Orbán Viktornak Szlovákiában már rég más szövetségese van, mint a magyar kisebbségi pártok
A magyar kisebbség egyetlen pártjának sincs esélye arra, hogy bejusson a parlamentbe a közelgő szlovákiai választáson, és Orbán Viktornak Szlovákiában már rég más szövetségese van Robert Fico személyében, mint a magyar kisebbségi pártok – állapította meg vendégblogjában Péter Techet jogász, történész a Der Standard hasábjain.
Megállapította: Szlovákiában több mint 400 ezer magyar él, ami a lakosság több hét százalékát teszi ki, de a felmérések szerint a magyaroknak mindössze 41 százaléka szándékozik a választáson induló magyar pártok valamelyikére szavazni.
Miközben Romániában az RMDSZ/UMDR dominanciáját 1990 óta nem érte sikeres kihívás, a szlovákiai magyar nyelvű nyilvánosság egyre sokszínűbb. Már a csehszlovák időkben is több magyar párt volt, köztük a „Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért”, amely a már független Szlovákiában szorosan együttműködött Vladimir Meciar tekintélyelvű kormányfővel.
A magyar kereszténydemokrata és liberális erők csak 1994-ben alkotott közös választási pártot, mert a Meciar által megszigorított választási feltételek mellett külön-külön esélyük sem volt. Az így létrejött Magyar Koalíció Pártja (MKP/SMK) Szlovákia demokratizálásában 1998 után is fontos szerepet töltött be. Benne volt Mikuláš Dzurinda kormányában is (1998-2002), és akkoriban szinte minden etnikai magyar erre a pártra szavazott, ez biztosította számára a mintegy 10 százalékot.
A pártpolitikai egység azonban 2009-ben széthullott.
A szlovák választók körében is népszerű Bugár Béla új pártot alapított Híd/Most néven, hogy hidat építsen a szlovákok és magyarok között, és 2010 után csak ez a párt jutott be a parlamentbe, benne volt Iveta Radičová jobboldali liberális kormányában is (2010-2012). Amikor azonban Bugár 2016-ban csatlakozott Robert Fico kormányához is, sok szlovák értelmiségi elfordult a párttól. Bugár a csatlakozást azzal indokolta, hogy állampolitikai felelőssége volt megakadályozni egy tisztán populista kormány megalakulását, de amikor Jan Kuciak újságíró 2018-as meggyilkolása után sem hagyta el a koalíciót, a párt mély válságba zuhant. A Magyar Közösség Pártja (MKP/SMK), a másik magyar párt pedig 2006 óta nem érte el a bejutási küszöböt.
A magyar politikusok 2021-ben alapítottak egy egységpártot, de az már egy évvel később szétesett: a Bugár-párt kivonult a közös listáról, mert azon szerepelt Gyimesi György erősen vitatott magyar politikus, Igor Matovič volt miniszterelnök volt szövetségese. Gyimesi a magyar kisebbség afféle „kis Orbánjaként” pozícionálja magát, a migrációtól az LMBTQ-jogokon át az ukrajnai háborúig mindenben a Fidesszel azonos nézeteket hirdet.
A volt Híd/Most több politikusa számára elfogadhatatlan volt Gyimesi, ezért választási koalícióra léptek Dzurinda konzervatív-liberálisaival. Mivel a harmadik magyar párt, a Magyar Fórum szintén saját listával indul, matematikailag alig lehetséges, hogy a magyar pártok egyike bejusson a parlamentbe. A legutóbbi felmérések szerint a magyar kisebbséget a választás után nem saját párt, hanem saját, magyar gyökerű politikusok képviselik majd. A Progresszív Szlovákia baloldali liberális pártnak még magyar tagozata is van.
A szerző megállapította: Orbán Viktornak a romániai és szerbiai magyarok között sikerült – kisebb léptékben - kiépíteni a Magyarországon már meglévő struktúrákat, de a szlovákiai magyar kisebbség nagy részében kudarcot vallott. A Híd/Most és a Magyar Forum határozottan elutasítja Szlovákia és az ottani magyar politika orbanizálását, és a szlovákiai magyar média is sokszínűbb, mint a magyarországi, vagy a többi magyar kisebbségeké.
A Fideszt azonban alig tanúsít érdeklődést a szlovákiai magyar kisebbség iránt, mert már régen más szövetségese van: Robert Fico baloldali nacionalista Smert pártja. A jobb- és baloldali populisták sajátságos szövetsége Orbán pragmatikus-opportunista hatalmi politikájának a következménye. Orbán nem akarja túl nyíltan támogatni a valószínűleg sikertelen magyar Allianz pártot. Emellett a jelen magyar kormány számára egy esetleges Fico-kormány külpolitikai szempontból fontosabb, mint a magyar kisebbség képviselete.
Budapestnek kapóra jönne Pozsonyban egy nacionalista, Az EU-val szemben kritikus, oroszbarát kormány, különös tekintettel arra, hogy az EU-ban természetes szövetségesként jelen lévő Varsóval a kapcsolatok az ukrajnai háború miatt megromlottak. Orbán ugyan szívesen alakítja a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek védelmezőjének szerepét. Szlovákiában azonban a kampányban olyan politikust támogat, aki kormányzása idején, 2006 és 2010 között erősen magyarellenes politikát folytatott, és egyebek között 2009-ben olyan törvényt hozott, amely diszkriminálja a magyar nyelv használatát a nyilvánosságban.
A jelenlegi budapesti kormány számára azonban Fico antiliberalizmusa és Putyinhoz való közelsége a jelek szerint relevánsabb, mint a magyar kisebbségek sokat emlegetett „nemzeti” érdekei – állapította meg a szerző.
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!
Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén
Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt
Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták
Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén
Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában
Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…
