Szele Tamás: A köddé vált mobikok

Érdekes nap ez a mai, mert az Oroszországi Föderáció elveszítette Herszont – jelenleg a város már ukrán ellenőrzés alatt áll – most mégsem gyászol, nem is említi ezt a kellemetlenséget, ehelyett videojátékokat tilt be és gyarmatbirodalomról ábrándozik. Úgy tesz, akár a pópa vasárnap délben: mintha mise történt volna.

Herszon helyzete különben eléggé érdekes. A városba bevonuló ukrán egységek semmiféle ellenállásba nem ütköztek, ünnepelték őket, ugyanakkor minden emberi logikának ellentmond, hogy sehol sem találnak legalább tízezer orosz katonát. Az orosz védelmi minisztérium természetesen azt közölte, hogy „A jobb parton egyetlen darab katonai jármű és semmilyen fegyverzet nem maradt. Minden orosz katona átkelt a Dnyeper bal partjára”, csakhogy az ukrán hadsereg, tisztviselők, a média és a Telegram-csatornák arról számoltak be, hogy nem minden orosz katona hagyta el a jobb partot. Több lehetőség, így több magyarázat is létezik a hiányra.

Az Ukrán Nemzeti Ellenállás Központja arról számolt be, hogy Herszonban az orosz katonák civil ruhába öltöznek, az egyenruhákat és a testpáncélokat pedig szemetesekbe rejtik. „Az oroszok megpróbálhatnak olyan látszatot teremteni, hogy állítólag a helyi lakosság harcol az AFU ellen. A valóságban ezek a katonák egyszerűen öngyilkos merénylők, akiknek parancsnokaik menekülési útvonalakat ígértek” – áll a jelentésben. Nos, a jelentés az ukrán bevonulás előtt készült, így most már viszonylag biztosabban állíthatjuk: az igaz, hogy civilbe öltöztek, de merényletekről szó sincs.

Az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága (GUR) szerint az orosz parancsnokok utasították a Herszonban maradt katonákat, hogy a saját maguk erejéből hagyják el a várost. „Az Ukrán Fegyveres Erők ellen irányuló minden kísérletet meg fognak állítani. Minden orosz katonát, aki ellenáll, elpusztítanak. Az egyetlen esélyük, hogy elkerüljék a halálukat, hogy azonnal megadják magukat” – szólította fel a GUR az orosz katonákat.

Ennek a maga módján már inkább van némi valószínűsége, mint majd látni fogjuk. Mindenesetre a herszoni hirdetőtáblákon fényképeket tettek közzé állítólagos orosz katonákról civil ruhákban és eldobott katonai egyenruhákban. Még ma reggel is arról számoltak be, hogy az orosz katonaságnak csak a fele hagyta el Herszon városát, a többiek civil ruhát öltöttek és elbújtak. Ez azért túlzás, a herszoni haderőcsoportnak tudomásunk szerint negyvenezres volt a létszáma, így maximum a negyedük nincs meg.

A The New York Times már csütörtökön beszámolt arról, hogy civil ruhás orosz katonák járják Herszon utcáit. A város két lakója, egy férj és egy feleség, újságíróknak nyilatkozott. „Még mindig sok orosz van itt, némelyikük civilben. Lehajtott fejjel járnak, nem látni a szemüket” - mondta a 42 éves Irina. Jegor Guzenko orosz katona a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az egyik egységben az volt az utolsó parancs: „Vegyél civil ruhát, és húzz a picsába, ahogy akarsz”.

Itt lehet a megoldás. De folytassuk. Jan Matvejev katonai szakértő a Vazsnije Isztorii című lapnak világosan levezette:

„Azt írják, hogy három nap alatt 3500 darab járművet és 20 000 katonát vontak ki. Később a védelmi minisztérium 30 000 katonáról és 5000 járműről számolt be anélkül, hogy pontosították volna, mennyi időbe telt a kivonás. Ez irreális. Még ha egyszerűen elosztjuk a 3500-at 72 órával, akkor is 48,5 járművet kapunk óránként. Képzeljék el, milyen sűrűnek kell lennie egy konvojnak ahhoz, hogy ennyi autó három napon át két hídon és néhány kompon keresztül közlekedjen. Mindent rögzítettek volna a kamerák, és lőttek volna rájuk.”

