Gaál Péter: Így, vagy úgy (a dolgok jelenlegi állása)

Jelen pillanatban – jelen pillanatban – azt mondanám, hogy a következő: Ukrajna megmarad. Amit az orosz hadsereg megszállt, nem tudja – egyelőre – visszafoglalni, de nem fogja elismerni. Az orosz hadsereg Ukrajnát nem tudja elfoglalni. Szerintem nem is akarja.

A civil áldozatokat, háborús bűnöket nem felejtik el, de a külföldi nagyközönség ugyanúgy rezisztenssé válik irántuk, mint az újabbak iránt. Túl sok lesz belőlük. Ha valaki elkezd panaszkodni, eleinte sajnálják. Ha még többet panaszkodik, egy bizonyos pontig szörnyülködnek. Ezen a ponton túl már unják.

A néző/hallgató is kompenzál.

A háború (a vezérkarok) szempontjából tökéletes értelmetlenséggé válik az egész. Egy ideig folytatják, mert a verduni és Somme-i csatákat is folytatták, de ugyanarra vezet. Felesleges véráldozatokra semmiért. A bombázások dettó. A második világháborúban a Róma alatti Monte Cassino monostorát német ejtőernyősök védték. A szövetségesek óriási véráldozataik ellenére sehogy sem boldogultak velük. Bevetették a légierő több száz gépét, és rommá bombázták az egész hegyet, monostorostól. Ennek ugyanaz lett a következménye, mint körülbelül két évvel előtte a sztálingrádi német bombázásoknak: fedezékek és megint új fedezékek sokaságát létesítette.

A földi célpontok ellen bevetett légierő csak „bombázni” és (a helikopterek) géppuskázni tud. A rommezőkön gyakorlatilag mindkettő hatástalan. A harckocsi is hatástalan, még a viszonylag ép városokban is. Szűkek az utcák, sok az akadály, ami nem szűk, ott ki van téve az állandó vegzálásnak, nehéz belőle kilátni, az ágyújával csak újabb romokat termel, amin ő is nehezen halad át, ha egyáltalán át tud haladni, és így tovább. Egy sokkal olcsóbb páncéltörő rakéta vagy puskagránát kilőheti. Egy benzinespalack (Molotov-koktél) is kárt tehet benne. Marad a gyalogság, szemben a helyzeti előnyben lévő ellenséges gyalogsággal.

És akkor még a morálról nem beszéltünk.

És a politika? Mi a helyzet a politika szempontjából? Az attól függ, milyen távlatból nézzük. Ez is attól függ. Ha közelről, akkor az oroszok de facto megkaphatják, amit akartak: a fekete-tengeri gázmezőket, a Krímet (ami úgyis az övék), és az alkualapjukat (Ukrajna többi elfoglalt része legfeljebb annak tekinthető). És itt nagyjából vége. Azért van vége, mert ahhoz, hogy egy bábkormányt ültessenek az ukránok nyakába, ami szentesíti mindezt, a többit is el kell foglalni, az egész sztyeppét, a mocsarakat, amit elfoglaltak, ott helyőrségeket kell hagyni, ebbe pedig még a jelenlegi orosz csapatlétszám tízszeresét kitevő német és alárendelt hadseregeknek is beletört a bicskájuk nyolcvan évvel ezelőtt. Enélkül pedig ugyanaz lehet, mint Afganisztánban: volt a kabuli kormány, és volt mellette az egész lázongó és engedetlen ország. És ha mégis sikerül valahogy „pacifikálni”? Akkor az olyan lesz, mint egy időzített bomba. Csak az alkalmat várja majd, ahogy az egész hajdani szocialista szektor is csak az alkalmat várta.

Túl sok már a sérelem és a halott. És ilyenkor az összes előző sérelem és halott is előjön, még Tolkien se kell hozzá.

Horribile dictu jelen pillanatban azt is el tudom képzelni azonban, hogy az orosz hadsereg vereséget szenved.

Mi a helyzet a nyugati „oroszellenes” szankciókkal? Erről inkább ne beszéljünk. Szép csendesen azok is ki fognak fújni. Először ez, aztán az, végül márc csak a szájak járnak, egyre halkabban. Miért tettem zárójelbe az oroszellenest? Azért, mert ezek a szankciók – minden túlkapás dacára – nem az oroszok ellen szólnak, hanem az oroszok társadalmi berendezkedése ellen. Konkrétan a prezidenciális rendszer orosz gyakorlata ellen. Az autokrácia ellen. Ha Oroszország vereséget szenved, akkor az autokrata putyini vezetés szenvedett vereséget. Az átmeneti állapotok átmeneti állapotok, végleges győzelem pedig nem lehetséges. A jelenlegi orosz autokrácia napjai is meg vannak számlálva. Oroszországé nem.

Mit is mondott Hitler 1939-ben a lemondását beadó jegybankelnöknek, Hjalmar Schachtnak, aki felhívta a figyelmét (akkor még nem volt háború) a küszöbön álló gazdasági csődre? „Németország annyi mindent túlélt. Engem is túl fog élni.”

És voilà. Nem könnyen, de így is lett.

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!

Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar