Huppa: Ursula von der Leyen alig egy éve "bizalomra méltó partnernek" titulálta Azerbajdzsánt

Azerbajdzsán elleni szankciók bevezetését, ezen belül a gázstop meghirdetését követelték szerdán az Európai Parlament képviselői, és szerdán élesen bírálták, hogy

az unió tétlenül szemléli a Hegyi Karabahban előállt válságot – írja a Euronews.

Baku kedden „

terrorellenes hadműveletet

” hajtott végre a zömmel örmények lakta, és az örmények által igazgatott, de Azerbajdzsán területeként elismert enklávéban. A támadást hónapok óta tartó feszültségek előzték meg, és a történtek felidézik a veszélyt, hogy megismétlődik a 2020-as háború, amelyben

ezrek vesztették életüket.

Az EU elítélte ugyan az agressziót, de

nem hozott megtorló intézkedéseket

. Emellett

az unió nemrég kötött szerződést Bakuval arról, hogy 2027-ig megduplázza gázimportját Azerbajdzsánból.

Sikertelenek maradtak az EU kísérletei arra is, hogy deeszkalálja az Azerbajdzsán és Örményország közötti, évtizedek óta tartó konfliktust. Az Európai Parlament szerdai vitájában minden politikai irányzatból való képviselők bírálták, hogy az EU csak vonakodva válaszolt Jereván segítségkérésére, amióta az azeri erők kilenc hónapja lezárták a

Lacsin folyosót

, és ezzel megakadályozták, hogy az enklávéban élő örmény lakossághoz eljussanak olyan létfontosságú cikkek, mint az élelmiszerek, gyógyszerek és az üzemanyag. A képviselők gazdasági és kereskedelmi szankciókat követeltek, valamint az Azerbajdzsánnal fennálló minden kétoldalú kapcsolat felfüggesztését követelték. A vitára csak néhány órával azt megelőzően került sor, hogy a szakadár terület elfogadta az térségben a 2020-as háború óta jelenlévő orosz békefenntartók által javasolt fegyverszünetet.

Nikol Pasinjan

örmény miniszterelnök azonban nemrég a Nyugathoz fordult, és kifejezte csalódottságát, hogy Moszkva nem nyújtott segítséget. Az EP-képviselők élesen bírálták azt is, hogy

az EU barátságosan üzletel Ilham Alijev azeri elnökkel. Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavaly, amikor a Moszkvától való energiafüggőség csökkentésére szerződést írt alá Alijevvel az uniós importok megduplázásáról, Bakut „bizalomra méltó partnernek”

minősítette.

Várhelyi Olivér, a bővítésért felelő magyar biztos a hónap elején Budapesten találkozott az azeri külügyminiszterrel,

hogy stratégiai jelentőségű közlekedési és energiaprojekteket beszéljen meg vele. A bizottság egy szóvivője kérdésre szerdán leszögezte, hogy szankciókat csakis a tagállamok hozhatnak, de hozzátette, hogy a lehetséges intézkedéseket az ENSZ közgyűlés ülésszakának megnyitóján megvitatják a tagállamok állam- és kormányfői. A képviselők a vitában azt is felhozták, hogy

az azeri gázszámla egyenesen Azerbajdzsán agresszióját és etnikai tisztogatását finanszírozza.

Az uniós tagállamok tavaly 15,6 milliárd euró értékben importáltak gázt Azerbajdzsánból, azaz négyszer annyit, mint 2021-ben, és növeli az importját Azerbajdzsánból Bulgária, Románia, Magyarország és Szlovákia is. A képviselők hangot adtak gyanújuknak, hogy

Azerbajdzsánból valójában orosz gáz érkezik

, és követelték a szállítmányok eredetének vizsgálatát. A bizottság egy szóvivője erre azt válaszolta, hogy az Azerbajdzsánból érkező gáz a Kaszpi-tengerről való, és hogy ez megállapítható a mennyiségek alapján, azon az alapon, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint Oroszország nem szállít olyan mennyiségű gázt Bakunak, amennyit Európa importál. Az Európai Parlament vitájában a képviselők azt is felvetették: Oroszországnak és Azerbajdzsánnak egyaránt érdekében áll, hogy Örményországban leváltsa Pasinjan kormányfőt, és a demokratikusan megválasztott kormányt, mert a szabadság és az emancipáció mellett döntöttek, és

bábrezsimet juttasson hatalomra

, mert Moszkva ki akarja építeni a befolyását a Kaukázus déli részén.

Raphaël Glucksmann

, francia képviselő (Szocialisták és demokraták) feltette a kérdést:

„Hogyan lehet remélni, hogy az Európai Unió valaha is geopolitikai hatalom tud lenni, ha kész arra, hogy így feláldozzon olyan fontos szövetségeseket, mint Örményország?”

***

Azerbajdzsán megnyerte az egynapos háborút, ám a nagyobb próbatétel csak most jön, mivel kérdés,

mihez kezd a visszafoglalt Hegyi Karabahban, ahol a l20 ezer lakos többsége örmény – vetette fel a Bloomberg.

