Szele Tamás: Démonjárta Oroszország

Akárhogyan is nézem, Oroszország nem lett sem szelídebb, sem kellemesebb hely az elmúlt huszonnégy órában, hozza a formáját, mindenki teszi a dolgát, látszólag rend van, de emögött a rend mögött őskáosz örvénylik, indulatok tombolnak és tort ül az ostobaság.

Kezdjük azzal, ami mostanra már keveseket lep meg: Vlagyimir Szolovjov a hét végén megint elvetette a sulykot, lassan már indulhatna az olimpián is, ha a sulyokvetés jegyzett versenyszám volna. Most nem Girkin/Sztrelkovval marakodott, hanem a világgal. Egy pénteki YouTube-közvetítés során azt mondta, hogy az ukrajnai, az amerikai és a nyugat-európai hatóságok a „sötétség fejedelmét” szolgálják. Az Ukrajnával folytatott tárgyalásokat a „Sátánnal folytatott tárgyalásokkal” nevezte egyenlőnek.

„Általában, ha belegondolunk, ami történik, az a sátánizmus. Tiszta ördögök, nem lehet másképp mondani. (...) Ha a sötétség fejedelmének szolgáival, ha a sátáni szellemmel foglalkozunk, milyen tárgyalásokról és kivel beszélünk? Milyen tárgyalásokat lehet folytatni a Sátánnal? Állandóan hazudtak, ez a nyugati sátáni civilizáció alapja.”

mondta, de nem érte be ennyivel. Előadta a stúdió stratégáját, megállapította, hogy a tárgyalások lehetetlensége miatt Oroszországnak „győzelemre van szüksége a frontvonalon”, és felszólított, hogy ehhez Oroszország „teljes arzenálját”, beleértve a nukleáris fegyvereket is, használja fel. A nem hagyományos fegyverekkel végrehajtott csapást Szodoma és Gomorra ószövetségi elpusztításához hasonlította. Miután felolvasta a Teremtés könyvének egy részletét, amelyet ennek a bibliai epizódnak szentelt, Szolovjov a következőket mondta: „Egy új Szodoma és Gomorra vár Isten ítéletére.”

Sőt folytatta. Egy másik verziót is elmondott arról, hogy mi az ukrajnai háború fő célja. Szerinte az emberiség „az utolsó napok korában” él, és Oroszország „szent háborút” folytat.

„Háborúban állunk az emberi faj azon jogáért, hogy eredeti formájában létezzen, ahogyan azt a Teremtő elgondolta és megteremtette. És azok a bolondok, akik harcolni próbálnak, nem velünk harcolnak, hanem Istennel. Ha győznek, akkor a végük ugyanaz”

– mondta Szolovjov. Ezzel kapcsolatban sürgette, hogy mondják el a nyugat-európai és amerikai hívőknek, hogy „Oroszország sok tekintetben értük is vívja azt a szent háborút, amely teljes erővel el fog érkezni hozzájuk is.”. Így Szolovjov szerint ezekben az országokban a hívők nem fognak tudni „hinni a békében”, és „visszaszorulnak”. „Mi vagyunk a kereszténység utolsó védelmezői. Vegyük észre, hogy muszlim testvéreink vállvetve állnak mellettünk” – tette hozzá a műsorvezető.

Hát, ez azért kicsit érdekesen hangzik, de tekintve Szolovjov korábbi kijelentéseit... korábban „szent háborúra” szólította fel Jekatyerinburg lakóit, és azt mondta, hogy démonok járkálnak a városban. Novemberben a műsorvezető nukleáris csapást javasolt a Nyugat ellen.

Szeptember 30-án Vlagyimir Putyin a négy megszállt ukrajnai régió Oroszországhoz csatolásának ünnepségén azt mondta, hogy „a nyugati elitek diktatúrája” a „nyílt sátánizmus” jegyeit öltötte magára.

Ramzan Kadirov csecsen vezető az ukrajnai háborút „a sátánisták elleni szent harcnak” nevezte, míg Ivan Ohlobisztyin színész a megszállt területek annektálása alkalmából tartott gyűlésen az iszlám dzsihádhoz hasonló szent háborúról beszélt.

Fognak ezek még boszorkányt is égetni a Vörös téren. De hát nem tanultak a történelemből? Nem ám, sőt, most intézik épp, hogy más se tanulhasson belőle. Ugyanis Vlagyimir Medinszkij volt kulturális miniszter és az orosz elnök tanácsadója fogja vezetni az új iskolai történelemtankönyv kidolgozását. A munka körülbelül egy évig fog tartani – mondta a TASZSZ-nek Szergej Kravcov, az oktatási minisztérium vezetője.

A mai napon döntés született arról, hogy Vlagyimir Rosztiszlavovics Medinszkij lesz a történelemoktatási munkacsoport vezetője” – mondta.

Kravcov hangsúlyozta, hogy a tankönyvet nem „a semmiből” fogják megírni. „Már vannak történelemtankönyveink, és az MGIMO rektora, Anatolij Vasziljevics Torkunov szerkesztésében más tankönyvek is születtek” – magyarázta.

Az orosz hatóságok 2013 óta beszélnek arról, hogy az iskolai történelemtanítás egységes koncepciójára van szükség. Ezután Vlagyimir Putyin felszólított, hogy az iskolai tanfolyamot egészítsék ki „a történtek hivatalos értékelésével”. Egy évvel később az Oktatási és Tudományos Minisztérium megígérte, hogy két éven belül befejezi az egységes tankönyvvel kapcsolatos munkát. Az iskolák továbbra is 11 különböző tankönyvsorozat segítségével tanulták a történelmet.

2022 őszén az Állami Duma jóváhagyta az oktatási törvény módosítását, amelynek értelmében az orosz iskolákban egységesített szövetségi általános oktatási programokat vezetnek be, és előírják a tankönyvek egységesítését egész Oroszországban. Kravcov nem zárta ki, hogy az általános és a nemzeti történelem tantárgyakat egyetlen tankönyvbe vonják össze. Arra is felszólított, hogy hagyjanak fel az iskolai történelemtanulás eurocentrikus megközelítésével, és helyezzék a hangsúlyt az orosz „nagy győzelmek” történetén alapuló programokra.

Az aktualizált történelemtanfolyam részeként az iskolásoknak „a Szovjetunió összeomlásának, az Oroszországi Föderáció világhatalomként való újjászületésének, a Krím Oroszországgal való újraegyesítésének, az ukrajnai különleges katonai műveletnek és a 20. század és a 21. század elejének más jelentős eseményeinek” okairól és következményeiről kell majd tanulniuk.

Politikai karrierje előtt Medinszkij az orosz történelemről szóló népszerű tudományos könyvek szerzőjeként volt ismert. Megközelítését és következtetéseit számos szakember bírálta. Történelemtudományi szakdolgozata: „Az objektivitás problémái az orosz történelem feldolgozásában a XV. század második felében és a XVII. században” szintén kérdéseket vetett fel. A Dissernet közösség képviselői 2016-ban kérelmezték Medinszkij diplomájának elvételét, arra hivatkozva, hogy a dolgozatnak nincs tudományos értéke. Az Orosz Tudományos Akadémia akadémikusai támogatták a Dissernetet, azzal vádolva Medinszkijt, hogy szerinte „egy történelmi mű igazságának és megbízhatóságának kritériuma összhangban van Oroszország érdekeive.” Az akadémikusok szerint ez kísérlet arra, hogy a tudományos igazságot mítoszokkal helyettesítsék.

Medinszkij diplomájának megvonását a Felsőbb Tanúsító Bizottság szakértői tanácsa támogatta, de az elnöksége nem. „Ha a hazánk érdekei szempontjából történő értékelést rossznak tartják, akkor lenne egy kérdésem ellenzéki társaimhoz: és melyik másik ország érdekei szempontjából kellene értékelni az Oroszországban zajló eseményeket?” – mondta Medinszkij akkor.

Hát, esetleg objektív tényekről nem lehetne szó, csak egyik vagy másik ország érdekeiről, szempontjairól? Ilyen az, amikor már annyit hamisították a történelmet, hogy senki sem tudja, milyen volt eredetileg. Nagyobb baj, hogy lassan nem is sokakat érdekel a valóság. Legalábbis Moszkvában nem.

Ellenben különös eseménysorozat zajlik a Közép–Afrikai Köztársaságban. Felgyújtották ugyanis az Európai Unió közép-afrikai misszióját a Közép-afrikai Köztársaságban – közölte Douglas Darius Carpenter, az EU ottani nagykövete. Elmondta, hogy a tűz este ütött ki. Senki sem sérült meg. „Előre is köszönjük partnereinknek a türelmüket a szolgáltatásunk átszervezése során” – tette hozzá Carpenter.

Van olyan, hogy időnként leég valami, de ez az épület most nem valószínű, hogy véletlenül gyulladt ki. Néhány nappal korábban, december 16-án merényletet követtek el Dmitrij Szitoj, az Orosz Ház kulturális központ igazgatója ellen a Közép-Afrikai Köztársaságban. Névtelenül kapott egy csomagot, amely felrobbant a kezében, amikor kinyitotta. Szitoj sok vért vesztett és agyrázkódást szenvedett. Súlyos állapotban szállították egy bangui kórházba. December 18-án vált ismertté, hogy a javulás hiánya miatt úgy döntöttek, Moszkvába szállítják.

Az orosz külügyminisztérium terrorcselekménynek minősítette a támadást. Jevgenyij Primakov, a Rosszotrudnyicsesztvo vezetője ugyanezt az értékelést adta. Az ENSZ elítélte a merényletet, és hozzátette, hogy Oroszország nem kérte az incidens kivizsgálását.

Szitoj szoros kapcsolatban áll a Wagner PMC alapítójával, Jevgenyij Prigozsinnal. Ő az egyik alapítója a Lobaye Invest vállalatnak, amely az üzletember érdekében gyémántbányászattal foglalkozik a Közép-afrikai Köztársaságban. Prigozsin személyesen kommentálta a Szitoj elleni merényletkísérletet. Franciaországot hibáztatta, mondván, hogy az áldozatnak eredetileg azt ígérték, hogy elküldik neki a fia fejét, ha nem követeli, hogy az oroszok „tűnjenek el Afrikából”, de végül egy bombára szorítkoztak a támadók. Közben a RIA Novosztyi közzétett egy fotót egy szállítólevélről, amelyen látszik, hogy azt a togói Alex Sevillano Minguesa nevében küldték.

Catherine Colonna francia külügyminiszter a vádakat az „orosz propaganda újabb példájának” nevezte. „Ez az információ hamis. (...) Wagner álláspontját általában nem fogom kommentálni. (…) Sok mindent szeretnék róluk elmondani, de most nincs itt az ideje” – tette hozzá.

Értem én, hogy proxy-háború, de Franciaország és az Oroszországi Föderáció között és Közép-Afrikában? Lehet, sőt biztos, hogy nagyszabású hírszerző-harc zajlik a nagyvilágban. Bécsben például ma őrizetbe vettek egy orosz származású görög állampolgárt. A helyi média szerint édesapja az orosz vezérkar egykori alkalmazottja, aki korábban diplomataként dolgozott Németországban és Ausztriában. Az őrizetbe vett személyt azzal gyanúsítják, hogy Oroszországnak kémkedett, amiért akár öt év börtönbüntetésre is számíthat.

A gyanúsított információkat adott át az orosz hatóságoknak az ausztriai hangulatról, az általános társadalmi helyzetről, a külpolitikáról és az ország biztonsági helyzetéről. 2018 és 2022 eleje között 65 külföldi utat tett meg, többek között Oroszországba, Fehéroroszországba, Törökországba és Grúziába. Legutóbb az ukrajnai orosz invázió előestéjén repült Moszkvába.

Nem mellesleg a gyanúsított, aki Ausztriában csekély szociális segélyen tengődött, valahogyan képes volt több ingatlant vásárolni Bécsben, Oroszországban és Görögországban. Az osztrák rendfenntartók 2022 márciusának végén házkutatást tartottak a gyanúsított lakásán, ahol lehallgató készüléket, rejtett videokamerákat és védőruhát találtak. Ezen kívül a bűnüldöző szervek munkatársai több telefont, laptopot és táblagépet foglaltak le, amelyek mintegy 10 millió fájlt tartalmaztak.

Osztrák médiajelentések szerint a gyanúsított továbbra is szabadlábon van, és bírósági meghallgatásra vár, ahol vádat emelnek ellene.

Az ukrajnai háború kezdete óta rendszeresen érkeznek jelentések arról, hogy oroszokat kémkedés gyanújával őrizetbe vettek. Ősszel Norvégiában őrizetbe vették Andrej Jakunyint, az orosz vasúttársaság korábbi vezetőjének, Vlagyimir Jakuninnak a fiát. Azzal vádolták, hogy megsértette a drónhasználat szabályait. Andrej Jakunyint később felmentették.

Az elmúlt hónapokban összesen legalább hat orosz állampolgárt vettek őrizetbe Norvégiában hasonló körülmények között. Közülük legalább kettőt börtönbüntetésre ítéltek.

Tömegesen utasítják ki az orosz diplomatákat a nyugati országokból. 2022 januárja és augusztusa között a diplomáciai képviselet több, mint 550 tagja került vissza Oroszországba. Néhányukat kémkedéssel gyanúsították. (Másoknál meg több lehetett ez, mint gyanú: bizonyosság.) A legtöbb orosz diplomatát az Egyesült Államok, Bulgária és Lengyelország utasította ki. Válaszul Oroszország több mint 300 idegen állampolgárt utasított ki.

Ennyi hír jutott ebbe a mai második részbe, holnap folytatódik a krónika.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!

Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar