Szele Tamás: Egy terrorbombázás mérlege

Mint az köztudomású, ma hajnalban Oroszország Ukrajna teljes területét sújtó rakétatámadás-sorozatot indított. Ennél nagyobb intenzitású csapás csak a háború első napján érte az országot.

A támadásokat hivatalosan „energetikai, katonai parancsnoki és kommunikációs létesítmények” ellen indították, a valóságban főként civil épületek és elektromos erőművek sérültek meg.

Így, a nap végén már körülbelül összesíteni lehet, mi történt. Egyelőre pontosan nem megállapítható, hány rakétát és robot-repülőgépet indítottak el a támadásban, minden forrás mást mond, a legmagasabb becslés valamivel több, mint kétszáz „precíziós” támadóeszközt emleget, az ukrán vezérkar 84-et vagy 86-ot, melyek közül a légvédelem elbánt 43 rakétával és 13 drónnal.

A támadásnak a mostani adatok szerint 28 halálos áldozata és 133 sebesültje van, köztük egy gyermek. A hivatalos jelentés hozzáteszi, hogy ez csak egy nagyon mérsékelt becslés, a valódi számok ennél lehetnek sokkal magasabbak is.

A károk összesítése még tart, de álljon itt egy rövid, távolról sem végleges vagy teljes lista. Elpusztult vagy súlyosan megsérült:

Kijev:

Létesítmények Sevcsenkivszkij és Szolomenszkij kerületekben;

Kritikus infrastrukturális létesítmények (Vitalij Klicsko polgármester üzenetéből nem derül ki, hogy pontosan hol helyezkedtek el), köztük a városközpont vízellátó hálózata;

A 101 Tower üzleti központ épülete, amelyben a német nagykövetség vízumhivatala található;

a „Volodymyrska Gorka” parkot a Népek barátságának boltívével összekötő gyalogos- és kerékpáros híd területe; ezt a hidat „Klitcsko-hídnak” is nevezik;

A központi pályaudvar területe, az állomásépület ablakai kitörtek;

Tarasz Sevcsenko körút és Volodimirszka utca kereszteződése: több autó égett, a közeli házak ablakai betörtek;

Tarasz Sevcsenko park; egy lövedék a játszótér közelében csapódott be.

Áldozatok:

Öt halott, több mint 50 sérült.

Kijevi régió:

A régió három körzetében létfontosságú infrastrukturális létesítményeket, köztük egy hőerőművet is érintett;

Magánházakban keletkezett károk Obukhiv és Vishgorod megyék falvaiban;

Polgári infrastruktúra a Brovary kerületben.

Áldozatok

Kilenc ember megsérült, emberek lehetnek még a romok alatt.

Dnyipropetrovszki Terület:

Kritikus infrastruktúra, lakóövezetek, tömegközlekedési megállók, autók;

Dnyipropetrovszk régióban az egyik rakéta az úton robbant fel, megrongálva egy autóbuszt.

Áldozatok

Legalább négy ember meghalt, 19 megsérült.

Poltava régió:

Energetikai létesítmények a Kremencsuk régióban.

Ivano-Frankivszki terület:

Kritikus infrastruktúra, beleértve a burstini hőerőmű területét.

Lembergi régió:

Kritikus infrastrukturális létesítmények, köztük Lembergben a városi hőerőmű működését felfüggesztették.

Szumi régió

Kritikus infrastruktúrát érintő létesítmény Konotopban.

Áldozatok

Vannak áldozatok, számuk nincs megadva.

Hmelnickij régió:

Kritikus infrastrukturális létesítmény Hmelnickijben, a közelben több ház ablakát is kitörték.

Harkivi régió:

Energetikai és kritikus infrastrukturális létesítmények Harkivban és az oblasztyban.

Zsitomir régió:

Kritikus infrastrukturális létesítmények.

Nagyon érdekelne, hogyan fogja az orosz kommunikáció katonai létesítménnyé minősíteni azt a játszóteret, ami Kijevben találatot kapott: körülbelül úgy, ahogy az összes többi polgári célpontot, vagyis könnyedén és gátlástalanul.

A támadás egyes részletei azonban árulkodóak. Mint Olekszandr Kovalenko ukrán katonai szakértő rámutat a Vazsnoje Isztorii (Fontos Történetek) című orosz ellenzéki lapban:

„A csapásokat kombinált eszközökkel hajtották végre: H–101 és H–555 rakétákat, Kalibr cirkálórakétákat, Shahed 136 kamikaze drónokat, Tornado rakétákat, átkonfigurált S–300 légvédelmi rakétarendszereket használtak. Ez a fegyverek összevisszasága volt, hogy tömeghatást érjenek el, és a lehető legnagyobb kárt okozzák a jelenlegi erőforrásokkal. A lerombolt polgári infrastruktúra és a civil áldozatok nagy száma azt bizonyítja, hogy Oroszország most rakétafegyvereket használ ugyan, de finoman szólva közel sem nagy pontosságúakat, hanem az utolsókat, amik a raktárakban maradtak.”

