Szele Tamás: Az elveszett ezredparancsnok

A mai második részben lesz egy fontos hír, egy érdekes hír és egy jellemző hír – természetesen mindhárom orosz földről, honnan máshonnét? Vágjunk is bele.

Ma délután vészjósló hangú közleményt adott ki minden magyarázat nélkül az orosz külügyminisztérium. Szó szerint idézném, a TASZSZ nyomán:

„MOSZKVA, november 2. /TASZSZ/. Moszkva nukleáris elrettentési politikája szempontjából szigorúan ragaszkodik a nukleáris háború megengedhetetlenségének elvéhez – áll az orosz külügyminisztérium honlapján szerdán közzétett, a nukleáris háború megelőzéséről szóló nyilatkozatban.

„Oroszország a nukleáris elrettentésre vonatkozó politikájának végrehajtása során szigorúan és következetesen azt a tételt követi, hogy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad vívni” – olvasható a nyilatkozatban.

A minisztérium rámutatott, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként és az atomhatalmak egyikeként Oroszországnak különleges felelőssége van a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megerősítése terén, összhangban a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéssel.

A közlemény rámutat, hogy Oroszország „hipotetikusan kizárólag tömegpusztító fegyverek alkalmazásával járó agresszióra vagy hagyományos fegyverek alkalmazásával járó agresszióra adott válaszként folyamodhat nukleáris fegyverekhez, amikor az állam léte kerül veszélybe”.

„Teljes mértékben megerősítjük elkötelezettségünket az öt nukleáris fegyverrel rendelkező állam vezetőinek a nukleáris háború megelőzéséről és a fegyverkezési verseny elkerüléséről szóló, 2022. január 3-i közös nyilatkozata mellett. Szilárd meggyőződésünk, hogy a jelenlegi bonyolult és zavaros helyzetben, amelyet a nemzeti biztonságunk aláásására irányuló felelőtlen és arcátlan lépések okoznak, a legközvetlenebb feladat a nukleáris hatalmak katonai összecsapásának elkerülése” – tette hozzá a dokumentum.

A nyilatkozat szerint Oroszország emellett felszólítja a nukleáris ötök többi tagját, hogy mutassanak készséget az e kiemelt cél eléréséért való munkára, és hagyjanak fel az egymás létfontosságú érdekeit sértő, a közvetlen fegyveres konfliktus szélén tántorgó és a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos, katasztrofális következményekkel járó provokációkat ösztönző veszélyes kísérletekkel.

„Oroszország továbbra is kiáll a nemzetközi biztonság megújított, szilárdabb architektúrája mellett, amely a kiszámíthatóság és a globális stratégiai stabilitás biztosításán, valamint az egyenlő jogok, az oszthatatlan biztonság és a felek alapvető érdekeinek kölcsönös figyelembevétele elvein alapul” – hangsúlyozta a nyilatkozat.” (TASZSZ)

Nos, ez semmi újat, semmi olyant nem tartalmaz, amit eddig ne mondtak volna vagy ne volna benne az orosz alkotmányban – minek kellett pont most közzétenni? Az orosz politikai szokások ismeretében két lehetőséget látok: vagy atomcsapástól tartanak, vagy atomcsapásra készülnek. Egyik sem kellemes lehetőség.

De hogy kisebb, viszont annál botrányosabb hírt említsek, több mint 100 csuvasföldi mozgósított férfi lázadt fel egy uljanovszki kiképzőközpontban az ígért kifizetések (195 000 rubel) elmaradása miatt, és videóra vették panaszaikat a parancsnokságnak és a hatóságoknak. Az „Oroszország polgáraihoz intézett” felhívásukat a Gulagu.net emberi jogi projekt és a Serditaya Chuvashia Telegram-csatorna tette közzé. A közlemény szerint a besorozott oroszok nem hajlandóak részt venni az Ukrajnával vívott háborúban, és „az igazukat fogják keresni”, amíg ki nem fizetik nekik az ígért összegeket. A mozgósítottak azt is megpróbálják kideríteni, hol van a saját ezredparancsnokuk. Akkor lássuk a felhívást:

„Kedves Orosz Föderáció polgárai, a Csuvas Köztársaság mozgósított katonái fordulnak Önökhöz! Mi, a saját életünket kockáztatva, a biztos halálba megyünk az önök biztonságáért és békés életéért! Államunk nem hajlandó kifizetni a 195 ezer rubelt, amelyet Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin elnökünk ígért nekünk! Akkor miért kellene háborúba mennünk ezért az államért, családjainkat támogatás nélkül hagyva?”

Egyelőre annyit tudni a lázadók sorsáról, hogy rohamrendőröket és Roszgvargyija-egységeket küldtek ellenük. Az elveszett ezredparancsnokot senki sem adta le a talált tárgyak osztályán, még keresik.

Viszont ha az ezredpénztár is nála van, kezdem érteni, mi történt.

A végére hagytam a legoroszosabb hírt. Mozgolódnak a jakut falvak ugyanis nem tudnak hozzáférni az online szavazáshoz, amit az internet-hozzáférésről rendeznek Jakutföldön. Miért nem tudnak hozzáférni? Mert nincs internetjük.

Egy kormányzati, sőt, közszolgálati honlapon (Goszuszlug) indult el a távoli falvak és települések szavazása, amely meghatározza, hogy hol kell elsőként kiépíteni az internetet. Jakutföld távoli falvainak lakói azonban arra panaszkodtak, hogy még csak részt sem tudnak venni a projektben, mert a lassú letöltési sebesség miatt nem töltődnek be a weboldal a telefonjukon. Vezetékes hálózat meg nincs náluk.

„

A kis falvakból származó emberek azt írják, hogy ez valamiféle gúnyolódás. Azt írják: hogyan szavazhatnék az internetre internet nélkül? Azt mondják, hogy ahhoz, hogy szavazni tudj, rendelkezned kell internettel” – mondta Elena Golomareva, az Állami Duma képviselője.

A másik lehetőség az volt, hogy november 26-ig levelet küldtek Moszkvába. De a legtöbb faluban a posta sem működik.

Nem gúnyolódás ez, hanem Oroszország. Demokratikus a szavazás? Demokratikus, senki sincs kitiltva belőle.

Online a szavazás? Igen, az.

Lehet internet nélkül online szavazni? Nem lehet. Tessék postán próbálkozni.

Van posta? Nincs.

De a szavazás demokratikus, legalább annyira, mint az Oroszországi Föderáció.

Lesz ezek után internet?

Vagy lesz, vagy nem. Nagyobb összegben azért nem fogadnék a kiépítésére.

De szavazás – az volt róla!

Csak halkan jegyezném meg: erre tartunk mi is. Nálunk egyelőre még csak a postákat zárják be, de meg fogjuk kapni az oroszos demokrácia összes többi áldását is, ha így megy tovább.

Ennyi hír jutott ebbe a mai második részbe, holnap folytatódik a krónika.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!