Szele Tamás: A vereség visszhangja

Hogy az orosz hadsereg beállította a tömeges maratoni futás világcsúcsát, az már nem kérdés, jelenleg az a legnagyobb problémájuk, hogy mihez kezdjenek – már otthoni, orosz területen – a velük menekülő donyecki, luhanszki alakulatokkal, akik haza nem mehetnek, ott nem maradhatnak, ellenben fegyverük van és igen haragszanak, most épp a Kremlre.

Emiatt aztán a frissen kiképzett ezredeket, zászlóaljakat sem tudja a hadvezetés Ukrajnába küldeni, a határon kell tartsák őket védelmi és békefenntartási feladatokra, míg az ukrán erők nem gondoskodnak újabb menekülő orosz és kollaboráns csapatokról, igaz, erre nem kell majd nagyon sokat várni.

Mindenki előtt világos, hogy ez az értelmetlen és oktalan háború, ez az indokolatlan invázió fordulópontjához érkezett, most érnek be a rengeteg tévedés, hiba, rosszindulat, lopás és sikkasztás gyümölcsei, és elég pocsék az ízük. Ellenben az, hogy ki milyen képet vág a helyzethez, ki hogyan reagál rá, meglehetősen tanulságos.

Az egyetlen ember, aki megőrizte a hidegvérét és rezzenéstelen arccal hazudik tovább, hogy fenntartsa a status quot, Patrusev. Még alig ért véget a Nagy Harkivi Maraton, már előrántotta a biolabor-kártyát a kabátja ujjából. Mint a TASZSZ írja:

„KEMEROVO, szeptember 12. /TASZSZ/. Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára hétfőn azt mondta, hogy az Oroszországot körülvevő amerikai biolaboratóriumok hálózata veszélyt jelent az ország lakosságára.

„Az USA által hazánk körül létrehozott biolaboratóriumok hálózata szintén veszélyt jelent a lakosság biztonságára. Csak Ukrajnában több mint 30 ilyen laboratórium működik. A különleges katonai művelet során számos olyan tényre derült fény, amely megerősítette, hogy az ilyen laboratóriumok biológiai fegyverek összetevőit és azok hordozóeszközeit fejlesztették ki” – árulta el.

Korábban az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konaszenkov altábornagy azt mondta, hogy az ukrajnai különleges katonai művelet során az orosz erők olyan bizonyítékokat tártak fel, amelyek arra utalnak, hogy a kijevi rezsim sürgősen eltakarította egy Ukrajnában végrehajtott és az amerikai védelmi minisztérium által finanszírozott katonai biológiai program nyomait. Konasenkov szerint ezeknek a Pentagon által működtetett ukrajnai laboratóriumoknak a munkatársai február 24-én különösen veszélyes kórokozók, nevezetesen a pestis, a lépfene, a tularémia, a kolera és más halálos betegségek sürgősségi ártalmatlanítását tárták fel.”

Értem. Azt nem lehet bevallani, hogy a dicsőséges ármádiát olyan laposra verték, mint a macesz vízszintesen kettévágva, de valamivel mégiscsak kell foglalkozni, tessék szépen rettegni a biolaboroktól, addig sem foglalkozik senki a vereséggel.

A másik nagy túlélő, aki nélkül lassan már nincs napi hírösszefoglaló, Ramzan Kadirov, aki múlt heti ripacskodása után most visszatalált a Nagy Harcos, vagy inkább a plautusi Hetvenkedő Katona szerepébe. Azt közölte a Telegram-csatornáján, hogy meglepetésekre készül.

„A csecsenföldi különleges egységek harcosai sikeresen hajtják végre az orosz vezetés által kitűzött feladatokat Donbászban és Ukrajnában. Katonáink a szövetséges erőkkel és az orosz védelmi minisztérium egységeivel együtt megtisztítják a Donbásszt a Bandera-söpredéktől, a náciktól és a sejtánoktól a legfelelősségteljesebb területeken.

Az „Akhmat” különleges célú különítményt a kedves TESTVÉR, az „Oroszországi Föderális Állami Egységes Vállalat a Csecsen Köztársaságban” rendőrségi ezredének parancsnokhelyettese vezeti. Szultán Raszajev, éjjel-nappal végzi Ukrajna denazifikálását. Harcosaink érdekes meglepetéssel készültek az ukrán banditák számára, amely hamarosan kiderül. De addig nem is fedem fel a kártyákat.

Azt mondom, hogy a harcosok minden akciója egyértelműen megtervezett. Nincsenek szabálytalanságok vagy rendellenességek. A csecsen erők egységeinek bátorságának, bátorságának és hősiességének, valamint a szövetséges erőkkel való jól szervezett együttműködésnek köszönhetően a csecsen köztársasági egységek különleges katonai művelete a felelősségi övezetben jól halad.

Biztos vagyok benne, hogy közös erőfeszítésekkel el fogjuk érni az ellenséges bandák teljes vereségét. AKHMAT-SZILA!!!”

Pillanatnyilag nem tudom, miféle meglepetéssel készülhetnek Kadirov harcosai, talán egy új, különleges, csecsen fejlesztésű sportcipővel, amit felvesznek és utána senki sem éri utol őket, úgy tudnak majd szaladni? Az megnyugtató, hogy minden a tervek szerint halad, ez esetben az is a terv része volt, hogy átadnak pár ezer négyzetkilométert az ukrán erőknek, és ők maguk meg elhagyják Izjumot az éji homályban, minden feltűnés kerülésével, mondhatni angolosan. Csakis így lehetett, fortélyos, ravasz terv ez. Kitelik tőlük, hogy tömegével fogják megadni magukat, és hadifogolyként kieszik Ukrajnát a vagyonából, úgy kerekednek föléjük.

Aztán vannak olyanok is, akik szembenéznek a tényekkel. Elég sok mostanáig kormánypártinak ismert közéleti személyiség fakadt ki keservesen, Borisz Nagyezsdin volt Duma-képviselő például egész keserűen nyilatkozott egy élő tévéadásban:

„Teljesen lehetetlen legyőzni Ukrajnát azokkal az erőforrásokkal és gyarmati háborús módszerekkel, amelyekkel Oroszország megpróbál háborúzni, szerződéses katonákkal, zsoldosokkal, nincs mozgósítás. Az orosz hadsereggel szemben egy erős hadsereg áll, amelyet a leghatalmasabb országok teljes mértékben támogatnak.”

Az ultranacionalista és háborús bűnös Igor Sztrelkov (Girkin) is megszólalt, neki egyetlen jó tulajdonsága van, az, hogy képes az iróniára:

„A sikeres – egyértelműen a tervnek megfelelő, sőt a tervezettnél is előbbre haladó – hadművelet eredményeként Izjum, Balaklija és Kupjanszk városok átadása következett a tisztelt ukrán partnereknek... Azt javaslom, hogy Belgorod régió egy részét – legalább három, a határhoz közeli területet – is adjuk át Ukrajna Harkivi területének.”

De vannak, akik kötik az ebet a karóhoz.

„Ha csak Ukrajnáról lenne szó... Mi vagyunk a világ másik része ellen, a világ nagy része ellen... és most az emberek azt kérdezik – ha a NATO-val háborúzunk, akkor talán nem úgy kellene harcolnunk, mint a NATO-val háborúznánk, és nem úgy, mint Ukrajnával?”

Ezt már Margarita Szimonjan nyilatkozta, a Rosszija 24 című másorban, és ezzel újabb bizonytíékát adta annak, hogy benne az atomháború gondolata valamiféle kéjes képzeteket kelthet, bár nagyon remélem, hogy egyedül van ezekkel a hajlamaival.

Aztán vannak, akik Putyint hibáztatják. Írtam már kétszer is az orosz elnököt lemondásra felszólító önkormányzati képviselőkről, eddig két önkormányzat döntött úgy az ülésén, hogy ha nem mond le magától, felszólítják a Dumát, emeljenek vádat Putyin ellen hazaárulás miatt. Ez a két önkormányzat a szentpétervári Szmolnyinszkij kerületi és a moszkvai Lomonoszovszkij kerületi volt. Megírta a két esetet – mert nem egyszerre született a két határozat – a fél magyar sajtó, ki így, ki úgy, én kissé fanyar maradtam, mert tudtam, hogy ezek a mostani választás miatt épp leköszönő testületek, amelyek utoljára még akartak valami becsületes dolgot tenni, aztán utánuk az özönvíz, de ettől még Putyin nem mond le, hiszen nem ment el az ép esze: a hivatalával együtt az életéről is lemondana.

Akadt ma egy erősen oroszbarát blog, ami ebbe is belékötött, mondván: ezek jelentéktelen dolgok és ruszofób kattintásvadászatról volt szó a sajtószakma részéről. Ám legyen, mindenkinek joga van a véleményéhez, még a blog szerzőjének is. De arra azért kíváncsi lennék, mit szól a The Insider mai híréhez:

„Tizennyolc moszkvai és szentpétervári önkormányzati kerületben a képviselők aláírták azt a nyilvános követelést, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mondjon le tisztségéről.

„Mi, Oroszország önkormányzati képviselői úgy véljük, hogy Vlagyimir Putyin elnökének tettei károsak Oroszország és polgárai jövőjére nézve. Követeljük Vlagyimir Putyin lemondását az Orosz Föderáció elnöki tisztségéről” – olvasható a követelésben, amelyet Kszenyija Thorstrom, a szentpétervári Szemenovszkij kerület önkormányzati képviselője tett közzé.

Az aláírók listáján szerepelnek még:

– Andrej Mojszejkin, Dvorcovszkij kerület (Szentpétervár).

– Dmitrij Markevics, Liteyny kerület (Szentpétervár)

– Roman Volga, Kolpino (Leningrádi terület)

– Vitalij Bovar, Vlagyimirszkij kerület (Szentpétervár)

– Szergej Szamuszev, 15. számú városi körzet (Szentpétervár)

– Alexander Budberg, Moszkovszkaja Zasztava (Szentpétervár)

– Dmitrij Baltrukov, Szmolnyinszkoje kerület (Szentpétervár)

– Anna Karulicseva, Narvszkij kerület (Szentpétervár)

– Valerij Shaposhnikov, Vlagyimirszkij kerület (Szentpétervár)

– Galina Filcsenko, Tverszkoj kerület (Moszkva)

– Timofej Nyikolajev, Lomonoszovszkij kerület (Moszkva)

– Olga Shtatskaya, Lomonoszovszkij kerület (Moszkva)

– Julija Scserbakova, Cseremuszki (Moszkva)

– Vaszilij Khorosilov, Akademicseszkij kerület (Moszkva)

– Margarita Sharipova, Ramenki (Moszkva)

– Vladimir Volokhonsky, 72. számú városi körzet (Szentpétervár)

– Olga Fattush, Gavan (Szentpétervár)

– Jekatyerina Szilajeva, Szevernoje Izmaylovo (Moszkva)

Korábban a moszkvai Lomonoszovszkij kerület képviselőtanácsa is Putyinhoz fordult lemondását követelve. Mint a képviselők rámutattak, Putyin második elnöki ciklusától kezdve „a dolgok rossz irányba mentek”.

Közben a szentpétervári Szmolnyinszkoje önkormányzati képviselői bejelentették, hogy javaslatot nyújtanak be az Állami Dumának, hogy Putyint hazaárulással vádolják meg az ukrajnai háború kirobbantása miatt. Az előterjesztők szerint tettei az orosz alkotmány 93., vádemelésről szóló cikkelye alá tartoznak. Az oroszországi impeachment eljárás azt jelenti, hogy az elnököt elmozdíthatják tisztségéből, ha az Állami Duma hazaárulással vagy más súlyos bűncselekménnyel vádolja.”

Ez azért többnek látszik némi „kattintásvadászatnál” és azt sem lehet ráfogni, hogy a választási kampány része volna: a választások már véget értek. Elég különösen hangozhat egyesek füle számára, de felvetném, hogy mi van, ha az aláírók speciel tényleg azt akarják, amit odaírtak, vagyis, hogy Putyin távozzon az ország éléről?

És mi van, ha ezután a hatalmas verség után még sokan akarják így, aztán, ha nem lesz vége a háborúnak, egyre többen?

Akkor, kérem, baj lesz, de nagy, és Putyin helyében kerülném a jekatyerinburgi Ipatyev-házat. Ott már ért véget cári uralkodás, és nem erőszakmentesen történt a dolog.

Ennyi hír jutott mára, hagyjunk munkát holnapra is.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!