A csapások fő célpontjai az energetikai infrastruktúra létesítményei voltak. Összesen mintegy 70 létesítmény sérült meg, köztük 29 kritikus infrastruktúra, négy többszintes és 35 magán-lakóépület, valamint egy iskola a fővárosban. Október 10-én délben Ukrajna öt régiójában – Lviv, Poltava, Szumi, Harkiv és Ternopil régiókban – nem volt áram – közölte az Ukrán Állami Vészhelyzeti Szolgálat. Az orosz rakétatámadások miatt Ukrajna-szerte áramkimaradások lehetségesek – közölte az Ukrenergo.

Robbanást észleltek Lembergben egy kritikus infrastrukturális létesítményben – közölte Andrij Szadovij polgármester. A város kapcsolt hőerőművét az áramhiány miatt ideiglenesen felfüggesztették, így a város melegvíz nélkül maradt. Lemberg mintegy 90 százaléka áram nélkül maradt, a villamosok és trolibuszok nem közlekedtek – mondta Andrij Moszkalenko első alpolgármester.

„Ez az első ilyen mértékű csapás az ukrán energiarendszerre – kommentálta a helyzetet Jurij Korolcsuk, a Stratégiai Tanulmányok Intézetének elemzője. – Becsléseim szerint a következmények felszámolása több napig is eltarthat, ez idő alatt hullámzó áramkimaradások lehetségesek, különösen a lakosságot ellátó vállalkozások és a vízművek esetében. A veszély az, hogy a nagy energetikai létesítményeken kívül az alállomásokban is hatalmas károk keletkeznek.”

De elérte célját a támadás?

Az orosz védelmi minisztérium szerint igen, természetesen, ilyen értelmű nyilatkozatot adott ki Igor Konasenkov szóvivő, de tőlük még sosem hallottuk azt semmiről sem, hogy „nem teljesen sikerült”, „nem így gondoltuk”, náluk a harkivi Nagy Futás és Liman eleste is terv szerint történt (ha komolyan vennék őket, már rég a lefortovói börtönben kéne legyenek, hiszen ezek szerint megtervezték a vereségeket is). A valóságban a már említett Kovalenko erősen kételkedik a sikerben.

„Nincs katonai logika a csapásokban, nem az volt a céljuk, hogy a háborús övezetben lévő erők taktikai-stratégiai összefüggésében valamilyen előnyre tegyenek szert. Ezek a harctértől teljesen független dolgok. Oroszország sem taktikailag, sem stratégiailag nem nyer semmit ebből a harci övezetben. Oroszország csak katonailag veszít: Most Ukrajna nemzetközi partnerei gyorsabban reagálnak majd a fegyverszállítások és az Oroszország elleni további szankciók tekintetében. Másrészt Oroszország célja lehet, hogy humanitárius válságot idézzen elő Ukrajnában. Ha a kritikus infrastruktúra megsemmisül, a polgári létesítmények (kórházak, szülészetek stb.) lesznek a fő áldozatok. Mindent egybevetve ez lehet a modern Európa történetének egyik legnagyobb katasztrófája. Ez a terror keretébe illeszkedik, az orosz hadviselési taktikába, többek között a civilek ellen. Moszkv továbbra sem az ukrán fegyveres erőkkel, hanem a civilek ellen folytatja a harcot, ezzel csak megerősíti terrorista státuszát. De ez egy meglehetősen kétes taktika, mivel nem oldja meg a stratégiai feladatokat a háborús övezetben, csak még nagyobb dühöt generál az ukrán fegyveres erőkben.”

Ha nem tudnánk a legnagyobb bizonyossággal, hogy erre a támadásra maga Putyin adta ki az utasítást – ő maga vallotta be nyilatkozatában, melyet az orosz Biztonsági Tanács tagjai előtt tett – azt gondolhatnánk, az ukrajnai orosz fegyveres erők frissen kinevezett parancsnoka, Szergej Szurovikin Szíriában szerzett tapasztalatait kamatoztatja, az ott alkalmazott harcmodort vetette be. Így viszont kétség sem férhet ahhoz, hogy erre a terrortámadásra, melynek semmiféle katonai értelme vagy haszna nem volt, a legfelsőbb helyről érkezett a parancs.

Ha a támadás célja az ukrán fegyveres erők és/vagy a lakosság demoralizálása volt, akkor teljes a kudarc: soha még ennyire és ilyen jogosan dühös nem volt az ukrán közvélemény.

Ha a támadás célja az ukrán energetikai rendszer tönkretétele volt, az sem sikerült maradéktalanul.

Ha a támadás célja viszont az volt, hogy Oroszország „precíziós” fegyvereinek jelentős hányadát katonai szempontból értelmetlenül elpazarolják civil célpontokra: nos, az tökéletesen sikerült.

Mivel ezek gyártása egyes alkatrészek hiányában vagy akadozik, vagy lehetetlen, egyszerűen nem munkaerő vagy szorgalom kérdése, hanem anyagé és technológiáé, elmondható: az Oroszországi Föderáció nagy lépést tett ma a saját katonai veresége felé.

Egyelőre ennyi biztosat tudunk, holnap folytatódik a krónika.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!