Szele Tamás: Csatasámánok

A mai második részbe mindenféle vegyes limlom kerül, a háború hírhordaléka, ami viszont gyakran mond többet ennek az abszurd kornak a hétköznapjairól, mint a komoly elemzések és statisztikák, közvélemény-kutatások. Hiába, a régészek is akkor örülnek a legjobban, ha egy antik szemétdombot találnak: abból többet tudnak meg a korról, mint egy palota romjaiból.

Kezdjük rögtön azzal, hogy jó estét kívánok, megjöttek a burjátföldi sámánok!

Nem, nem ittam, főleg nem Orbán Viktorral, és én is tudom, hogy a nótában fehérvári huszárok vannak, azonban a donyecki valóságban igenis burjátföldi sámánok. A harcoló alakulatoknak ugyanis nagyon nagy része burját, ez a nép áll a harmadik helyen a harcokban elesettek számát tekintve is, az elsőn a Krasznodari Terület, a másodikon Dagesztán van. Hát igen, a burjátok amolyan sámánista-lámaista hitűek, csak senki ne gondolja, hogy a békés tibeti lámaizmusról van szó: ez kérem, a harcias burját hitágazat (halkan meg kell jegyeznem, hogy a buddhizmusnak nagyon sok ága van, és nem is mindegyik békés, a burmai thérawathák például kicsit sem azok). Mindenesetre az tény, hogy a lámaista buddhizmus békében megfér a sámánhittel, Tibetben is, Burjátföldön is, legfeljebb néha fura lesz a végeredmény. Most se lámákat küldtek otthonról a burját csapatokhoz, hanem mégis sámánokat, de legalább jurtástól.

Egyenesen három jurtára való sámán érkezett a Donbásszba egy alapítvány jóvoltából, melynek elnöke, Oleg Bulutov közölte, hogy a sámánok és a velük érkező csontkovácsok ellátják majd a sebesült katonákat is, mármint, akinek fizikai gondja van, azzal a csontkovács foglalkozik, akinek lelki, azzal meg a sámán. Azt tervezik, hogy a jurtákat a lehető legközelebb állítják fel ahhoz a területhez, ahol a harcok zajlanak.

„A fő cél a katonák lelkének felemelése, kezelésük és támogatásuk. A dicsőségért szolgálók pihenő idején jöhetnek hozzánk. Van, akinek félelmei vannak, van, akinek valami más a baja. Mindenkinek segítünk, aki segítséget kér. Függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek, katonai vagy polgári személyek” – mondta Bulutov.

Igen szép lesz, annyit mondhatok, egészen addig, amíg össze nem futnak a tábori pópával és a tábori ulémával, mert onnantól kezdve nem kizárt, hogy kitör a vallásháború. A belgorodi zendülés is vallási okok miatt tört ki – az ortodox tiszt megalázta a muzulmán lövészeket.

Ellenben a katonai tiszteletadás igen szép példáját láthatjuk az ivanovói régióban, Oroszországban, Sileksa faluban. Hirdetés jelent ugyanis meg a területileg illetékes onkormányzat részéről a Vkontaktyén, miszerint:

„December 9-én 11-00-kor Sileksa faluban ünnepélyes eseményre kerül sor, amelyet az ukrajnai különleges művelet során elhunyt Szergej Jurjevics Obuhov emléktáblájának és emléksarkának avatására szentelnek. A katona nevét az iskola épületének homlokzatán örökítik meg.”

Obuhov posztumusz megkapta a Bátorságrendet is. Mint említik, halála „katonai kötelessége teljesítése közben” következett be, jár a tisztesség neki. Azaz csak járna.

Ugyanis Obuhov nem a harc mezején esett el, hanem zavarosabb körülmények között: egy azóta elhíresült kocsmai lövöldözésben vesztette életét még a herszoni megszállás alatt. Hogy is volt az eset?

Június 19-én az oroszok által megszállt Herszonban orosz katonák és az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat tisztjei tüzet nyitottak egymásra, hárman közülük meghaltak, ketten pedig megsebesültek. Az IC szerint az orosz FSZB 9. számú ideiglenes munkacsoportjának négy katonája – Igor Jakubinszkij, Szergej Privalov, Dmitrij Borodin és Jevgenyij Tihonov – bement az Usakov utcai „Eda.Topi” kávézóba, ahol két szerződéses katonát találtak: Szergej Obuhov őrmestert és Igor Szudin őrmestert, akik alkoholt fogyasztottak.

Az FSZB tisztjei megrovásban részesítették Obuhovot és Szudint, amiért egyenruhában és fegyverrel iszogattak. Válaszul Obukhov a Nyomozó Bizottság szerint elővett egy pisztolyt, és a padlóra lőtt. Privalov megpróbálta elragadni tőle a fegyvert, mire Szudin, „aki Obuhov mögött állt”, egy AK–74-es rohampuskával lőni kezdett a biztonsági erőkre, míg Privalov és Jakubinszkij viszonozta a tüzet.

Obuhov, Privalov és Jakubinszkij a dokumentumok szerint „a helyszínen meghaltak”, míg Borodin és Szudin „különböző súlyosságú sérülésekkel kórházba kerültek az orosz védelmi minisztérium 1427. számú, Szevasztopolban található szövetségi haditengerészeti klinikai kórházába”. Tihonov elmenekült a helyszínről.

Most már csak találgatni tudom, melyik volt az a hőstett, amivel Obuhov kiérdemelte nem is annyira az emléktáblát – azt akárkinek lehet állítani – hanem a Bátorságrendet? Élenjáró és példamutató alkoholfogyasztás szolgálat közben? Halált megvető lövés az FSZB-sek lába elé? Fegyveres részegeskedés?

Mindenesetre ilyen világot hozott ez a háború, csatasámánokkal és kitüntetett részegekkel.

Mára ennyi jutott a második részbe, holnap folytatom a krónikát.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!

Did you like this article?

Support our work with a small donation

Secure payment via Stripe • Min. 2 EUR

Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!

Gesta recommendations:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar