Szele Tamás: Az ellopott miniszter

Ritkán írok ilyent, de most a bőség zavarával küszködöm, annyi hülyeség történt tegnap óta, hogy mindegyikkel nem is lesz módom foglalkozni, a legtöbbjét meg kell hagynom holnapra. Vegyük ma csak a legfontosabbat, ami valódi ritkaságnak számít: ellopták a magyar igazságügyi minisztert.

Igen, Varga Juditot lopták el.

Ha úgy vesszük, loptak már a világon mindent, mozdonytól eleven parázsig és csatacirkálóig, miért pont igazságügyi minisztert ne lopnának? Ha azonban úgy, hogy a mi politikusunk épp most is leginkább a közösségi oldalakkal hadakozik, hát elmondhatjuk: valóságos csodafegyvert kapott a kezébe azzal, hogy a fotóit ellopták és álprofilt hoztak létre velük. Ha ezt fel (és ki) nem használja nagy harcában, nagyon meg fogok lepődni.

Különben nem olyan nagy újdonság az ilyesmi. Van nekem egy ellenségem, aki évente vagy kétszer megteszi velem, hogy kompromittáljon és hogy bekerüljön a sajtóba ily módon, ellopja valamelyik képemet, aztán őrültségeket művel a nevemben. Nem is írom le a nevét, ne legyen minek örülnie. Sokat nem lehet tenni ellene: hiába tudom, ki a vétkes, be is kéne tudnom bizonyítani. A múltkor épp doktor Gődényt fenyegette meg a nevemben (bizonyítani tudom, hogy nem én voltam, hiszen megvan az üzenetlistám), de mehet az ember ezzel törvény elé, maximum ismeretlen tettes ellen indul valami látszatvizsgálat, amit előbb vagy utóbb megszüntetnek, a rendőrségünk ilyen ügyekre nincs felkészülve. Írtam is két hete erről egy röpdolgozatot, „Mindenki tökéletesen védtelen a személyiséglopás ellen” címmel, ha vigasztalja Varga Juditot, hogy más is járt így, olvasson bele, meg az is tanulmányozhatja, aki nem tudta eddig, hogy van ilyen.

Pedig van. A mi miniszterünk még az enyhébbik fajtájával találkozott, mert az elkövetők – minden jel szerint – csak nigériai szélhámosok, akik pénzt akarnak, nem karaktergyilkosságról szól a dal.

Pénzről szól.

Dióhéjban: már jó ideje futhat egy „Sheila Lawrence” nevet használó kamuprofil, melynek kivétel nélkül minden fotója Varga Juditot ábrázolja, a sajtóból ismert képeit használták fel. Sheila az oldal szerint üzletasszony, született a kaliforniai Burbankben, a Baton Rouge-i Louisiana State Universityt végezte el, jelenleg New York államban él, Rochesterben. Létezhet egy ideje a profil, mert a képek feltöltési dátumából megállapítható, hogy a legkorábbit, melyen a nyomtatott kiadású Mandinert olvassa, még 2019. december másodikán töltötték fel.

Mondjuk akad hozzá egy halom hausza nyelvű hozzászólás, ezek közül még a legudvariasabbat idézném, mely Isah Muhd Kawu Hadejia úrtól származik, és úgy szól, hogy

„Allah ya sanya da alkhairi, Saura kai”

ami a fordítóprogram szerint magyarul annyit tesz:

„Isten áldjon meg téged, maradj meg önmagad”

szóval személyes ismeretségről szó sem lehet, akkor nem beszélne ilyeneket. A profilt tovább tanulmányozva megtudhatjuk, hogy Sheilának vannak kedvencei is, ilyen például a CNN (csak a Főnök meg ne tudja) és a „Ministry of magic Department of magical law and enforcement”, ami elvileg a „Mágiaügyi Minisztérium: Mágikus törvények és végrehajtásuk osztálya” lenne. Ennek a linkje sajnos egy üres oldalra visz, pedig izgalmasan hangzott és sok hazai furcsaságot megmagyarázott volna.

Összesen kétfajta komment van a profilon: néhány magyar eredetű, angol nyelvű, tiltakozó és rengeteg hausza nyelvű, hogy úgy mondjam, elismerő, bókoló – habár a hausza kultúra bókjai kissé különösek az európai modorhoz szokott hölgyek számára. Mindenesetre, mivel a hauszák nagy számban élnek Nigériában, nem is lehet vitás, hogy ezt a kamuprofilt az ott hihetetlenül elterjedt online pénzügyi csalás céljából hozták létre. Ennek a neve a „nigériai 419-es”, ugyanis a helyi törvénykönyvben a 419-es paragrafus foglalkozik a csalással. Még ugyan örülhettek is a létrehozók, hogy milyen bőséges képanyagot találtak egy dekoratív külsejű hölgyről – magyarul meg nem tudtak, de tán nem is érdekelte volna őket, hogy épp egy távoli, európai ország igazságügyi miniszterének a személyazonosságát lopják. Ilyen szempontból a nigériai csalók roppant demokratikusan gondolkodnak: bárkinek hajlandóak visszaélni bármely adatával, ha abból pénzt látnak, nem tesznek különbséget származás, felekezet, bőrszín vagy társadalmi státus szerint.

