Gaál Péter: A legyek ura

Hogy egy kicsit védjem a Karácsonyt az óhatatlan spekulációktól.

Nem arról szól ugyanis, hogy József balek volt-e, Mária meg egy számító cemende, hogy a napkeleti bölcsek avagy Háromkirályok között volt-e szerecsen, de még arról a csak kicsit komolyabb felvetésről sem, hogy mágusok (Magi ab Oriente, Mágusok Keletről) voltak-e, csillagot követtek-e, az a csillag mikor jelent meg, egyáltalán csillag volt-e, esetleg üstökös, vagy semmi, hogy Augustus császár mikor rendelte el a népszámlálást, esetleg mit csinált Jézus tizenkét éves koráig, majd tizenkét és harmincvalahány éves kora között. Arról sem szól, hogy létezett-e Názáret, mert Betlehem létezését nemigen lehet kétségbe vonni, de hogy jászolban tartották-e minimum Szentestén, ökör és szamár melegítette-e, muzsikáltak-e neki pásztorok, vagy csak József Attila képzelte így, hogy kerültek egyáltalán oda, ki tudott és mit, mit nem, et cetera, et cetera.

Ezek lehetnek egy kombinációs játék részei, de ezzel be is fejezték áldásos küldetésüket.

Mert persze, Mithrasz, ahogy én is írtam, meg az elődei, ahogy Tamás barátom megkontrázta nekem tegnap éjjel, a szűztől születés is Mithrasz meg persze az egyiptomi Ízisz is szűzen szült, vagyis annak számították, bár ez kacskaringósabb, és még sokan mások. Nem ez a lényeg, ha a Karácsonyt akarjuk megfejteni.

Nem is kell megfejteni, mert abból jószerivel csak baj lehet.

Akkor hát mi a lényeg? Az a lényeg, hogy ezek mindenütt és mindig felmerültek. Téli napforduló mindig volt, amióta ember létezik a Földön, mindig azt jelképezte, amit jelképezett, a számok is azt jelképezték, amit, a tizenkettes, jó, ez későbbi történet, a tanítványoké, a hármas, ez még későbbi történet, a kereszténységé, de azért a napkeleti mágusok is hárman voltak, a tizenkettő is egy plusz kettő, a szűziesség, a születés, a megszentelt fogantatás, a szellem behatolása az anyagba, ami persze nem behatolás, hanem eleve mindig is benne levés, amint az inkarnáció se megtestesülés, hanem e fizikai világban így lehet látni. Nem sorolom tovább, nem akarok még egy Malmot írni, ez is elnagyolt volt már. Nem fontosak. Még a megértés se fontos. Bennünk van. Ha mi nem tudatosítjuk, azaz nem hozzuk a felszínre, az jottányit se változtat semmin. El lehet játszani Salamon oszlopaival, el lehet játszani azok egyiptomi megfelelőjével (nem egészen a megfelelőik, mert semmi sem egészen ugyanaz, mint más: két, pontosan ugyanolyan dolog ugyanaz a dolog), meg mindezek szabadkőműves megfelelőivel (függetlenül attól, hogy maguk a szabadkőművesek hogy értelmezik: lényegtelen, és inkább csak ront a dolgon), de nem jutunk közelebb velük semmihez. Tehát ha mi nem ismerünk föl valamit, akkor se változik semmi.

Majd felismeri más. Van rá idő bőven.

Szóval jottányit se számít, hogy ki, mikor, ki előtt, ki után, és miért. Ez se számít. Mert. Csak. Az örök női válasz. Ha a tudományt jobban szeretik, akkor evidencia. Axióma. Kijelentés. Logosz. Lehet válogatni. János egyébként pontosan a legutolsót használta. Hogy a magyar Igének fordítja, se vesz semmit el belőle.

Hiszen az is.

Kérdés, ki hogy érti. Mert itt van a kutya elásva. Ott, hogy mit értünk ki belőle, és legfőképpen, hogy mire használjuk. Lehet ez Papa csodája, hogy így összejön nekünk, végig a történelmen, itt is, ott is, bár most is azt tanácsolom, hogy mellőzzék a kronológiát. Ezek időn kívüli dolgok. A passió is időn kívüli, a végével egyetemben, amit a katolicizmus miseáldozatnak hív, rövidítve misének. Szentáldozásnak. Eucharisztiának. Itt is lehet válogatni. Már a katolicizmus is távol van Afrikától, de még mindig közelebb, mint összes szándékuk ellenére a protestánsok, különös tekintettel a reformátusokra. Pedig bizonyos értelemben nekik is igazuk van. Fel lehet fogni az Úrvacsorát reális prezenciának, jelképes aktusnak is, csak éppen a jelkép jelképi lényege nincs így benne. A materiális és immateriális összeforrottsága. Az, hogy ez így látható itt, amint fentebb leírtam.

Nos, a Karácsony dettó.

Ha Jézus valamiképpen valóban élt, ha Mária is élt, ha József is, még ha nem is alkottak egy családot, vagy azt alkottak, ha úgy volt, vagy valamiképpen úgy volt, a szakrális lényeget nem befolyásolja, ahogy az sem, ha nem úgy volt. Ha csak így rakták össze, különböző elemekből. Ha ezek az elemek csak a fejekben voltak meg. Mert ez a lényeg. A fejek. Ami bennük van, szintén jelképesen, mert nem jelképesen neuronok vannak benne, szinapszisokkal, víz, szürkeállomány, fehérállomány, mindez pedig csucsog a glukóztól, mert ha nem csucsog, jön a kihagyás. A szünet. Persze némelyeknek ehhez glukózhiány se kell. Én se vagyok sokszor kivétel.

Ha még nem tették, sürgősen olvassák el William Golding: A legyek ura című könyvét. Nem kell ezekhez a rítusokhoz semmi. Egy lakatlan szigeten, a misztikáról elvben mit sem tudó gyerekek között is ugyanazok a sémák működnek.

Hiszen a világ egy.

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!

Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar