Szele Tamás: Afganisztán reménytelensége
Tegnap Pakisztán belső problémáival foglalkoztam ezeken a hasábokon, de ezek elválaszthatatlanok Afganisztántól, így me arrafelé nézünk körül, bár a látvány nem lesz túl vidám. Sőt, az sincs kizárva, hogy még holnapra is jut Afganisztán ügyeiből – de egyelőre lássuk, mit mondanak így, az amerikai kivonulás ötödik évfordulóján az afgán ellenzék egyes vezetői.
Azért írok egyes vezetőket, mert az afganisztáni tálibellenes mozgalmak legalább olyan fragmentáltak, mint – maguk a tálibok. Ebben a most bemutatásra kerülő beszélgetésben például szó sem esik Masoud (magyarosan: Maszúd) Nemzeti Ellenállási Mozgalmáról, arról tehát külön kell írjak, holnap. Akkor lássuk az Afghanistan International írása nyomán, hogyan borong az afgán emigráns ellenzék.
A helyzet, úgy általában
Öt évvel a tálibok hatalomra való visszatérése után a fegyveres ellenzéki csoportoknak még mindig nem sikerült megváltoztatniuk az erőviszonyokat. A tálibok továbbra is ellenőrzésük alatt tartják Afganisztán teljes területét, állami intézményeit és főbb gazdasági erőforrásait.
Az ellenzék nem rendelkezik semmilyen önálló területtel, és hiányzik az a hatékony külföldi támogatás, amely fenntarthatná és kiterjeszthetné a felkelést – ahogyan a pakisztáni támogatás segítette a tálibokat a háború évei alatt.
Az Afghanistan International megkérdezte Yasin Ziát, az Afganisztáni Szabadságfront vezetőjét, valamint több Afganisztán-kutatót és volt tisztségviselőt a tálib uralom jövőjéről.
Olvasd tovább előfizetéssel
A cikk hátralévő része előfizetőink számára érhető el. Az előfizetéssel a teljes archívumhoz hozzáférsz, és támogatod a demokráciát.
Az előfizetéshez jelentkezz be a fiókodba.
Bejelentkezés az előfizetéshezHa Patreon-támogatónk vagy, jelentkezz be azzal az e-mail-címmel, amelyet a Patreonon használsz — így automatikusan felismerjük a tagságodat.
Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!
Gesta-ajánló:
Elon Musk az ukránok életével fizetne a békéért
Van valami egészen visszataszító abban, ahogyan Elon Musk az utóbbi években lassan átváltozott abból a különc technológiai milliárdosból, aki rakétákat küld az űrbe és elektromos autókat gyárt, egy olyan politikai szereplővé, akinek egyetlen gombnyomással lehetősége van belenyúlni egy háború menetébe, majd úgy tenni, mintha neki ehhez az egészhez tulajdonképpen semmi köze nem volna. Most például…
Nyolc putyinszopás után Witkoff most Kiejvbe is elmenne
Tehát nyolc moszkvai út és nulla kijevi. Ez nem holmi logisztikai véletlen, nem valami menetrendi malőr, hanem ez egy döntés - minden egyes hónapban újra és újra meghozott döntés arról, hogy kinek a szavát érdemes meghallgatni, és kiét nem. Az az ember, akit Trump a háború fő közvetítőjévé kent fel, kizárólag az agresszorhoz járt tárgyalni. Csak Moszkvából, csak Putyin nézőpontjából, csak a Kreml gondosan terített asztala mellől ismeri ezt a háborút. A megtámadott ország — a lebombázott energiahálózatával, a tömegsírjaival, a légiriadó-szirénáival — számára absztrakció maradt, egy pont a térképen, ahová nem érte meg elrepülni, és most tőle várjuk, hogy hitelesen közvetítsen!? Ez olyan, mintha egy válóperben a bíró négy évig kizárólag az egyik féllel dugna minden este, aztán csodálkoznánk, kinek az oldalára billen az ítélet.
Azért nem kap Ukrajna Patriot-licenszet, mert túl jól, túl sokat gyártana belőle túl olcsón
A The Atlantic augusztus 9-én közölte és több nagy ukrán lap (az Ukrajinszka Pravda, az NV, a LIGA) pedig azonnal átvette a 2022-es teljeskörű invázió óta elhangzott talán legcinikusabb hírt: a Patriot légvédelmi rendszerek amerikai gyártói, a Raytheon és a Lockheed Martin attól tartanak, hogy nem érné meg Ukrajnának átadni a gyártási licencet. Nem azért, mert Ukrajna képtelen lenne rá, hanem épp…
Szele Tamás: Újhullámos terrorizmus
Afganisztánban és Pakisztánban soha, azaz soha nem lesz béke.
Újabb rohamot hirdettek a migránsok Ceutánál: augusztus 15.
Van a hibrid hadviselésnek egy olyan típusa, ami már az abszurdot súrolja: néha előre bejelentik. Nem titkos hadmozdulatról van szó, amelyet a hírszerzésnek kell felderítenie, hanem egy dátumról, amelyet közösségi médiás csoportokban osztogatnak, mint egy fesztivál eseménymeghívóját. Most épp augusztus 15. ez a dátum, a helyszín pedig ismét a spanyol Ceuta és Melilla — az Európai Unió egyetlen…