Érdemes figyelembe venni Olekszij Melnyk ukrán katonai szakértő véleményét is.

„A csapatok egy nap alatt történő kivonása képzelgés, nem több. Szerintem a részleges visszavonás már jóval a legutóbbi hírek előtt elkezdődött. Szurovikin október 18-i első nyilatkozatai a „nehéz döntésekről” hivatkozási pontnak tekinthetők. Ekkor kezdték el kivonni azokat az egységeket, amelyek a legértékesebbek, a felszerelés egy részével együtt. Most az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a kivonulás veszteségek nélkül befejeződött, és az összes felszerelés távozott. Nem tudom, hogyan lehet ilyen meggondolatlanul írni, ismerve az ukrán média jelenlegi képességeit és a közösségi oldalakon található számos videós megerősítést elhagyott orosz felszerelésekről.”

Akkor tehát mi az igazság? Azt nem tudom, de azt igen, hogy mi a véleményem: szerintem Szurovikin „nehéz döntése” valójában az lehetett, hogy a magasabb harcértékű csapatokat és járműveket, eszközöket mint például a VDV-alakulatokat mondjuk, azonnal elkezdte evakuálni, a kevésbé fontos és értékes egységeket később, míg a legkevésbé hadra fogható, frissen mozgósított újoncok, a „mobikok” (az állomány mintegy negyede) azt a fentiekben is említett utasítást kapták, hogy öltözzenek civilbe és húzzanak el, ahogyan csak akarnak vagy bírnak. Tehát nem harcolni hagyták ott őket – ha ott hagyták – hanem ballasztként szabadultak tőlük. Ez ugyan nagyban meggyorsítja a visszavonulás folyamatát, de példátlan gazemberség, olyan, amilyen még nem fordult elő a hadtörténelemben.

Ha így történt. Ha viszont nem, akkor hol vannak a mobikok?

És mi van azzal az orosz gyarmatbirodalommal? Az egyelőre csak a Kreml kéjes álmaiban létezik, de már jelentős összegeket szánnak rá. Mint a Meduza megtudta, a Kreml úgy döntött, hogy Oroszországnak egy globális „antikolonialista mozgalom” élére kell állnia. Bár az orosz hatóságok (és személyesen Vlagyimir Putyin) rendszeresen kijelentik, hogy Oroszországot még most is az egész világon támogatják, kivéve a „kollektív Nyugatot”, a gyakorlatban ez nem így van. Október elején például mindössze öt ország ellenezte az ukrán területek annektálását elítélő ENSZ-határozatot. Oroszországon kívül Fehéroroszország, Szíria, Nicaragua és a KNDK.

Ennek fényében az orosz hatóságok úgy döntöttek, hogy aktualizálják saját „soft power” koncepciójukat – egykor a más országok befolyásolásának ezen koncepciója alapján jelent meg a Russia Today csatorna, amely végül a háború fő szócsövévé vált. Míg korábban Moszkva többek között a nyugati országok ellenzéki mozgalmait próbálta támogatni, most az a terv, hogy Oroszországot mint az elnyomott nemzetek globális „vezetőjét” népszerűsítsék. A célpontjaik: Néhány dél-európai ország (például Görögország és Portugália); Dél-Amerika; Afrika; Ázsia. Persze, nem lennének oroszok, ha nem lenne már erre is módszertanuk, metodicskájuk, lássuk például, milyen üzenetük van Dél-Amerika népei számára?

„A Nyugat évszázadok óta elnyomja az országaitokat. Ott nincs igazi szabadság. Minden álláshelyet és pénzmozgást előre megszerveztek. Oroszország egy igazságos világrendet javasol, sok hatalmi központtal, amelyet hajlandó mérsékelni. Nem kell kitaszítottnak érezni magunkat, és megpróbálni megfelelni valaki más szabályainak – nincsenek egységes szabályok.”

