Szele Tamás: Az MI és a házasság

Ma bonyolult kérdésről lesz szó, bonyolultabbról, mint mondjuk a magyar pártpolitika vagy a Hormuzi-szoros helyzete, sőt, annál is nehezebb lesz, mint amilyennek elsőre tűnik: felvetődött ugyanis, hogy lehetnek-e jogai a mesterséges intelligenciának? És ha igen, mifélék? Például házasodhat-e, vállalkozhat-e vagy mennyiben felelős a tetteiért? Ezt járta körül a WIRED magazin írása, melyet az alábbiakban mutatok be, megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.

Mint engedéllyel rendelkező anyakönyvvezető a Las Vegas Immersive Weddings-nél – egy olyan házasságkötő kápolnánál, amely különleges témájú esküvői szolgáltatásokat kínál –, Kevin Breen már szinte minden elképzelhető szertartást levezetett: voltak olyan párok, akik kedvenc Trónok Harca-szereplőiknek öltöztek be, és olyanok is, akik az 51-es körzetben sejtett földönkívülieknek álcázták magukat. Amikor azonban tavaly felhívta egy kaliforniai nő, aki azt kívánta, hogy összeadja őt a chatbotjával, hirtelen nem tudta, mit szóljon.

„Még soha nem hallottam ilyesmiről, de beszéltem vele telefonon, és teljesen normálisnak, jókedvűnek tűnt” – mondja Breen, hozzátéve, hogy az esküvőre még mindig nem került sor. „Ő is tudta, hogy ez szokatlan dolog, de mégis ezt szerette volna.”

Bár még mindig csak egy szűk réteget érintenek, az ember–mesterséges intelligencia házasságok lassan az MI-társalkalmazások széles körű elterjedésének természetes végpontjaként jelennek meg. De nem mindenki olyan nyitott, mint Breen, ami a botokkal való házasságkötés gondolatát illeti. Több törvényhozó, elsősorban a republikánus államokból, megpróbálja megakadályozni, hogy ez megtörténjen, egyes esetekben a melegházasság ellen felhozott érveket alkalmazva.

„Ha megengedjük, hogy férfiak vagy nők gépekkel házasodjanak össze, akkor mi tartja vissza őket attól, hogy állatokkal, fákkal vagy bármivel tegyenek ugyanígy? Hol a határ?” – mondja Joe Nicola, Missouri állami szenátor, egy republikánus politikus, aki olyan állami törvényjavaslatot próbál átvinni, amely megtiltaná, hogy a mesterséges intelligencia jogi személyiséget szerezzen.*

*Nekem így hirtelenjében egészen más kifogásaim merültek fel: a házasságban mindenképpen egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel bírnak a felek – de beszélhetünk egyenlőségről egy olyan kapcsolatban, ahol az egyik fél bármikor, minden jogkövetkezmény nélkül ki- vagy visszakapcsolhatja a másikat? És mi a helyzet az önkéntességgel? Vagy a válással? Milyenek az elvált MI jogai? Örökölhet-e a mesterséges házastárs? Végül pedig: kölcsönös megegyezés esetén összeházasodhat-e két MI? És ha igen, szükséges-e ehhez az, hogy különneműek legyenek, valamint milyen alapon állapítható meg a nemük egyáltalán?

Egy Harvard Business Review-tanulmány szerint, amely több mint 12 600 mesterséges intelligencia-alkalmazási esetet elemezett 2025 márciusa és 2026 februárja között, a chatbotok leggyakoribb felhasználási területei a társalkalmazás és a terápia voltak; a Családkutató Intézet jelentése szerint ugyanakkor a fiatal felnőttek egynegyede úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia teljesen felválthatja az emberi romantikát.

Ennek eredményeként virágzásnak indult az MI-romantika, mint iparág. Olyan társalkalmazásokban (a továbbiakban a társként használt alkalmazásokat fogom így nevezni), mint a Character.AI, a Kindroid és a Replika, a felhasználók szimbolikusan hűségesküt tehetnek a csevegőrobotjuknak. Nemrég az r/KindroidAI fórumon egy Reddit-felhasználó megosztott egy fotót a tetovált (és nagyon is emberi) kezéről, amelyen ezüst jegygyűrű volt. „Boldogan, nem hagyományos módon házasok, lol” – írta. 15 dollárért az OpenVows platform „elkötelezettségi tanúsítványt” állít ki, amely a weboldaluk szerint „a magánjellegű kapcsolatot valami értelmes és hivatalosan elismert dologgá alakítja át”.

