáján nyoma sincs hajnak, ábrázolhatja Pataky Attilát, akit elvittek a földönkívüliek azért, mert csodálják az eszét, megerőszakolták, viszont élvezte, és most tették ki a csészealjból, ő meg még vággyal telve bámul távolodó, kozmikus arái után.
Netán ellenkezőleg, undorodik a nemiségtől, a hús vétkétől, és azért néz mereven felfelé, hogy ne is lássa erektált fütykösét, mely mennyekbe szállni vágyó lelkét a röghöz köti, a Földhöz szegezi?
Vagy ez még nem is a kész alkotás, mert akkor lesz kész, amikor bekötik a vízvezetékbe, feltöltik samponnal és ágyékából elkezd bőséggel fakadni a hab?
Ha nem állna a családfája, mint a cövek, lehetne a címe: „Magyar kisvállalkozó adófizetés után”, de áll, márpedig olyankor sok minden járja meg az ember lelkét, de tanúsíthatom, hogy a pajzánkodásnak még az ötlete sem merül fel, szóval ez a megoldás kiesik.
Ráadásul száját is csücsöríti, mintegy csókra nyújtja, asztrális puszit vár a Kozmosztól, kozmikus szerelem gesztusát, egységet az Univerzummal, szóval elég bonyolult lehet a lelkivilága, mert olyant még a büdös életben nem láttunk, hogy valaki csókolózzék a csillagos éggel. Vagy legalábbis megpróbálkozzék vele.
Esetleg lámpalázas? Fél, hogy cserbenhagyja most még megbízhatóan álló bájdorongja, randi előtt van, feszíti a gerjedelem, de már volt eset arra, hogy pórul járt, és most az Egekhez fohászkodik lankadatlanságért?
Lehet, minden lehet.
Még az is lehet, hogy az alkotó a világon semmit nem akart mondani, csak készített egy begerjedt, pucér pasast, mert a barátnője megcsalta egy csillagásszal, és később eladta, mert kellett a pénz, most meg továbbvitték a műtárgyat.
Különben nem az első vitatott köztéri terméke ez Szmrecsányi Boldizsárnak, ugyanis ő készítette a tizenkettedik kerületi Turul-szobrot is, melyet engedély nélkül állítottak fel, és fennállása óta botrányok fakadnak belőle bőségesen, mint pagonyban felbugyogó forrásból. Azért is éreztem úgy, hogy népi-nemzeti oldalról kell megközelítenem a plasztikát, mert a Turul alkotója biztos nem fog kozmopolita Csillagnézőt önteni.
De hogy ezzel szemben milyent öntött és miért, az a magyar esztétika nagy rejtélye marad, feltehetően örök időkre.
Illetve nem örök időkre, ugyanis ha a turisták felfedezik, akkor megannyi más köztéri szobor hímtagjához hasonlóan addig fogják tapogatni, míg tükörfényes nem lesz, esetleg el nem kopik teljesen, és onnantól kezdve nem lesz mit elemezni az ügyben. Meg tapogatni sem.
Azért az beletelik egy kis időbe.
Na, mindegy.
A hír lényege az, hogy a Városligetben áll egy fütykös, ami azért hírnek nem nevezhető. Amióta Városliget létezik, megesett már néhányszor.
Az a hír benne, hogy bronzból van és tegnap állították fel.
Na, akkor lesz egy ilyenünk is.
De hogy mi a f.sznak?
Ja: annak.
Szele Tamás
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!
Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén
Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt
Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták
Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén
Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában
Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…