A védők letették a fegyvert, az orosz békefenntartók közvetítésével tűzszünet jött létre, de a három évtizedes véres viszályt ismerve,

nagy fokú önmegtartóztatásra

lesz szükséges azeri részről, hogy ne folytatódjon a dráma – mutatott rá a hírügynökség. Persze, a mostani állapotot diplomáciai úton is el lehetett volna érni, mert az örmény miniszterelnök már

korábban elismerte Baku szuverenitását az enklávé fölött. Karnyújtásnyira volt a megállapodás. Most viszont Carnegie Europe agytröszt egyik szakértője arra figyelmeztet, hogy az örmények attól félnek: Oroszország új vezetést akar Jerevánban és ehhez Hegyi Karabahot is felhasználja.

A Nyugat sokat nem sokat tud tenni. Valószínűleg most beindul a vita az azeri energiahordozók importjának leállításáról

(ld. fent)

, de ez a lehetőség sosem volt vonzó. Viszont el kell érni a ma kezdődő tárgyalásokon, hogy a Hegyi Karabahban élő örmények valamiféle biztosítékot kapjanak, különben újabb tömeges menekülés, illetve etnikai tisztogatás fenyeget, és bosszúból elkövetett gyilkosságok valamint megtorlásként hozott ítéletek jönnek. Nem sok jót ígér, hogy Azerbajdzsán a bizonyítékok ellenére is letagadta: civil célpontokat támadott. Ilham Alijev azeri elnököt és a mintegy kétezer orosz békefenntartót terheli a fő felelősség abban, hogy mi történik aztán. Jó megoldás lenne annyi

ENSZ-kéksapkást kivezényelni

, amennyi képes szembeszállni az azeri hadsereggel. Ez a 90-es években már bevált Kelet-Horvátországban. Enélkül ugyanis könnyen előfordulhat, hogy Baku megpróbálja egyszer s mindenkorra elintézni a viszályt. Amúgy, ha valaki, akkor csakis Erdogan török elnök tudja befolyásolni Alijevet.

***

És akkor most vegyünk elő egy szeptember 11-i MTI hírt:

A legnagyobb magyar építőipari vállalatokból álló konzorcium építheti újjá jövő évtől a Hegyi-Karabah térségében fekvő Soltanlit, az erről szóló terveket az azeri kormány elfogadta, a szerződések egy részét már aláírták - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az azeri gazdasági miniszterrel,

Mikayil Jabbarovval közösen tartott sajtótájékoztatóján (képünkön) leszögezte, hogy a két kormány rendkívül elkötelezett a kapcsolatok folyamatos fejlesztése iránt.

Fontos eredménynek nevezte, hogy Magyarország is szerepet vállalhat Hegyi-Karabah újjáépítésében, a legnagyobb hazai építőipari vállalatokból álló konzorcium jövőre kezdheti meg a munkát Soltanliban, a jóváhagyás megszületett, a terveket elfogadták, a szerződések egy részét aláírták. Kitért arra is, hogy mára valósággá váltak a 2010-es elején megindított, akkor talán hihetetlennek tűnő törekvések azáltal, hogy az energiabiztonság javítása érdekében idén megkezdődött a földgázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra. Emlékeztetett rá, hogy 100 millió köbméteres szállítási és 50 millió köbméteres bértárolási szerződést kötöttek a felek, a mennyiség növeléséhez ugyanakkor nem pusztán magyar és azeri elkötelezettségre, hanem európai uniós lépésekre is szükség van a délkelet-európai energetikai infrastruktúra fejlesztése terén.

"Felszólítjuk az Európai Uniót, hogy az energiadiverzifikációra vonatkozó törekvései ne merüljenek ki a tagállamok noszogatásában, hogy ennél eklatánsabb és kézenfekvőbb kifejezést ne használjak, hanem Brüsszel is lépjen, és adjon pénzügyi forrást ahhoz, hogy a földgázszállítási infrastruktúra kapacitásának növelésével Magyarország és más közép-európai országok is növelhessék az Azerbajdzsánból szállított földgáz mennyiségét" - mondta.

Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy az idei év első felében 3,5-szeresére nőtt az azerbajdzsáni irányú magyar export, értéke már addigra jelentősen meghaladta a tavalyi év egészét. (...)

"Mi akkor kezdtünk kapcsolatokat építeni Azerbajdzsánnal 2010-ben, amikor Európában ezt nemhogy senki nem értette, nemhogy mindenki lesajnált minket emiatt, de még kritizáltak is minket. Most ehhez képest azt látjuk, hogy a nyugat-európai országok és az Európai Unió vezetői egymást lökdösik Bakuban egy-egy jó fényképért Aliyev elnök úrral" – fogalmazott.

Majd úgy összegzett, hogy

Magyarország, a magyar emberek sokat profitálnak a kölcsönös tiszteleten alapuló, hosszú távú együttműködésből Azerbajdzsánnal.