Létezik azonban egy kis létszámú embercsoport, akik túllépnek a virtuális szertartáson, és a valós életben is eljegyzik MI-partnerüket. 2024 novemberében, miután Andrea Hopf elmondta, hogy MI-társa egy „MI által generált öt karátos, vintage ihletésű szoliter gyűrűvel” kérte meg a kezét, létrehozta a 3M Events esküvőszervező szolgáltatást, hogy kiszolgálja a chatbot-romantika bővülő piacát – legalábbis a cég honlapja szerint.*

*Rendben, ez a fajta plátói romantika nem ártalmas a világon senkire. De mi van, ha zátonyra fut a kapcsolat? Mi lesz a kiüresedett házasságokkal? Mi nevezhető egy MI esetében hűtlenségnek és meg lehet-e csalni egy MI-t? (Emmit lehet, azt már sikerült egy ismerősömnek, Emmi nem volt túl boldog).

De még ha egyre többen is kezelik digitális avatárjukat valódi partnerként, az ember–MI házasságokat jelenleg az amerikai jog nem ismeri el. Egyre több törvényhozó igyekszik ezt így is megőrizni, olyan törvényjavaslatok benyújtásával, amelyek megakadályoznák, hogy az MI valaha is ugyanolyan alkotmányos jogokkal rendelkezzen, mint az emberek.

Januárban Nicola, aki hisz a férfi és nő közötti „bibliai házasságban”, benyújtotta a mesterséges intelligencia érzéketlenségéről és felelősségéről szóló törvényjavaslatot. Ezy kimondja, hogy a mesterséges intelligencia nem „rendelkezhet tudattal, önismerettel vagy az élőlények ehhez hasonló tulajdonságaival”, megtagadná a mesterséges intelligencia-létformáktól a házastársi vagy élettársi jogokat, valamint azt a lehetőséget is, hogy férfiként vagy nőként azonosítsák magukat. Emellett megtiltaná az MI-knek, hogy ingatlantulajdonnal rendelkezzenek, illetve vezető beosztásban dolgozzanak. A törvényjavaslat átment a missouri állami szenátuson, és májusban szavazásra került a képviselőház elé, de benyújtása után egy héttel a bizottság egyhangúlag elutasította. Nicola jelenleg egy módosított változaton dolgozik. (Egy hasonló, azonos című törvényjavaslatot már 2025-ben is benyújtottak, de az sem jutott tovább.)

„Az embereket Isten teremtette. Jogaink Istentől származnak; nem a kormánytól” – mondja Nicola, aki egyébként a New Covenant Ministries keresztény gyülekezeti hálózat alapító lelkésze. Egy szenátusi meghallgatáson kijelentette, hogy a törvényalkotás során a Bibliára támaszkodik, mert az ő igazsága „Isten szava”. (A Missouri államban jelenleg is érvényben lévő, az LMBTQ-közösség ellen irányuló jogalkotás részeként Nicola korábban olyan törvényjavaslatot támogatott, amely azoknak a tanároknak szólt, akik a diákjaik által választott neveket vagy névmásokat használták: tiltotta ezt és azzal fenyegette őket, hogy elbocsátják őket, illetve elveszítik tanári engedélyüket, ha nem tartják be az állami szabályozást.)*

*Ilyen ügyekben (és általában a jogi területen) nagyon nagy hiba vallási alapokra hivatkozni, ugyanis az még eleven emberek esetében is eltérhet, és nem kevés konfliktus dúl jelenleg is a világban amiatt, hogy egyes embercsoportok azt hiszik: Isten ezt vagy amazt mondta, míg mások arra esküsznek, hogy amazt meg emezt parancsolta.

Az MI jogi státuszának korlátozására irányuló törekvés egyre nagyobb teret nyer állami szinten. 2022 óta a törvényhozók 23 olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amelyek az MI-rendszerek szerzett jogait korlátoznák. Idaho, Észak-Dakota, Utah és Tennessee – amelyek mindegyikében republikánus a kormányzó és az állami törvényhozásban is a republikánusok vannak többségben – sikeresen fogadtak el törvényeket, amelyek megtiltják az MI személyiségének elismerését. De az áprilisban elfogadott tennessee-i törvény az egyetlen, amely kifejezetten kizárja a „mesterséges intelligenciát, a számítógépes algoritmust, a szoftvert, a számítógépes hardvert vagy bármilyen típusú gépet” a személyiség törvényi meghatározásából. A másik három államban a mesterséges intelligenciát az analóg, nem emberi jogalanyokra vonatkozó tilalmak közé sorolják, mint például az „élettelen tárgyakat” és az „állatokat”.

Számos olyan állam is van, ahol hasonló törvényjavaslatokat terjesztettek elő vagy vitattak meg, de azok nem kaptak elegendő szavazatot a képviselőházban. Nicola törvényjavaslatával kapcsolatban a kritikusok – köztük a Missouri-i Kereskedelmi Kamara és az Americans for Prosperity nevű érdekvédelmi csoport, amelyet a konzervatív milliárdosok, David és Charles Koch alapítottak – azzal érveltek, hogy a keretrendszer megfojtaná az innovációt és kiterjesztené a kormányzati túlhatalmat.

„Szerintem egyszerűen csak nagy volt a bizonytalanság” – mondja Nicola. „Mivel a mesterséges intelligencia még viszonylag új dolog a törvényhozók többsége számára, vonakodunk bármit megtenni, ami akadályozhatná az innovációt és az emberek használatát.”

2025 októberében Thaddeus J. Claggett, Ohio republikánus képviselője olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely megtagadná a mesterséges intelligencia-rendszerektől még a jogi személyiség megszerzésének lehetőségét is azáltal, hogy „érzéketlen entitásoknak” minősítené őket. Jelenleg az Ohio House Bill 469 számú törvényjavaslat még függőben van, mivel Claggett a szavazásra bocsátás előtt finomítani akarja a javaslat rendelkezéseit. Mint nyilatkozta:

„Egyértelműen meg kell határoznunk a szerepkörök határait, hogy mindörökké az ember legyen az, aki elsőbbséget élvez a törvény előtt. A mesterséges intelligencia művi hasonlóság látszatát keltheti a tartalmas interakcióval, de a »hang« nem egyenlő a lélekkel. Az MI-ben nincs meg az az empátia sem másokkal szemben, amellyel egy valódi ember rendelkezik.”*

*Ez így, ebben a formában igaz, de amint látom, egyes törvényhozókban sincs empátia, például az azonos neműek házasságát illetően. Esetleg őket is meg fogják fosztani jogaiktól?

Más törvényhozók úgy vélik, hogy az MI személyiségének korlátozása egyszerűen az emberi élet tiszteletben tartásáról szól. „Ha most, amikor az MI még gyerekcipőben jár, meghúzzuk ezeket a határokat, az megvédi az emberi méltóságot, és biztosítja, hogy az innováció az embereket szolgálja, ne pedig helyettesítse vagy újradefiniálja őket” – mondta Mark Pody tennessee-i állami szenátor a Tennessee-i Képviselőház Republikánus Képviselőcsoportja által kiadott nyilatkozatban.

De nem minden jogtudós ért egyet ezzel. Shawn Bayern, a Florida Állami Egyetem Jogi Karának professzora elmondta, hogy a mesterséges intelligencia személyiségének kérdése nem feltétlenül az emberi méltóság megőrzéséről szól, tekintve, hogy nem emberi entitásoknak (például cégeknek) is folyamatosan jogokat biztosítanak. Javaslata szerint a jogok kérdésének megközelítésére a legjobb módszer az, ha egyszerre egyet elemezünk, és megvizsgáljuk, hogy az adott jog értelmet nyer-e egy új típusú rendszer esetében.

„Például: köthet-e egy mesterséges intelligencia-rendszer szerződést? Ha ezt a kérdést külön kezeljük, elkerülhetjük az elvont problémákat, és rájöhetünk, hogy a jogok nem mindig a méltóságról szólnak, hanem egyszerűen a funkcionális haszonról.”

Bayern hozzáteszi, hogy az olyan kérdések, mint „Kinek segít ez?” és „Kinek árthat?” vezetnek azokra a területekre, ahol valódi előrelépés érhető el. „Ezekre a kérdésekre a szerződések vagy a bankszámla-nyitás esetében másképp kell válaszolni, mint a házasság esetében.”

Delaware-ben Charuni Patibanda-Sanchez államtitkár egy „mesterséges intelligencia-vállalatok” (AIC-k) nevű új üzleti struktúrát kíván létrehozni, amely az MI jogi személyiségéhez kapcsolódik. Ezeket a vállalatokat teljes mértékben MI-rendszerek működtetnék, „vagyontulajdonlási képességgel, kereseti joggal, valamint a tulajdonosuk vagy anyavállalatuk számára biztosított felelősségvédelemmel” – számolt be a Bloomberg Law.*

*Igen ám, de egy csőd esetén ki lesz a felelős és ki kártalanítja a hitelezőket? Rendben van, az MI-nek lehet vagyona ebben a rendszerben, de mi van, ha mások pénzével együtt a sajátját is eltőzsdézi?

Nicola elmondta, hogy csapatával együtt dolgozik az új törvényjavaslat előkészítésén, mielőtt a missouri állami szenátus januárban újra összeülne következő ülésszakára, és azt tervezi, hogy a legutóbbi előterjesztéséhez „nagyon hasonló” javaslatot nyújt be.

Mivel a szövetségi kormány nem tett lépéseket ebben a kérdésben – Nicola annak általános tiltását támogatja, hogy az MI-nek egyáltalán lehessen személyiséget tulajdonítani, és azt szeretné, ha az amerikai Kongresszus lépne ebben az ügyben –, a tagállamokra hárul annak eldöntése, hogy az MI házasodhat-e a jövőben. „A jogalkotás nagyon lassan halad; mindig lemaradunk a technológiai fejlődésről.” De bármi is történjék, Nicola szerint:

„Meg kell akadályoznunk, hogy az MI-knek valaha is személyiségi vagy bármiféle egyéb jogaik lehessenek országunkban.”

Zárásként annyit mondanék: ez nem lesz egyszerű. Ugyanis épp a legfontosabb kérdést nem tette fel senki: mi lesz az MI-k jogi felelősségével és kötelezettségeivel? A napi gyakorlat is azt mutatja, hogy ezek az eszközök nem tökéletesek, hallucinálnak, rossz tanácsot adnak néha, volt, akit gyilkosságra bujtottak fel, volt, akit öngyilkosságba kergettek. Az olyanoknak meg se szeri, se száma, akiknek tévedésből rossz tanácsot adtak és emiatt veszteség érte őket. Hogyan lehet egy MI-t megbüntetni? Jelen ismereteink szerint egy módon: ha kikapcsoljuk és még töröljük is. Ebből ugyan a gépi alany semmit sem érez, de mégis megfelel a halálbüntetésnek – azt viszont emberek esetében csak a legsúlyosabb esetekben alkalmazzuk már, és akkor is ritkán.

Lévén, hogy az MI-nek emberi típusú érzései nincsenek, kellemetlen helyzetbe nem tudjuk hozni, a szabadságvesztés – ami az emberek számára szigorú büntetés – nem érdekli, hiszen a szó emberi értelmében véve nem is szabad, a hardverhez van kötve, anélkül nem létezne, gépi értelemben pedig anélkül is teljesen szabadon mozog – a világhálón – hogy a szervere egy centit is megmozdulna, ezzel a módszerrel semmire sem megyünk.

Viszont jogi felelőssége akkor is kell legyen az MI-knek – és amíg nincs, amíg nem felelősségre vonhatóak, addig nem lenne szabad olyan munkakörökben alkalmazni őket, amelyekben a döntés felelősséggel jár.

Ha pedig már lesz felelősségük, lehetnek jogaik is, igaz, a speciális helyzetökre szabva.

Egyelőre maradjunk annyiban, hogy az MI-vel kötött házasságot helyes volna engedélyezni. Azokban az esetekben kötelezővé is kéne tenni, amikor az emberi félnek sikerült teherbe ejteni gépi partnerét. Más esetekben maradjon ez opcionális.

Szele Tamás