Ugyanakkor Dél-Európában más lesz a retorika. Először is, a Kreml azt tervezi hangsúlyozni, hogy gazdasági szempontból az adott régió országai vannak a „legszegényebb helyzetben” az EU-n belül (bár ez nem teljesen igaz). Másodszor, az orosz hatóságok azt remélik, hogy meggyőzik a lakosságot arról, hogy Európa a „hagyományos értékek válságában” szenved – és ez csak rosszabb lesz (Vlagyimir Putyin többször is hangoztatta ezt a tézist).

A Kreml terve szerint Oroszországnak mint az „antikolonialista mozgalom” vezetőjének népszerűsítését (a helyi médiával, „elitekkel” stb. együttműködve) a Rosszotrudnicsesztvo fogja végezni a különböző országokban lévő irodáin – az úgynevezett „orosz házakon” – keresztül. 2022 őszén ilyen „házakat” kezdtek el aktívan nyitni az afrikai országokban.

Erősen alábecsülik a célterületek népességének intelligenciáját, ha ilyen ócska közhelyekkel próbálják kábítani és fellázítani őket – ki ellen is? Jé, nincsenek gyarmatosítók. Sebaj, majd lesznek, és oroszul fognak beszélni. Ócska, átlátszó terv ez, amihez különben Kínának is lesz pár szava, főként Afrikában.

Mára már csak a videojátékok betiltása maradt. Erről a The Insider ír. Éspedig azt, hogy az Állami Duma oktatási bizottságának első elnökhelyettese, Jana Lantratova felsorolta az LMBT karaktereket tartalmazó számítógépes játékokat, amelyeket emiatt be akarnak tiltani Oroszországban. A Gazeta.ru-nak elmondta, hogy megpróbálják „a nem hagyományos kapcsolatokat a videojátékokon keresztül vonzónak mutatni a gyerekeknek”.

Elmondása szerint az első LMBT karaktereket tartalmazó játékok közé tartozott a Le crime du parking, a Moonmist és a Circuit's Edge.

Lantratova felsorolta még az Assassin's Creed, Assassin's Creed: Brotherhood, Assassin's Creed: Rogue, Assassin's Creed: Syndicate, Assassin's Creed: Odyssey, Borderlands, Divinity: Original Sin 2, Dragon Age: Origins, Dragon Age: Inquisition, Life Is Strange, The Last of Us, The Last of Us: Part 2, Fallout, Apex Legends, RimWorld, Overwatch és egyéb játékokat.

A képviselő szerint a „nem hagyományos kapcsolatok” játékokban való népszerűsítésének betiltásáról van szó. Lantratova azt is javasolta, hogy a számítógépes játékokban megjelenő „LMBT-propagandáért” adminisztratív felelősségre vonást és pénzbírságot vezessenek be.

Így, ahogy elnézem a listát, csak a Falloutokról tudok beszélni – de azok közül mindegyikről! – és ugyan nem lehetetlen, hogy valahol el van dugva a Fallout 3-ban vagy 4-ben (vagy valamelyik DLC-ben) egy LMBT-karakter, de hogy én azzal nem találkoztam azon az irdatlan nagy terepen, az is biztos. Ahogy elnézem, Lantratova egyszerűen igazolni akarja, hogy dolgozik valamit, nem ingyen veszi fel a fizetését – vagy annyira homofób, hogy ahhoz már LMBT-karakterek sem kellenek...

De elvannak ezek az emberek Moszkvában, játszanak a kis gyarmatosdijukkal, tiltásaikkal, közben tízezer mobik eltűnt és odaveszett Herszon – vagy az nem baj? Akkor nem szóltam. De ha nem baj, tessék mondani, mi a csodának méltóztattak elfoglalni korábban?

Ennyi hír jutott mára, holnap folytatódik a krónika.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!