Az ő szívükbe mindenki belefér, akitől vastagodik a zsebük.

A Telex még megtalálta azt a március 19-i posztot, amiben Sheila felajánlja, hogy hét nap alatt huszonöt embernek segít kétezer-kétszáz fontot, azaz körülbelül egymillió forintot keresni, én már nem, azóta lekapták, de a többi megosztás, a fotók maradtak: gondolom abban bíznak az elkövetők, hogy ha a nyilvánvaló csalást eltüntetik, a közösségi oldal nem fogja törölni a profilt, és később még jó lesz valamire.

Hát, így járt, érdekelne, mit fog tenni az ügyben, mert ha hatékony lesz, azonnal követem a példáját a saját ügyemben. Már persze, ha képes leszek rá, ugyanis amennyiben útnak indít tíz kommandóst Nigériába, közelebbről Kano városába, vagy hoz egy törvényt, mely az online személyiséglopást tíz év letöltendővel jutalmazza, azt nem áll módomban utánozni. Az most a fontos, és erre ügyeltem is, hogy az álprofilt végig Sheilának nevezze az ember, még véletlenül se keltsük azt a benyomást, hogy Varga Juditról tételezzük fel az oldal tulajdonjogát. Sőt azt sem, hogy neki lenne egy másik élete New York államban, Rochesterben. Az a Sheila, ő Judit, aki Magyarországon él.

Hát hiszen, ha el lehetne cserélni a Sheilára...

De nem lehet. Akkor mi lesz most?

Mi lenne? Per, vizsgálat, vita a Facebook moderátoraival, közvita az algoritmusról mondjuk a Magyar Nemzetben, amely Facebook-algoritmus valóban elég hülye, és valóban mindenkinek van róla véleménye, csak épp – nincs másik. Aztán ezt az esetet is a közösségi oldalak ellen használják majd fel: nem feltételezhető, hogy ilyen célból, precedensteremtő szándékkal rakta össze valaki a profilt, mert már két éve létezik, és mert világos, hogy nigériai csalással van dolgunk, de mindenesetre ezt a labdát le fogják ütni.

Varga Judit ügyét egyelőre a már említett Isah Muhd Kawu Hadejia úr egyik kommentjével zárnám az oldalról:

„Allah ya jikan sa da gafara”

vagyis:

„Allah könyörüljön rajta és bocsásson meg neki”.

Hát így csalnak Nigériában, de hogyan csalnak nálunk? Ennél fapadosabb módszerrel, amint a minapi, dombóvári eset mutatja. Azt írja a Police.hu:

„Egy dombóvári nő tett bejelentést a rendőrségen 2021. március 3-án, mert egy ismeretlen személy felhívta, hogy a helyi önkormányzat azzal igyekszik segíteni a vírushelyzetben, hogy aki koronavírus oltásra jelentkezik, az 50.000 forintot kap. A telefonáló azt mondta az asszonynak, hogy ehhez nem kell mást tennie, mint a bankszámla- és bankkártyaadatait összekészítenie és egy borítékba tennie. Mindezek után a borítékot ki kell dobnia az ablakon, melyet a hivatal munkatársai elvisznek. Az asszony hitt a csalóknak, és az iratait még a beszélgetés közben összeszedte, azonban közben megszakadt a vonal. A nőt így végül nem tudták megkárosítani.

Az elmúlt hetekben több tucat, ehhez hasonló tartalmú bejelentés érkezett a Dombóvári Rendőrkapitányságra. Három esetben a sértettek át is adták adataikat a csalóknak, akik ezután több százezer forinttal károsították meg őket.” (Police.hu)

No, ehhez csak telefon kell és naiv áldozat: de ha már adatot lop valaki, mégis elegánsabb a nigériai módszer. Honi szélhámosaink kisszerűen dolgoznak, és persze alacsonyabb haszonkulccsal is. De azért csak svindlerek ők is, rokonai a nigériai profiknak. Hej, valamikor, Strasznov Ignác korában még világelsők voltunk ebben a műfajban... de hová lett régi dicsőségünk? Manapság maximum késel az éji homályban.

A többi őrültséget meghagyjuk holnapra, reméljük, nem romlanak meg addig.

Mára ennyi is elég.

Tán még sok is.

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!

Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar